Egy szerb személyautóból 278 liter igazolatlan eredetű alkoholt foglaltak le az 56-os úton, Udvarnál a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Adó- és Vámigazgatóságának járőrei.

Barlai Krisztina, a szervezet sajtóreferense közölte: az alkoholt a személygépkocsi gáztartályában és üzemanyagtankjában találták meg. A tartályt úgy alakították át, hogy a gyári mérőszerkezetet eltávolították, és két csőcsonk szolgált a szesz betöltésére és eltávolítására. Az üzemanyag-tárolóban pedig egy utólagosan kialakított belső tartályt találtak - ismertette.

 

Az alkoholt és a gépkocsit lefoglalták, 1,7 millió forintos jövedéki bírságot szabtak ki, és költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt feljelentést tettek a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságánál.

 

Egyszerűbb a forralt bornál is, én nem kell félni attól, hogy a hő hatására elillan belőle az alkohol, hiszen jobb esetben nincs is benne.

 

Szükség van hozzá: 7 dl 100%-os préselt almalére, 2 db fahéjrúdra, szegfűszegre és friss gyömbérre.

 

Elkészíteni pedig gyerekjáték: az almalevet egy főzőedénybe öntjük, megfűszerezzük, alacsony lángon felmelegítjük (nem kell felforralni) és kész.

 

Pro tipp: hogyha mégis hiányozna belőle a spiritusz, egy kis almapálinkával egészen ördögivé tehető! ;)

Az egyes borok leírásáért ide kattints!

 

Egyébként az általában kiválónak mondott 2013-as évjáratból válogatott 14 borból mindössze három érte el a 6 pontot és e három borból kettő az országhatáron kívülről érkezett, a sor több, mint egyharmada megmaradt az 5 pontos szint alatt. Jogos a tesztelők megfigyelése, hogy közel 3000 Ft/palack átlagárért ennél azért többet várhat. „Ráadásul több olyan bor is akadt a sorban, amely az utóbbi 1-1,5 évben óriási formahanyatlást produkált” - írták.

Egy felmérés szerint ritkán esznek a magyarok házon kívül, ha mégis, akkor inkább gyorsétteremben, mint vendéglőben - írja a Népszabadság csütörtöki számában.

 

A megkérdezettek negyede jár legalább havonta gyorsétterembe, 20 százalékuk évente, 41 százalékuk pedig soha - derül ki a Food Network által készíttetett, étkezési szokásainkat vizsgáló felmérésből.

 

Hagyományos étterembe csupán a magyarok 17 százaléka jár havonta vagy gyakrabban, 26 százalék kevesebb mint évente egyszer, 29 százalék pedig soha nem jut el. 

 

A felmérés szerint munka után a legtöbben rántott vagy sült húst, levest és szendvicset ennének. A válaszadók fele a családjával, a konyhaasztalnál vacsorázik, 32 százalék a nappaliban, a tévé előtt. Az 50 év felettiek 26 százaléka egyedül étkezik.

Pedig nem is melegít... De tény, hogy az ember forróságot érez a torkában, majd a gyomrában, ha megiszik egy pálinkát, vagy más magas alkoholtartalmú italt. 

 

Ennek az az oka, hogy az alkohol a VR1 nevű fehérje receptorához kapcsolódik és egy időre megnöveli annak érzékenységét - írja az Index.

A VR1 pedig egy úgynevezett vanilloid receptor, ami a testhőmérséklet szabályozásában játszik fontos szerepet: 42-43 Celsius-foknál aktiválódik, és küld jelet az agynak, hogy az adjon fájdalomszignált. 

 

Az ital, amit éppen lenyeltünk, persze nem valószínű, hogy 42 fokos, a testünk azonban 36,5 körüli. Így nem az italt érezzük forrónak, hanem saját testünket, mintha magas lázunk lenne, pont ott, ahol az alkohol manipulálta a receptorokat.

A Nébih (Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal) Szupermenta vajtesztjén összesen 11 termék esetében kellett hatósági eljárást indítani. A jó hír az, hogy valamennyi termék megfelelt az előírásoknak, de egyéb szabálytalanságok előfordultak. Négy vaj esetében súlyos minőségi hiba, míg hét terméknék jelölési probléma merült fel - írja a Nébih.hu.

 

A hazai boltok kínálata alapján 19 előállító 33 különböző termékét vizsgálták meg a Nébih szakemberei, melyeket laboratóriumi körülmények között teszteltek biztonsági és minőségi paraméterek mentén.

 

Biztonsági szempontból a peroxid számot mérték a hatóság munkatársai, amiből a termékek avasságára lehet következtetni. E téren nem akadt kifogásolnivaló, ahogyan nem találtak szabálytalanságot a termékek növényi zsír kimutatására szolgáló vizsgálatokat követően sem.

 

A hivatal szakemberei megmérték a négy „laktózmentes” feliratú vaj laktóztartalmát is. A vizsgált vajak laktóztartalma mind a négy esetben kimutathatósági határérték alatt volt (<0,05g/100g), azaz megfelelt az előírásoknak.

 

Minőségi paraméterek szempontjából már nem ennyire pozitív a mérleg, Egy esetben a víztartalom meghaladta a 16%-os határértéket, míg a másik három esetben sem a tejzsír sem a víztartalom nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.

 

Mint minden élelmiszerre, a vajakra is szigorú jelölési előírások vonatkoznak. E téren hét terméknél volt probléma, ezek közül a legsúlyosabb, hogy egy vajnál nem tüntették fel a gyártás során hozzáadott – egyébként engedélyezett – adalékanyagot, a karotint (E 160a színezék).

 

A kedveltségi tesztelésen laikus és szakértő kóstolók pontozták a termékek küllemét, illatát, ízét, állagát és kenhetőségét. Ezen szempontok alapján a legkedveltebb termék a Magyarországon előállított Auchan Tuti tipp vaj lett. Másodikként a német Meggle márkázott vaj, míg harmadikként az osztrák Milfina Lactofree végzett.

 

27-ről öt százalékra csökkenthetik a halászati élelmiszerek áfáját. Ezzel a lépéssel javítani lehetne az ágazat helyzetén.

 

A halászatnak hasonló célokat kell teljesítenie, mint a többi mezőgazdasági ágazatnak. Fontos a fenntartható fejlődés, az emelkedő termelés, ám ez a terület a szerény mértékű támogatások miatt jelentős hátránnyal száll versenybe – mutatott rá az ágazat nehéz helyzetére Lévai Ferenc, a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa korábbi elnöke.

 

Lévai Ferenc azt is elmondta, hogy az uniós támogatások 99 százaléka a tengeri halászatnak szól, a tógazdasági halászat Brüsszel szótárából hiányzik, mondhatni, az ágazat a közösség kedves, de mostohagyermeke.

 

Lévai Ferenc szerint az ágazat helyzetén áfacsökkentéssel lehetne javítani, ezért a szakma a halászati élelmiszerek áfáját 27-ről öt százalékra mérsékelné. Ezzel az árcsökkentő lépéssel jelentősen növelni lehetne a halfogyasztást hazánkban. A mutatókon van mit javítani, hiszen az egy főre jutó uniós átlagfogyasztás éves szinten 23 kilogramm, míg a magyar csak négy kilogramm.

 

(Forrás: Élelmiszer.hu)