A két borvidék borászai együtt dolgoznak azért, hogy újrapozícionálják ezt a tradicionális magyar bortípust. Idén március 3-án rendezik meg Budapesten az Eger-Szekszárd Bikavér Párbajt, ahol a borászoktól személyesen is megtudhatjuk, hogy mit gondolnak a bikavér jelenéről és jövőjéről.

Az egységes összkép meghatározásának közös alapja volt, hogy kékfrankos szőlőfajtára épüljön a bor, és a minőségvédelem céljából mind szőlészeti, mind borászati technológia szempontjából szabályozzák a bikavér készítésének folyamatát. Szekszárdon tavaly már 50%-ra nőtt a kékfrankos és a kadarka összaránya a bikavérben, és Egerben is tervezik a Kárpát-medencei fajták arányának növelését a borban. Ez a folyamatos együttgondolkodás és összefogás a garancia arra, hogy a bikavérek végre a méltó helyükre kerülhessenek.
 

A 2016-17-es téli fagykár hatásait vizsgálta Tokaj-Hegyalján a Tokaj Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Nonprofit Kft-je. Helyzetjelentés következik Bihari Zoltántól, Balling Pétertől, Éles Sándornétől és Pableczki Bencétől.

Az idei tél bár még nem ért véget, de nagyon optimisták vagyunk, hogy szélsőséges hideget már nem fog hozni. Januárban nagyon hideg volt, országosan 4-5°C fokkal is hidegebb volt a hónap, mint a 100 éves átlag. Az utóbbi 100 év 11. leghidegebb januárján vagyunk túl. A Tokaji Borvidéken -18-20°C fokot is mértek a hőmérők. A többször is -15oC fok alá eső éjszakák után indokolt volt a rügyek vizsgálata. Az 1986-87-es fagykárt a -20-29°C okozta, amit azért szerencsére nem értünk el. Akkor 90-100%-os volt a károsodott rügyek mennyisége, az elpusztult főrügyek mellett is csak 20-30%-ban találtak ép mellékrügyeket.

 

A vizsgálataink során tíz dűlőből 5-5 tőkéről származó 5-5 rügyet vizsgáltuk meg. Minden vesszőnél az 5. rügyemeletig vizsgáltuk a rügyek állapotát. A dűlőket az alapján választottuk ki, hogy hol mértük az 5 leghidegebb és 5 legkevésbé hideg éjszakát. Összesen tehát 250 rügy állapotát néztük meg (1.táblázat). A rügyek állapotát azok átvágásával mértük fel. 

 

 

 

 

Olaszországi kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a tészta mértékletes fogyasztása nem, hogy nem hizlal, de még a testtömegindex egészséges értékét is könnyebb elérni általa.

 

A Magyar Bor Akadémia által a Corinthia Hotelben rendezett ünnepi gálaebéden és díjkiosztón, Mészáros Pál borász átvette a 2016-os Év Bortermelője Magyarországon címet Budapesten. Korábbi cikkünket, erről ITT olvashatjátok.

 

A Zwack Unicum Nyrt. 2,538 milliárd forint adózott eredményt ért el a 2016-2017-es üzleti év első három negyedévében, 26,8 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - derül ki a társaság Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön közölt gyorsjelentéséből.

 

 

ÖSZTÖNDÍJ a Sárospatakon 2017 évben induló SZŐLÉSZ-BORÁSZ FELSŐFOKÚ KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK RÉSZÉRE  (levelező tagozatos hallgatók)

A közkedvelt sült burgonya készítési körülményeit ellenőrizte négy gyorsétteremlánc egy-egy üzletében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A hatósági szakemberek egyaránt vizsgálták a felhasznált alapanyagokat, az előállítás élelmiszerbiztonsági szabályainak betartását, a higiéniai előírások teljesülését, a burgonyasütés technológiáját és a késztermék kezelését. Megnyugtató, hogy a helyszíni vizsgálatok egyik helyen sem tártak fel kirívó élelmiszerbiztonsági hibát, és a szakemberek mindenütt a gyorséttermeknél jellemző, egységes szabályozottságot és fegyelmet tapasztaltak.

A sült burgonyák esetében érdekes kérdés a sótartalom. Az anyaghányad nyilvántartások alapján elmondható, hogy a három országosan is jelenlevő étteremláncnál sütést követően megsózzák a burgonyát, míg egy esetben ez a vásárló külön kérésére történik. A kedveltségi kóstoláskor laikus vásárlók tesztelték a termékeket. Ennek alapján a legkedveltebb a Burger King terméke lett, második a BelFrit, míg harmadik helyen a McDonald’s sült krumplija végzett. A sort a KFC terméke zárta.

További információk és a részletes vizsgálati eredmények elérhetők: ITT

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal