Egy balatoni olaszrizling és egy cabernet franc lett az idei, Hortobágyon rendezett XIII. Országos és Nemzetközi Bioborverseny csúcsbora.

 

Idén két ország hét borvidékének 10 pincészete képviseltette magát a hortobágyi Ökotúra vendégházban megrendezett versenyen. A fehérborok kategóriájában négy aranyérem született, a csúcsbor minősítést a Dobosi Pincészet Bio 14,92 Olaszrizling névre keresztelt 2016-os évjáratú bora kapta. A vörösborok kategóriájában a zsűri két bornak adott aranyminősítést. Csúcsbor címet kapott a Szászi Birtok Balaton felvidéki Cabernet Franc 2017 bora. A csúcsborok borászatai részt vehetnek 2020 február 12-15. között a németországi Nürnbergben megrendezésre kerülő MUNDUS VINI 2020 Biofach nemzetközi versenyén.

A Hortobágyon tizenharmadik alkalommal rendezték meg az országos és nemzetközi bioborversenyt. Magyarország egyetlen bioborversenyén kizárólag az akkreditált ellenőrző, tanúsító szervezet által igazolt biominősítésű termékekkel lehetett részt venni.
 

A 2007-ben elindított Borászok Borásza díj kiegészítéseként 2012-től a Borászok Barátja díjat minden évben egy olyan civil személyiség kapja, aki tevékenységével kiemelkedő mértékben képviselte a magyar bor érdekeit és nagyban segítette a magyar borászok munkáját.

 

>>> A 2019-es Borászok Borásza díj 5 döntőse között van hölgy és határon túli borász is

 

Az idei év 5 jelöltje:
 

 

>>> Tokajnak minden korban megvoltak az aktuális dilemmái - állítja Ripka Gergely, a borvidék újkori krónikása

A Borászok Barátja díjat a következők nyerték el:

Dr. Freund Tamás (2012), Borbás Marcsi (2013), Dr. Mészáros Gabriella (2014), Alkonyi László (2015), Gál Helga (2016), Dr. Csizmadia András (2017) és Caroline Gilby, Master of Wine (2018).

Szavazati joga a Borászok Barátja esetében is az 50 legjobb magyar borásznak van.  A győztesek nevét a Borászok Borásza Díjátadógálán hozzák nyilvánosságra ünnepélyes keretek között, április 26-án.

 

>>> Szó szerint a kulisszák mögül néztük végig a 2018-as Borászok Borásza Díjátadógálát

 

A Teleki borcsalád 11 borral festett remekművel emlékezett meg a 165 éve született Teleki Zsigmondról, a legendás villányi szőlőnemesítőről és borászról. Az egyiken Gasztonyi Kálmán festőművész magát Teleki Zsigmondot örökítette meg alkotótársa Szabó Győző színművész volt. A borral festett képek megvásárlásával a Bethesda Gyermekkorházat támogathatják a segíteni vágyók.

„Sok-sok évvel ezelőtt végeztem a Képzőművészeti Egyetemen, tervezőgrafika szakon. Tizenöt éve nem volt a kezemben ecset, de az, hogy egy különleges technikával, borral festhettem, nagy inspirációt adott.  Nagyon fontosnak tartom ezt az ügyet, hiszen segíteni mindig jó, ráadásul az, hogy a művészet erejével tehettem ezt, nagyon jó érzéssel tölt el” – mondta Szabó Győző színművész.

Gasztonyi Kálmán festőművész számára is nagy élmény volt a borral festés. A művész szerint minden borospalackban ott lapul a művészet.
„A borkészítés is művészet, így igen könnyen köthető a képzőművészetekhez, hiszen a bor is hangulatokat teremt, érzelmeket fejez ki, ahogy a képzőművészet is. Borral festeni nagy szakmai kihívást jelentett, de egyben rendkívül inspiráló is volt ennek a 11 képnek az elkészítése” – mondta Gasztonyi Kálmán festőművész, a festmények alkotója.

A képek élőben a Bethesda Gyermekkórházban tekinthetők meg 2019. április 4. és június 15. között, vagy ezen a weboldalon. Az alábbi pedig egy videó a festés folyamatáról:

 

Borász-pincemunkás munkakörbe keres hosszú távra munkatársat a hajós-bajai Koch Borászat. A munkavégzés helye Magyarország legszebb borászata. Szakmai végzettség, illetve tapasztalat előnyt jelent.

A jelentkezéseket a Koch Borászat +36-30/475-7174-es telefonszámán vagy az info@kochboraszat.hu e-mail címen várják!

Az otthon főzött párlatok feketekereskedelme és a magánfőzők által illegálisan üzemeltetett bérfőzdék elburjánzása már nem pusztán az ágazat sikerességét veszélyezteti – olvasható a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) nemrégiben kiadott közleményében.

A szervezet szerint, ha a kormány nem húz záros határidőn belül éles határokat a pálinka és a saját célra készült párlatok között, „az ágazat a szabadságharcként emlegetett időszakot a fegyverletétellel zárja”. Úgy vélik, a 2010 előtti állapotok visszaállítására nincsen lehetőség, ezért a megoldást az jelentené, ha a kormány legális keretek közé szorítaná a saját célra történő párlatkészítést. A jelenlegi jogszabályok ugyanis nemcsak lehetővé teszik, szinte ösztönzik is az illegális kereskedelmet azzal, hogy legális keretek között lehet a fogyasztási igényeknél sokkal több párlatot előállítani.

2010 és 2015 között a magánfőzés és a bérfőzés is jövedékiadó-mentessé változott. A magánfőzők készülékeinek bejelentése 2015-ben kötelező lett, a magánfőző évente legfeljebb 86 liter (50 fokos) mennyiségű párlatot állíthat elő, mely a háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál. Azóta a magánfőzéshez való jogot minimum 5 darab párlat adójeggyel válthatja meg a magánfőző. Ellenőrzés és felderítés hiányában azonban megbecsülni sem lehet, mekkora az illegális és láthatatlan főzdék száma. Miközben – a közlemény szerint – az alkoholfogyasztás hazánkban folyamatosan nő, a pálinka forgalma stagnál, a bejelentett bérfőzdéké pedig csökken.

„A magánfőzők ellenőrzése továbbra is önkormányzati hatáskörbe tartozik, ezért a saját fogyasztásra készült párlatmennyiségről nincsenek valós adatok. Arról, hogy mennyi illegális, ipari mennyiségben előállított gyümölcspárlat készülhet hazánkban, kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvánosságra hozott leleplezéseiből lehet következtetni.  Az utolsó hasonló akció márciusban Veszprém megyében történt, ahol három darab egy helyen működésben lévő magánfőző berendezést, 450 liter alkoholterméket valamint több mint 2500 liter lepárlásra váró cefrét foglalt le a NAV. Ezt a mennyiséget legális keretek között egy magánfőző (50 fokos párlat esetében) több, mint öt év alatt készítheti el, háromszázezer forint értékű párlatadójegy kiváltásával” – áll a közleményben.

 

Március 27-én ezúttal Bécsben debütált a Michelin Kalauz Main Cities of Europe éves kiadványa. Tavaly Budapesten mutatták be a kalauzt, amibe bekerült az első kétcsillagos magyar étterem.
 
A 2019-es kalauzban 38 európai nagyváros legjobbnak ítélt éttermei szerepelnek, a budapesti éttermek listája két újabb étteremmel, a Standdal és a Babellel bővült. A Babelben tavaly beszélgettünk Blazsovszky Péter sommelier-vel és Veress István séffel, miután 2017-ben egy másik rangos nemzetközi díjat is bezsebeltek.
 
A Standot 2018-ban nyitotta meg a Bocuse d’Or szakácsversenyen szép eredményeket elért Széll Tamás és Szulló Szabina, mert a Stand 25 bisztrójuk mellé szerettek volna egy fine-dining éttermet is.
 

Március 1-én a Borászok Borásza Kóstoló Kör keretein belül az 50 legjobb magyar borász az év egyik legfontosabb szakmai kóstolóját tartotta meg, és itt adták le szavazataikat az idei 5 döntősre is.
 
>>> Kihallgattuk a legjobb magyar borászokat, miről beszélgetnek egymás között.
 

Az 5 döntős: Áts Károly (Grand Tokaj – Tokaj), Bárdos Sarolta (Tokaj Nobilis – Tokaj), Figula Mihály (Figula Pincészet – Balatonfüred), Ipacs Szabó István (Vylyan – Villány), Maurer Oszkár (Maurer Pincészet – Szerémség).

 

 

Maurer Oszkár a ma a Szerbiához tartozó Szabadka-Horgosi borvidéken dolgozik, vagyis személyében esély van arra, hogy Balla Géza tavalyi Év Bortermelője díja után megint egy határon túli borász kapjon rangos elismerést.

 

A Borászok Borásza díj esetében a borászok két körben szavaznak. Első körben az 50 jelölt kiválasztotta maga közül az 5 döntőst, majd második körben szintén ők döntik el, hogy ki kapja meg a díjat. A hagyományoknak megfelelően a győztes nevét csak a Borászok Borásza Díjátadógálán hozzák nyilvánosságra ünnepélyes keretek között, erre idén április 26-án kerül sor.
 
>>> Helyszíni beszámoló a tavalyi Díjátadógáláról.
 

A Kóstoló Kör legizgalmasabb pillanatai: