„Manapság nem az a kérdés, hogy használjuk-e a közösségi marketinget vagy nem, hanem az, hogy elég hatékonyan használjuk-e. Nézzük meg az alapokat; ha ezeket teljesítjük, akkor hatványozottan szélesíthetjük ki a vevőink táborát.
 
Hihetetlen, de még mindig sokszor hallom a címben szereplő mondatot, ezért először is szeretném leszögezni: ami nekünk jó/rossz, az egyáltalán nem biztos, hogy jó/rossz a cégünknek.

Ma már törvényszerűen kötelező - még Közép-Kelet Európában is - a közösségi média használata a marketingben. Sőt, az a hosszútávú tendencia, hogy a vásárlói szokásokra épülve egyre nagyobb hangsúly tevődik az online marketingre, háttérbe szorítva a hagyományos eszközöket - írja.

A szőlő- és borágazat helyzete és kilátásai, valamint az aktuális uniós szabályozás áttekintése volt a fő témája, az ötvenedik Vinitaly szőlészeti és borászati szakvásár keretében április 11-13. között Veronában megrendezett, uniós borászati fórumnak. Az eseményen Gál Péter eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár képviselte Magyarországot. 

 

A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint Gál Péter pozitívan értékelte az ágazat közös piacszervezés keretében elért eredményeit, és kiemelte a támogatási program folytatásának jelentőségét. Elmondta: a termelők számára egyszerűbbé kell tenni az EU-s szabályozást. 

 

Emellett hangsúlyozta a versenyképesség és hatékonyság növelésének fontosságát, amelyben az eredetvédelemnek kiemelt szerepe van. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, valamint a hagyományos kifejezések az európai kulturális örökség részei, ezek védelme elengedhetetlen a harmadik országokkal folytatott tárgyalások során is.

 

Maurizio Martina olasz agrárminiszter zárszavában ugyancsak elégedetten értékelte, hogy számos kérdésben hasonló volt a résztvevők álláspontja. Megítélése szerint ez lehetőséget biztosít arra is, hogy az érintett tagországok közös javaslatokat fogalmazzanak meg az EU intézményekben és testületekben a témáról folyó viták során.

Erről Varga Mihály nyilatkozott. Elmondta, az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése mellett a kormány arra készül, hogy az éttermi szolgáltatások áfáját 27 százalékról 18 százalékra, majd 2018-ban 5 százalékra mérsékelje.

 

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége üdvözli az éttermi szolgáltatások általános forgalmi adójának mérséklésének kormányzati elképzelését, amely csökkentheti az árakat, segítheti a munkaerő megtartását és növelheti a vállalkozások versenyképességét - mondta Niklai Ákos, a MSZÉSZ elnöke.

 

Varga Mihály elmondta, hogy a jövő évi költségvetésben csökken a sertéshús mellett a tej, a tojás és a baromfi áfája 5 százalékra, de mérséklődik az internethasználat és az éttermi szolgáltatások forgalmi adója is. Utóbbi 2017-ben 27 százalékról 18 százalékra mérséklődik és 2018-ban tovább csökkenhet 5 százalékra.

 

Niklai Ákos hozzátette: az intézkedés javítja az alacsony jövedelmezőségű vállalatok versenyképességét, segít a munkaerő megtartásában, mivel több pénz marad a magasabb munkabérekre.

 

Kiemelte: az intézkedés nyomán az éttermi fogyasztói árak is csökkenhetnek. Az áfacsökkentés a minőség javítását is előmozdítja, mert a vállalkozásoknál maradó pénzből lehet az éttermek felújítására is költeni - mondta az elnök.

Egy térképet készítettek (Eurostat adatai nyomán a Quartz), amelyen jól látható, hogy Európa egyes országaiban a városban vagy a vidéken élők a boldogabbak. A kutatásnál arról kérdezték az embereket, hogy mennyire elégedettek az életükkel.

 

Fontos, hogy a térkép csak az országon belüli különbségeket mutatja, az nem látszik rajta, hogy a bolgárok vagy a magyarok boldogtalanabbak a svájciaknál, akár városban, akár vidéken élnek - írja az Index.hu.

 

Ozorán, az Esterházy Fogadóközpont felújított épületében nyílik meg csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak a szikvízgyártás történetéről szóló kiállításának újabb bemutatója.

 

A Szóda, egy magyar kultuszital című tárlat június 12-ig látható Ozorán. A tárlat a Szegeden élő, ma is aktív szikvízkészítő iparos Bánffi István több évtizedes munkával gyűjtött anyagát mutatja be, amely Fekete László Gyula gyűjtő különlegességeit tartalmazza.

 

A kiállítás megismerteti a látogatókat a szóda feltalálásával, gyártásával és a szóda irodalomra és a művészetekre gyakorolt hatásával is. Nemcsak a szódásüveg klasszikus formáit mutatják be, hanem a ma már ismeretlen golyós üvegeket - kracherlit - is, amelyek 100 éve az üdítőitalos és szódás üvegek legjellemzőbb fajtája volt. A kiállítási anyagból kiderül, hogy miként szolgált a szódásüveg politikai üzenetek továbbítójaként, és lett így a korabeli média eszköze. 

 

Bemutatják a szódások legjelentősebb versenytársát, a patronos szifont és olvashat az érdeklődő a szódás lováról vagy szamaráról is. Emellett a közönség megkóstolhatja a kiállítás tárgyát, a szódavizet, ezért valóban gasztro-interaktív kiállításról van szó - írta az eseményről szóló közleményében a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ.

 

A több mint 175 éves szikvízgyártás Magyarországon Jedlik Ányos nevéhez fűződik, aki új módszert talált fel a mesterséges ásványvíz előállítására, mivel az addig használt gyártás technológiai leírásai szigorúan védettek és titkosak voltak. A szénsav vízben történő elkeverésének módját azonban nem Jedlik, hanem Joseph Priestley fedezte fel, de találmányával ő vetette meg a magyar szikvízgyártás alapjait.

 

A Forster Központ kitért arra is, hogy az ipartörténeti kiállításnak otthont adó épületet, az Ozora főterén álló, egykori Nagyvendéglőt a közelmúltban újították fel, s alakították ki benne az Esterházy Fogadóközpontot. A jellegzetes barokk kori épület a századelő hangulatát, Petőfi és Illyés világát idézi fel. Petőfi Sándor vándorszínészként érkezett Ozorára, és a Nagyvendéglőben lépett először a világot jelentő deszkákra. Az épület falán a költő első fellépésének emlékét tábla őrzi. Illyés Gyula diákkorától kezdődően boldog napokat, hónapokat töltött Ozorán. A falut "álmai városának" nevezte, a Nagyvendéglő alkotóéveinek jelentős színhelye volt. Itt írta például a Puszták népe és a Petőfi című művét - emlékeztetnek a közleményben.

A kéthelyi Kristinus Borbirtok megnyitotta az első magyarországi bormozit, ahol popcorn helyett grissini van, a kólát pedig kitűnő borok "helyettesítik". A tételek minőségére utal, hogy a Kristinus borokat nemcsak a pincészetnél, hanem Michelin-csillagos éttermekben is kóstolhatunk.

 

 

Az I Love Balaton blog letesztelte a Balaton bormoziját, amely a Vinocino nevet viseli: