“Nem közvetlenül a borokról akarok beszélni, hanem arról az ideáról, amiből létrejöttek”

“Szépség nélkül az élet értelmetlen. Emberként úgy érzem, kifejezésre kell juttassam azt a belső tartalmat, ami csak az enyém. Lelkesültséggel tölt el, hogy mindezt a borban beszélhetem el.” A Malatinszky Kúria weboldalán olvasható az idézet, amely Malatinszky Csaba életfelfogásába enged bepillantást. Beszélgetésünk során a teremtő ember, a filozófia és a közös világtudat is szóba került. Hogy mi köze ezeknek a borhoz? Látszólag nem sok, de valójában mégis csak róluk szól minden.

Egyszer azt nyilatkoztad, hogy akkor szeretsz megszólalni, amikor van mondanivalód. Mikor jön el ez a pillanat nálad?

A megszólalás mindig az általam megélt folyamatok eredménye, amely sugallatokkal kezdődik, egyfajta lelki késztetésből ered. Nem a világ történéseire adott válasz, hanem a olyan kiérlelt mondanivaló, ami igényli a másokkal való megosztást.

Azért is kérdeztem, mert manapság rendkívül uralja a hétköznapjainkat az az érzés, hogy mindenképpen reflektálnunk kell a világ történéseire, mások cselekedeteire, kommentelünk a közösségi médiában. Mintha a létezésünket bizonyítanánk azzal, hogy véleményt formálunk.

Én már csak a gondolattól is pironkodom, hogy névtelenül bárhová is írjak valamit, hogy mások dolgaival kapcsolatban kritikai véleményt formáljak, miközben semmilyen lényegi részletet nem ismerek.. Egyszerűen ez nálam etikailag nem fér bele.

És ha érnek minket impulzusok, arra nem szükséges reagálnunk?

Kétféle szemlélettel lehet élni az életünket. Vannak azok, akik folyton másokra reflektálnak. Ők mindig késésben vannak, mert szükségük van valami külső dologra, ami megnyilvánulásra készteti őket. És vannak a teremtők, akik belső indíttatásból alkotnak valamit. Élik a saját életüket, figyelnek a sugallatokra, és ez a folyamat megteremti azt a kreatív lépéssort, amelyből megszületnek a dolgok. A teremtő út mindig a belső önvaló kisugárzása, ami senkivel nem megy szembe, nem harcol, hanem a párhuzamos létezés ideáját követi. Egy mesterem fogalmazta meg egyszer: Élj a világban, de ne élj a világgal! Buddha is a szemlélődő életről beszélt. Nyilván itt élek ebben az országban, ebben a környezetben, és én is a saját építőköveimet rakosgatom a mi közös falunkra, de azt gondolom, hogy ezt nem másokhoz képest kell megvalósítanom. Mindenkinek önmagával van dolga, nem attól lesz színesebb az életem, ha másokkal vagyok elfoglalva.

Nem váltak elcsépeltté, unalmassá már a gondolataink is?

Ha csak mások gondolatait ismételgetjük, az egyhangúvá válhat, de a saját gondolatoknak mindig van egy organikus fejlődési útvonala: haladunk előre a saját utunkon, és ez soha nem válik unalmassá. Mindenkiben ott van a szikra, csak érdemes ,,kiélesedni” arra, hogy a sugallatokat felfogjuk, értelmezzük, és legyen bátorságunk és kitartásunk követni őket. Senkinek a gondolatai nem értéktelenebbek másokéinál, de amit létrehozunk, az olyan lesz, mint mi magunk, nem lehet más. Ezért ez egy jó tükör is számunkra.

Olyan mintha nem is a borokról beszélnénk, pedig arról is szó van, hiszen a bor maga is egy alkotás. A te alkotásaid, a boraid, mit mesélnek másoknak a világról?

A boraim által azt a szellemi megközelítést ismertetem meg másokkal, amiből maguk a borok is származnak. Vagyis nem a borokról akarok beszélni, hanem arról, amiből létrejöttek. Egy magasabb szférából érkező idea az, ami a földi körülmények között a borokban megvalósul. Arra törekszem, hogy megismertessem az alkotás folyamatát azokkal, akik erre kíváncsiak, a többit pedig rájuk bízom.

Mekkora nyitottságot tapasztalsz ezzel kapcsolatban?

Általában nyitottak az emberek, mert érzik azt, ha valami őszinte, igazi, és nincs benne manipuláció. Mindannyian máshonnan jövünk és máshová tartunk, és amikor az emberek találkoznak a boraimmal, éppen ők is tartanak valahol az útjukon. Ennek megfelelően kapcsolódnak vagy sem ahhoz, amit megmutatok magamból. Sokszor egyébként zavarba jönnek, amikor megtudják, hogy maga a tulajdonos tölti nekik a bort. Én magamra inkább mint “jó gazdára” tekintek, és szeretem, ha egy pohár bor mellett el is beszélgethetek azokkal, akik eljönnek hozzám. Éppen a bensőséges légkör megteremtésének lehetősége miatt fogadunk egyszerre csak 20-30 vendéget a pincénél.

Mi az oka annak, hogy nem igazán szerepelnek a boraid versenyeken?

A vakkóstolás számomra a bor lefokozása. A bor születése a borász személye által valósul meg, hiszen a bor az ő döntései sorozatának eredményeképpen készül el, akaratlanul is az egyén teljes lenyomata benne van. Ha ettől eltekintünk, ha nem ismerjük az embert, aki a borokat készíti, megfosztjuk magunkat a hitelesítés élményétől.

Sokszor emlegeted A bor filozófiáját, mit jelent neked Hamvas Béla könyve?

Úgy gondolom, hogy ez a könyv az egyetlen igazán komoly mű, amit valaha is a borról írtak. Egy igazodási pont számomra, amelyet egy magas szellemiség alkotott meg. A borkészítés mellett filozófiával is mélyrehatóan foglalkozom: ebben a műben a bornak a filozófia magasából történő értelmezése valósul meg. Olyan univerzális gondolatokat fogalmaz meg, ami nemcsak a borról, hanem a világról, a világ és az ember kapcsolatáról szól, egyfajta útmutatás.

Mesélnél arról, mi az, ami mostanában foglalkoztat?

Leginkább az köti le a gondolataimat, hogy idén milyen borokat szeretnék készíteni. A fehérborok különösen érdekelnek most, nem a mindennapi fehérbor italok, hanem leginkább a magas beltartalmi értékű, hosszan érlelhető fehérborok. Ebben az évben a tizedik évjárat készül el a “Methode Malatinszky” eljárással készült cabernet franc-ból, és jött az érzés, hogy megvalósítom ugyanezt fehérborból is. Ez lett az Akasha. Chardonnay alapú, héjjal együtt, de nem nyíltan erjesztem, mert azzal éppen a legérzékenyebb, éteri világa vész el.

Egy olyan eljárást dolgoztam ki, amellyel ezeket az érzékeny alkotóelemeket is megőrizzük. Az Akasha jelentése világtudat.

Ez egy láthatatlan teret, egy tudati dimenziót jelöl, amelyben különböző rezonancia mintázatokban jelen van minden gondolat, szó és tett a világ történetének kezdete óta. Ehhez a forráshoz vissza lehet nyúlni: ha valami fejtörést okoz, akkor nem a google keresőben teszed fel a kérdést, hanem ahogy egyre mélyebbre ásod magad, megnyitod ezt a tudat szintet, és megérkeznek a válaszok is. Ez nem a saját, korábban megszerzett tudásom, hanem a közös tudáskincsből merített isteni sugallat.

A Malatinszky Kúriában a gazdálkodás teljes folyamata 2009 óta organikus, a borok bio tanúsítvánnyal rendelkeznek. A szőlőben és a pincében teljes mértékben kézi munkát alkalmaznak. Malatinszky Csaba munkáját 2015 óta a Maghari koronázza meg. Az általa fejlesztett “Methode Malatinszky” eljárás francia innovációs nagydíjat nyert 2018-ban. A módszer alapja hogy dűlő- és parcella szelektált cabernet franc-ból, zárt körülmények között, új tölgyfahordóban erjed a vörösbor. Ezáltal személyes jegyeket mutató, intenzívebb, unikálisabb borok készíthetők. A zárt térben, az új hordóban a bor magasabb szintű integrációja alakul ki, s a gyümölcsösséget adó észterek is megmaradnak. A hordóban történő erjesztéshez a módszerhez illeszkedő, a nyomásnak ellenálló hordótípust is kifejlesztettek.

A cikk a Winelovers 100 - A 100 legjobb magyar bor magazin 2024-es számában jelent meg.