Új jövedéki törvényt dolgoz ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amely segíteni fogja a pálinkakészítőket – mondta Tállai András a 17. Gyulai Pálinkafesztivál keretében megrendezett jövedéki konferencián. A pálinka jövője című konferencián az NGM parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára közölte, hogy a tervezet jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt áll, várhatóan még az idén elfogadják.

 

Esküdt Gábor tanácsadó, a készülő új jövedéki törvényről, amelynek tervezetét a kormány már közzétette, elmondta: a legfontosabb cél az egyszerűsítés, a joganyag 140 oldalról 71-re csökken. Az új jogszabály általánossá teszi majd az elektronikus eljárásokat és a zárjegyrendszert; továbbá változtat a jövedéki biztosítékok és adatszolgáltatások rendszerén. Kifejtette: a 47-féle adóraktártípus helyett – néhány kivételtől eltekintve – egyféle lesz; az adóraktárak jövedéki biztosítéka is átalakul, azt az aktuális adókockázati viszonyokhoz igazítják majd. Ezáltal szavai szerint egyszerűsödnek az engedélyezési eljárások, a jövedéki biztosíték pedig éves szinten akár 80 százalékkal is csökkenhet.

 

Kevesebb nyilvántartást kell majd vezetni, 2018-tól pedig az adóraktárak részére is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készíti az adóbevallást – közölte. Esküdt Gábor kitért arra, hogy új jogintézményként bevezetik a kisüzemi bortermelő kategóriát, azok, akik egymást követő három évben saját szőlőből legfeljebb ezer hektoliter bort állítanak elő, mentesülnek az adóraktári engedély alól.

 

 

„A pálinka nemzeti kincsünk és nemzeti italunk. A magyar nemzet jövője is a pálinkáról fog szólni" – fogalmazott Tállai András, emlékeztetve arra: az 55 tételből álló hungarikum-gyűjtemény első helyén a pálinka, második helyén a törkölypálinka áll. Hangsúlyozta: a kormány kiemelt szerepet szán a turizmusnak és a mezőgazdaságnak, emellett fokozottan figyel a hungarikumokra. Az új pálinkatörvény például megerősített jogosítványokkal látta el a Pálinka Nemzeti Tanácsot.

 

Az államtitkár emlékeztetett: Magyarországon már a 18. században főztek pálinkát, 1850-ben vezették be az első pálinkaadót. „Sajnos az Európai Unió kedveli ezt ma is" – jegyezte meg. Felidézte, hogy az 1930-as években a barackpálinkát világhírű magyar italként emlegették.

Minya Gábor dandártábornok, a NAV jövedéki főosztályvezetője elmondta: az Európai Bíróság döntése után, amely megszüntette a magánszemélyek esetén a pálinkafőzés adómentességét, vezették be a párlatadójegy-rendszert és kötelezővé tették a desztillálóberendezések regisztrációját. Azóta 13 044 párlatadójegyet adtak ki és 15 715 berendezést regisztráltak, miközben mintegy 170 ezer bérfőzető tűnt el. Az ellenőrzések majd kiderítik, hova lettek – jegyezte meg.

 

Minya Gábor a bérfőzetés szabályairól szólva kiemelte: a korábbi 200 ezer helyett jelenleg 500 ezer forint, a tervek szerint pedig a jövőben egymilliós összeghatár elérésénél kell adót fizetni. A kereskedelmi főzés adatait ismertetve elmondta: 2014-ről 2015-re 112-ről 123-ra nőtt a kereskedelmi főzdék száma, a megfizetett jövedéki adó 1,96 milliárd forintról 2,6 milliárdra. Ez idő alatt a lefoglalt alkoholtermékek mennyisége 36 százalékkal emelkedett.

Másodszor rendeznek dűlőfutást a villányi borvidék szőlőültetvényei között április 23-án: a Palkonyáról induló rendhagyó sporteseményen résztvevők 9,9 és 19 kilométeres táv közül választhatnak, a nevezőket ajándékok, programok és finom borok is várják.

 

A borrégió északi peremén fekvő településről induló eseményen a több száz méteres szintkülönbség leküzdése is fokozza a kihívást. Az útvonalak a szőlők közti dűlőutakon és részben az országos kéktúra útvonalán haladva vezetnek Villányi-hegység gerincére, majd a hegylánc túloldaláról visszafordulva újra megérkeznek Palkonyára.

 

A helyi pincészetek jóvoltából út közben és a célban is frissítők várják a futókat, a verseny után a pincék különleges borokkal, könnyűzenei koncerttel, sötétedéskor fényfestéssel és tombolasorsolással is várják a sportolókat.

 

Rechnitzer Szilvia szervező az MTI érdeklődésére elmondta: a tavaly először megrendezett dűlőfutáson mintegy négyszázan vettek részt, az idén hozzávetőlegesen 450 résztvevőre számítanak, az interneten eddig mintegy háromszázötvenen neveztek. A helyszínen a nevezés 4500 forintba kerül.

 

A részletekről a www.dulofutas.hu oldalon lehet tájékozódni.

Hiszen ez Szabó Zoltán szilvapálinkájának a neve, amellyel elnyerte a 17. Gyulai Pálinkafesztiválon a legjobb versenyminta díját.

 

Varga-Bora Tímea, a rendezvény egyik főszervezője elmondta, hogy ugyanez a minta nyerte el a legjobb bérfőzetett párlat díjat, ahogyan a legeredményesebb bérfőzető is Szabó Zoltán lett. A legjobb magánfőzött párlat Gyenesei István körtepálinkája lett, ahogyan ő érdemelte ki a legeredményesebb magánfőző elismerést is. A legeredményesebb bérfőzde a komorói Rak- Tár-Tár Bt. lett.

 

A Magánfőzők és Bérfőzetők Országos Párlatversenyre 332 minta érkezett be, amelyeket szakmai zsűri értékelt. A zsűri a párlatok négy tulajdonságát osztályozta: a tisztaság, az aroma/karakter, a szájérzet és az utóérzet/harmónia. Minden tulajdonságra 5-5 pontot adtak, 14 ponttól bronz, 16-17 pontért ezüst, 18 ponttól pedig aranyérem járt. 

 

A pontozás eredményeképpen a verseny során 19 aranyérmet, 56 ezüstérmet és 105 bronzérmet osztottak ki a bírálók, és 10 champion is gazdára talált - mondta Varga-Bora Tímea.

 

Az újjászervezett Gyulai Pálinkafesztiválon idén csak a magán- és a bérfőzetők indulhattak a versenyen, a kereskedelmi főzdék nem. Ez alól egyetlen kategória volt kivétel.

 

A Békés Megyei Önkormányzat immár a második évben kereste a megye pálinkáját. A győztes főzde egy éven keresztül viselheti az üvegein a Békés megye pálinkája címet a kereskedelmi forgalomban, az önkormányzat pedig egy éven keresztül ettől a főzdétől vásárol protokoll célokra pálinkát.

 

A felhívásra három főzde, a sarkadi Éden-tó Szeszfőzde Bt., a békéscsabai Kisrét Manufaktúra Kft. és a Gyulai Pálinka Manufaktúra összesen 14 mintát küldött be - mondta el Sztahovics Zsuzsa, a megyei önkormányzat kommunikációs referense. 

 

A győztes az Árpád Pálinkákat gyártó Kisrét Manufaktúra Kft. lepotica szilvapálinkája lett, amelyre az ítészek a maximális 20 pontot adták.

A Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. - a borászatok fejlesztése mellett - fontos céljának tekint a térségben élők életkörülményeinek javítását. Héjj Dávid a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanácsának elnöke szerint azokat is segíteni fogják, akik nem a szőlészetből-borászatból élnek.

 

A Szerencsi Városi Kulturális Központban április 18-án (hétfőn) 18 órától fórumot tart a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft., amelyre a negyven év alatti, dolgozni akaró érdeklődőket várják. A kft. ígérete szerint a résztvevők egy átfogó térségi fejlesztés első állomásaként ismerhetik majd meg a borvidékben és annak mezőgazdaságában rejlő potenciált, valamint az általuk kínált lehetőségeket - írja a Hegyalja.info.

Rácz Lilla sauvignon blanc pezsgőjéről ír a Borvidékmánia blog.

 

A villányi borvidékről, egészen pontosan Diósviszlóról érkezett hozzám egy palack 2012-es sauvignon blanc pezsgő. (...) Rácz Lilla a készítés során semmit nem bízott a véletlenre. Hagyta például elburjánzani a szőlőleveleket, hogy azok óvják a gyümölcsöt (és a benne lévő savakat) a napsütéstől. Teljesen más sav-cukor-pH arányra törekedett, a megszokottnál korábban is szüretelt. S hogy a végeredmény milyen lett? Azt itt tudod elolvasni.

Nick Sheron a Southampton University klinikai hepatológiájának vezetője és Ian Gilmore, a University of Liverpool professzora szerint a jövedelmek növekedésével együtt növekedniük kellene az alkohollal kapcsolatos haláleseteknek, de az alkoholforgalmazás szabályozása vissza is szoríthatja őket.

 

Ha a költségvetési politika rossz irányba változik, akkor az alkohollal kapcsolatos halálesetek száma emelkedni fog - erre e következtetésre jutott két brit kutató a 80-as évekig visszatekintő tanulmányuk alapján.

 

Megfigyelésük szerint Angliában és Walesben a korai 80-as évektől, amikor az embereknek megnőtt a szabadon elkölthető jövedelmük, a halálesetek tartósan megemelkedtek, s a mutatók csak akkor estek vissza, amikor a gazdasági válság miatt a kormány 2008-ban keményebben kezdte adóztatni az alkoholtartalmú termékeket - írja a Házipatika.com.

 

Sheron és Gilmore azt mondja, hogy 2007-2008-tól, amikor a háztartások jövedelme 9,5 százalékkal esett, a szeszesitalok megfizethetősége is csökkent. A borárak 54 százalékkal estek, a sör 22, a cider 27, az égetett szeszek ára pedig 50 százalékot bukott. Ennek következtében például a májzsugoros esetek esésnek indultak. A nemzetközi statisztikák azt mutatják, hogy 10 százalékos áremelkedés 32 százalékkal csökkentik az alkohollal összefüggő haláleseteket 12 hónapon belül.