A borvidékek határai természetesen nem azonosak a geoparkok határvonalaival, hiszen más szempontok alapján határozták meg azokat. Azonban

Hazánkban jelenleg három UNESCO Globális Geopark működik, amely cím megszerzéséhez sok kritériumnak kell megfelelni és rendkívül hosszadalmas az elbírálási folyamat is.  A 3 geopark együttesen hazánk területének 7,9%-át fedi le, amely összesen 324 települést jelent.

Magyarország első geoparkja, a 3244 km2-es Bakony-Balaton Geopark 2012-ben nyerte el az UNESCO Globális Geopark címet. 4 nagy tájegység találkozik itt, ezért egyedülálló földrajzi és biológiai sokszínűség jellemzi. A kőzetek fő részét a különböző földtörténeti korokban lerakódott üledékes kőzetek, mészkő és dolomit alkotják. A geopark területén található a kb. 8–2,5 millió évvel ezelőtt keletkezett, vulkáni működésnek köszönhető Bakony–Balaton-felvidék jelentős része is.

 

5 bakancslistás látnivaló, geotóp a Bakony-Balaton Geoparkban:
Szentgáli-kőlik
Hegyestű Geológiai Bemutatóhely, Monoszló
Tapolcai-tavasbarlang 
Lóczy-barlang, Balatonfüred
Várpalotai homokbánya

 

Ebben a geoparkban a Balaton-felvidéki, a Badacsonyi és a Balatonfüred–Csopaki borvidék nagy része található. A 440 millió éves geológiai múlttal rendelkező terület olyan sokféle talaj- és klíma-adottságokkal rendelkezik, hogy teljesen eltérő igényű szőlők is megteremnek itt.

 

Gyukli Krisztián, a Gyukli Pince borásza és tulajdonosa megerősítette a geopark változatosságában rejlő lehetőségeket. A Balatonfüred–Csopaki borvidéken tevékenykedő Krisztián elmesélte, hogy egy szőlőültetvény újra telepítésének alkalmával, a drónos felvételeken nagyon jól látható, hogy például 100-200 méteres sávon barna erdőtalaj van, majd permi vörös homokkő rész, amit pedig sárgás márga sáv vált fel.  A más-más összetételű talajnak köszönhetően, amely akár egy szőlőterületen belül is lehet, hosszú távon kiegyenlítődik a fehér, a vörösbor és a pezsgő minősége. Ezen kívül az éghajlat is sajátos, amely kedvez az unikális borok készítésének, hiszen a vízhez közeli részeken a hőösszeg magas, a Balaton nyári hűtő, téli fűtő hatása érvényesül a balatonfüredi lankákon, míg a víztől 5-8 km-re már más környezeti hatások kerülnek fókuszba.

 

 

A szőlő termőhelyi kataszter, vagyis a magyar szőlő-bor ágazat nyilvántartási rendszere megmutatja, hogy ökológiai alkalmasság (például: talaj, vízgazdálkodás, megközelíthetőség stb.) alapján milyen minőségű a szőlőterület. Az osztályozás szerint a Balatonfüred–Csopaki borvidéknek van összességében a legmagasabb pontszáma, vagyis a termőterületek nagy része I. osztályú: szőlőtermesztésre kiváló adottságú minősítést kapott.

 

Gyukli Krisztián a németországi Fekete-erdőben található Freiburgi Állami Szőlészeti- és Borászati Kutatóintézetben tanulmányozta az erős immunrendszerű szőlőfajtákat. Ennek hatására közel 20 éve, az országban elsőként telepítette a freiburgi gombás betegségeknek ellenálló, rezisztens változatokat. Jelenleg 4 rezisztens fajtával is foglalkozik, ezek a Muscaris, a Solaris, a Hibernal és a Füredgyöngye, mely utóbbinak jelenleg az egyetlen hazai termesztője. A borász célja, hogy vegyszermentes, magas minőségű szőlőt termesszen, 100% ökológiai szőlőművelést alkalmazva.

2024. márciusban csatlakozott az UNESCO Globális Geopark hálózatához a Bükk-vidék Geopark, amely két vármegye – Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén – területén helyezkedik el. Földtani szempontból rendkívül sokszínű és összetett szerkezetű a közel 3000 km2-es terület. 

Központját a Bükk hegység és a szomszédságában lévő Upponyi-hegység alkotja, amelyeket felépítő üledékes és vulkanikus kőzetek 440 millió évvel ezelőtt kezdtek képződni. A Bükk sajátos és egyedi arculatát a triász időszaki mészkő-formációk, azaz a karsztformák határozzák meg.    

 

 

A Bükk Magyarország második legmagasabb hegysége, és több mint 1150 barlang található itt, köztük az ország legmélyebb és a leghosszabb barlangja. A hegység egyúttal a magyarországi ősemberkutatás bölcsője, a kőzetbe faragott helyiségek és a kaptárkövek pedig a Hungarikum Gyűjteményének tagjai.

 

5 bakancslistás látnivaló, geotóp a Bükk-vidék Geoparkban:
Szalajka-völgy, Szilvásvárad
Bél-kő és apátsági templom, Bélapátfalva
Sódomb és fürdő, Egerszalók
Szomolyai kaptárkövek
Szent István-barlang és Anna-barlang, Lillafüred

 

 

 

A Bükk-vidék Geopark területére – természetesen nem élesen elhatárolhatóan – elsősorban az Egri és a Bükki borvidék esik. A vulkáni képződményeknek a jelenléte kulcsfontosságú, valamint a tengeri üledékeken képződött barna erdőtalaj is hozzájárul, hogy vörös- és fehérborból egyaránt prémium minőség készüljön. 

 

Farkasné Varsányi Katalin, a verpeléti Varsányi Pincészet tulajdonosa is elmondta, hogy a szőlőültetvények Debrői eredetvédelmi körzetéhez tartozó részein a homokos tufa, míg az Egri körzethez tartozó területen a szintén vulkáni eredetű riolittufán képződött barna erdőtalaj nyújt lehetőséget arra, hogy ízgazdag borok kerüljenek a poharakba. S bár az éghajlatváltozás nehézségei mindenhol jelentkeznek, itt az ország északi részén, a hegyek és dombok déli, délnyugati lejtőin termő szőlők a változás pozitív következményeit is hasznosítják - emelte ki a borász. A sokszínű geopark helyzetének jóvoltából lehetőség van könnyed, valamint testesebb borok készítésére is. A Varsányi Pincészet számára is kulcsfontosságúak és elismertek az ezen a borvidéken termelt fajtákból készíthető Egri Bikavér, valamint az Egri Csillag borok.

 

A világ első határon átnyúló geoparkja a Novohrad-Nógrád Geopark, amelynek küldetése, hogy a szétszakadt nógrádi tájat és közösséget összekösse, a palóc néprajzi és kulturális hagyományok ápolása mellett. Ez a geopark 1619 km2 területű és 64 magyar, valamint 28 szlovák település a része. Számos, földtani szempontból jelentős emlék maradt itt fenn, melyek egyben lenyűgöző látványt is nyújtanak. 

 

5 bakancslistás látnivaló, geotóp a Novohrad-Nógrád Geoparkban:
Ipolytarnóci Ősmaradványok 
Hollókői vár
Sárkánykő és Morgó-gödör, Nemti
Füleki vár
Szilvás-kő, Salgótarján

 

 

A kulturális szempontból is sokszínű terület rendkívül gazdag őslénytani lelőhelyekben és különleges vulkáni képződményekben. A területet 25-35 millió évvel ezelőtt tenger borította. A Cserhát központi részén andezit kőzetváltozatok mellett a vulkáni hegyek oldalában mészköveket is találunk. Északon vulkáni riolittufa látható, ami a robbanásos vulkáni működés eredménye. Ezek a vulkánkitörések többször is ismétlődtek, maradványaik a geopark területén többfelé megtalálhatók. 

 

Az egyik ilyen vulkáni működés konzerválta az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi területét, az egykori itató helyet, ahol számos állat lábnyoma, növénylenyomat – cápafog, kövesedett fák, levéllenyomatok, ősállati lábnyomok – maradt fenn. A 17 millió éves ősi tenger által borított területet 1995-ben Európa-diplomás bemutatóhellyé nyilvánították. 

 

A nógrádi borokat leginkább a Mátrai borvidékhez kapcsolhatjuk, hiszen ez van a legközelebb hozzá. Jellemző, hogy a Mátra védettséget biztosít, a csapadék nagy részét felfogja, így különösen jó mikroklíma alakult ki. A szőlőfajták közül az olaszrizling, leányka, muscat ottonel, szürkebarát, sauvignon blanc és chardonnay kiemelkedő. Mostanában pediga markáns vörös fajták is megjelentek a régióban, Pásztón például több vörös cuvée-vel és cabernet franc-kal is találkozhatunk, például a Pite Pincészet borkínálatában.