Ausztráliába költözik a télen tíz hétre a világ egyik legjobb éttermeként számon tartott koppenhágai Noma - írja a The Australian internetes kiadása, amelyet a Turizmus Online szemléz.

 

Az étterem ideiglenesen be fog zárni Dániában azért, hogy januárban, az ausztrál nyár főszezonjában a Sydney kikötője mellett fekvő Barangaroo negyedben nyisson ki, ahol heti öt napon fogadja ebédre és vacsorára a gasztronómia szerelmeseit.

 

Noma eddig négyszer nyerte el a világ legjobb éttermének járó címet, 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben és 2014-ben is a mérvadó Restaurant Magazine ötvenes listájának élén végzett. Jelenlegi étlapján olyan fogások találhatóak, mint az akvavit skandináv szeszesitalban pácolt éretlen eper és fehérrépa vagy az ördöghalmáj.

Egyszerre édes, sós, csípős és savanyú ... izgalmas, érdekes, ám van akinek visszataszító ételpárosításokat mutattak be, és kóstoltak meg a „hős” tesztelők a Buzzfeed vidoójában.

 

A filmben a következő kombinációk szerepelnel: mogyoróvaj ecetes uborkával, sós halkréker tejbe áztatva, nutellás pizza (a pizza feltétével együüt) és banán majonézzel „fűszerezve”. Figyelem, csak erős idegzetűeknek!

 

Évtizedekig tartó romló tendencia után javulni kezdtek a táplálkozási szokások az Egyesült Államokban, megállt a túlsúlyosak részarányának növekedése mind a felnőttek, mind az iskoláskorúak körében, sőt, a ráta a legkisebb gyerekek között még csökkent is - írta vasárnapi számában a The New York Times.

 

Egy átlagos amerikai felnőtt napi kalória-bevitele, amely 2003 körül tetőzött, most először csökken huzamosabb ideje azóta, hogy több mint négy évtizeddel ezelőtt a szövetségi statisztikát kezdtek vezetni a problémakörről. A tendencia, ha különböző mértékben is, de minden társadalmi csoportban kimutatható. Egy átlagos amerikai gyerek napi kalóriafogyasztása legkevesebb 9 százalékkal csökkent.

 

A legjelentősebb változást a nem csökkentett energiatartalmú italok fogyasztásában regisztrálták: ez a '90-es évek vége óta egynegyedével csökkent. Amíg az emberek 1998-ban éves szinten átlagosan 40 gallon (több mint másfél hektoliter) cukros üdítőt vásároltak, addig ez az adat 2014-re 30 gallonra (113,5 literre) esett vissza. Ez nagyjából megfelel a '80-as évek szintjének, amikor az elhízási folyamat még nem szabadult el.

 

Az amerikaiak étkezési szokásai a hetvenes évek közepén kezdtek gyors ütemben változni, ami maga után vonta a kalóriafogyasztás csaknem egyenletes növekedését és az emberek egészségi állapotának ezzel együtt járó romlását. Ez a tendencia a jelek szerint végre megváltozhat.

 

A lap szerint a fordulat azt jelzi, hogy az amerikaiakban egyre jobban tudatosul, hogy ártanak az egészségüknek azzal, ha túl sokat esznek-isznak. A tudatosság a '90-es évek végén kezdett megerősödni, a tudományos kutatások gyors fejlődésének és az elmúlt évek közegészségügyi kampányainak hatására. 

 

Különösen egy, a szövetségi járványügyi hatóság (CDC) által elkészíttetett és The Journal of the American Medical Association folyóiratban 1999-ben megjelent tanulmány volt kijózanító hatással. Ez kimutatta, hogy a '80-as és a '90-es években a túlsúlyosak aránya mind az 50 államban megnőtt. Egy évvel később hasonló felmérés jelent meg a cukorbetegek számának növekedéséről.

 

Ennek nyomán David Satcher, az Egyesült Államok akkori fő tisztiorvosa 2001-ben felhívást adott ki a túlsúlyosság és az elhízás elleni harcra, hasonlóan ahhoz, ahogyan a hivatali elődje 1984-ben a dohányzás elleni küzdelemre szólított fel. Satcher rámutatott, hogy a túlsúlyosság több krónikus betegség kialakulásának rizikófaktora, és hangsúlyozta, hogy a megelőzés érdekében prioritásként kell kezelni a gyerekek testsúlyát.

 

A Gallup szerint 2003-ra az amerikaiak 60 százaléka akart lefogyni, szemben az 1990-es 52, és az '50-es évekből származó 35 százalékos adattal. Az Obama-kormány fokozta a nyomást: az egészségügyi reform bevetése után az étteremláncoktól megkövetelték, hogy közöljék, fogásaik hány kalóriát tartalmaznak. A szövetségi kormány hatást gyakorolt annak érdekében, hogy az iskolai ebédek egészségesebbek legyenek, igaz, ezen a téren súrlódások is keletkeztek.

 

A változást sugalló, mostani bátorító adatok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy vége lenne már az elhízási járványnak: az amerikai felnőttek több mint egyharmada most is túlsúlyosnak számít, ezért fokozottan kitett a cukorbetegség, az érrendszeri betegsége és a rák kockázatának. Az amerikai lakosság még mindig túl kevés zöldséget, gyümölcsöt és túl sok gyorsételt fogyaszt, még ha az utóbbi téren némi csökkenés is észlelhető. 

 

A pozitív változások azonban a legkövérebb amerikaiakat a jelek szerint nem érintették: a túlsúlyosak testsúlya és derékbősége az elmúlt években tovább gyarapodott. Kevin Hall, a Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) kutatója egy tanulmányában azt írta: ahhoz, hogy az amerikaiak 2020-ra az 1978-as súlyukra fogyjanak vissza, napi 220 kalóriával kellene visszafogniuk a fogyasztásukat. A lap szerint azonban az utóbbi időben észlelt csökkenés ennek csak a töredéke.

Kisütötték a világ legnagyobbnak gondolt perecét a 23. Segesvári Középkori Fesztiválon, a péksütemény az "Óriások eledele" elnevezést kapta.

 

"Óriások, csillapítsátok éhségeteket!" - éljeneztek a jelenlévők vasárnap, miközben a 100 kilogrammnyi tésztát egy Marosvásárhelyen készült, acéllemezekből álló és kört formázó sütőlapra nyújtva a fával táplált tűz fölé helyezték.

 

Dionisie Pajin segesvári pék felhívta a résztvevők figyelmét, hogy mivel nem sütőbe rakták, a tészta teteje elkerülhetetlenül fehér fog maradni, hiszen a nap nem biztosít elég hőt a megszokott barnás kéreg kisüléséhez.

 

A perec hossza elérte a 64 métert. A fesztivál szervezői elmondásuk szerint a Guinnesshez fordulnak a rekord hitelesítéséért.

Tudja valaki miért görög a dinnye? Valójában nem is gyümölcs, hanem zöldség ez az édes nyári frissítő, hiszen a tökfélék családjába tartozik. Afrikából ered, a mai napig vadon terem a Kalahári-sivatagban.

 

Folyadéktartalma rendkívül magas, 90-95%. Éppen ezért a vízhiányos területeken rendkívül nagyra tartották, így a karavánok, kereskedők és utazók segítségével az egész világon elterjedt – Európában az 1200-as években vált népszerűvé, de arra, hogy idehaza már a honfoglalás korában jelen volt, régészeti bizonyítékok ismertek - írja az Origo.hu.

 

A hazai elterjedés nem kizárólag a török hódításhoz köthető, de a törökök kétségkívül számos fajtát hoztak Magyarországra. A szakértők szerint a termesztés aranykora a 16. század volt, amikor világhatalomnak számítottunk.  

 

Egyes szakértők szerint Magyarországon a 16. század közepéig csak a sárga bélű fajták voltak elterjedve, a vörös húsúak megjelenése a megszállás idejére tehető.

 

„A görögdinnye elnevezés arra utal, hogy a bizánci birodalom területéről, a görögöktől érkezett hazánkba ez a gyümölcs. Tehát semmi köze a szónak a görgetéshez” - írja az Origo.hu Wenszky Nóra, nyelvész cikkére hivatkozva.

 

Falyuna Nóra a Magyar Tudományos Akadémiánál kicsit megengedőbb, egyik igazság mellett sem tör lándzsát. „A görögdinnye megnevezés eredetére vonatkozóan két népszerű magyarázat terjedt el. Az egyik szerint a kifejezés előtagja a görög hangutánzó eredetű szó, melynek hangalakja azt a hangot idézi föl, melyet a guruló tárgyak mozgása okoz. Ennek alapján a görögdinnye megnevezést a dinnye formája, és így görgethetősége motiválta. A másik nézet szerint a görögdinnyében a görög népnév ismerhető föl, amely arra utal, hogy a bizánci birodalom területéről került hozzánk.”