„A szőlőtő és a szőlővessző, az ember és a természet, a borász hite és gondolkodása nem választható el az általa készített boroktól” - vallja Szepsy istván, mádi borász. A nemzetközi borvilágban is elismert szakemberrel Szikora Réka készített interjút az
Új Ember hetilapban:
„– A nem megfelelő minőségű termést vagy le sem szüreteljük, vagy olcsóbban értékesítjük, illetve szelektálunk az egyes évjáratok között. Mindez természetesen hatással van az anyagi helyzetünkre, az életszínvonalunk alakulására is. A szellemiségünk megőrzését fontosabbnak tartjuk a materiális javak gyarapításánál, s ezzel párhuzamosan gazdagodik, mélyül a lelki és szellemi életünk is. A minőségelvű gondolkodás azt is jelenti, hogy egyre mélyebb összhangot tudunk teremteni a természettel, a teremtett anyagi világgal. Erre alapozzuk a „marketingünket” is. A borászatban megnyilvánuló gondolkodásmódunk az egész családra kihat, a gyerekeink is e szerint nevelkedtek.(...)
Hogyan látja: elismerik a munkáját vagy – ha úgy tetszik – a „láthatóvá vált szeretetét”?
– Az évek során fokozatosan leváltam a nagyvállalatokról, a kereskedőkről, a szövetkezetekről, az újságírókról, és egyre önállóbb lettem. Régóta hiányzik belőlem a versenyszellem, nem akarom azt sugallni, hogy többek vagy jobbak lennénk bárkinél. Egyszerűen csak arról van szó, hogy Tokaj a teremtésnek egy olyan szeglete, amelyet teljes szépségében illik gondozni és továbbalakítani. Az ember azért él a földön, hogy a Teremtőtől kapott világot továbbértelmezze és alakítsa. De a változás csak lépcsőről lépcsőre, kőről kőre mehet végbe. A legfontosabbnak azt tartom, hogy az útkeresésünk során merjünk hallgatni az érzéseinkre, és mindezt tudatosan tegyük.”