Az egri önkormányzat képviselő-testületének tagjai a december 17-én vakteszten választották ki azokat az Egri Bikavéreket és Csillagokat, amelyeket 2016-ban a Magisztrátus Boraként, vagyis az Önkormányzat hivatalos boraként szolgálnak fel rendezvényeken és adnak ajándékba a Városházára látogató vendégeknek - írja az Egerhírek.hu.

 

Ezek azok: 

 

 

A Hollóvár 2005-ös Hárslevelű tétele már több borbloggert is megihletett. A legendás bort Takács Lajos készítette, amelyről most a Borrajongo.blog.hu szerzője írt bejegyzést:

 

A termelők 500 ezer tonnával kevesebb zöldséget, gyümölcsöt takarítottak be 2015-ben, mint a tavalyi rekord évben. A terméskiesés oka főként az idei szélsőséges időjárás, a fagy, a nagy meleg és a kevés csapadék volt. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) évértékelő sajtótájékoztatóján hozzátették, több tárolóra, képzett munkaerőre, ütősebb ágazati marketingre, több öntözött, modern kertészetre lenne szükség - írja az Élelmiszer.hu.

 

Az előzetes adatok alapján három gyümölcsből volt jelentős a terméskiesés: almából, meggyből és kajszibarackból. A gyümölcsök közül a meggy, dió és a fekete bodza hozott többletjövedelmet, ami lehetővé teszi az ültetvények megújítását, tárolók építését. Várhatóan uniós pályázatokkal mód nyílik a tárolók kapacitásának a bővítésére. 

 

Zöldségből mintegy 100 ezer tonnával kevesebbet takarítottak be a gazdálkodók, mint az előző évben – fogalmazott Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke. Görögdinnyéből 200-205-ezer tonna termett a múlt évi 220 ezer tonnával szemben. A terméskiesést főleg a nagy hőség okozta, illetve, hogy a termőterületek kétharmadát művelő Békés megyei kertészetekben túlzottan előnyben részesítették a korai érésű dinnyét. 

Decemberben magyar pezsgők sorát tesztelték le a Wineporn szervezésében. 39 tétel került a zsűri elé. A Borrajongo.blog.hu beszámolt a kóstolóról, íme az eredmény:

 

 

 

2015. december 14-én a FATOSZ, A Falusi turizmus szakmai konferenciája agrár- és vidékfejlesztési szereplők számára című konferenciájának a Budapesti Gazdasági Főiskola Markó utcai épülete adott otthont. Az eseményt a Földművelésügyi Minisztérium támogatta. A falusi turizmus aktuális kérdéseiről, problémáiról tartottak előadásokat, ahol szó volt többek között a minősítési rendszerről, az étkeztetésről, a pályázati lehetőségekről és a népi építészetről is - írja a Turizmusonline.hu.

 

A FATOSZ elnöke, Szalók Csilla a falusi turizmus multiplikátor és munkahelyteremtő hatása mellett az adott térség tradicionális értékeinek megőrzésére hívta fel a figyelmet, amely nemcsak az építészetben, hanem a hagyományőrzésén túl a népi gasztronómiára, a kulturális értékek megőrzésére is kiterjed és jelentős szerepet vállal.

 

A FATOSZ képviselői, Fekete Mátyás és Benkovics László a falusi szállásadók engedélyeztetési, pénztárgép, minősítési, étkeztetési és egyéb problémáiról szólt, kérve az egyes hatóságokat, hogy könnyítsenek az adminisztrációs terheken, és egyszerűsítsék a szükséges szabályozásokat.

 

Gyenizse Dorottya (NGM főosztályvezető) a falusi turizmus jelenleg hatályos jogi környezetét, annak esetleges gátjait sorolta fel, amelyben folyamatos egyeztetések vannak a FATOSZ-szal. Kiemelte, hogy a FATOSZ a védjegyrendszerének működtetésében élen jár a többi szakmai szervezettel szemben és a falusi turizmus területén van a legtöbb védjegyes szolgáltató, a falusi turizmus is elismert, de törekedni kell a minőségi szolgáltatások nyújtására és a minőség szinten tartására.

 

A NÉBIH, a FATOSZ, a KISLÉPTÉK és a Falusi Vendégasztal Szolgáltatók Egyesülete egy higiéniai útmutató elkészítésén fáradoznak, ez a falusi szálláshelyeken és falusi vendégasztal keretében történő ékeztetés feltételeit szabályozná.

Az olívaolaj csökkenti többek között a rák kialakulásának kockázatát, a magas vérnyomást és a ráncok létrejöttét is, és a legújabb kutatás szerint véd a légszennyezés káros hatásaitól is - írja a Femcafe.hu.

 

Az Environmental Protection Agency kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy az olívaolaj javítja az ereknek azon képességét, hogy reagáljanak a légszennyezés okozta stresszre, továbbá növeli a fehérjék szintjét a vérben, ami a vérrögök kialakulását gátolja. A kutatók valószínűsítik, hogy az olívaolaj azon összetevője a felelős ezért a pozitív tulajdonságért, amely gyulladásgátló hatással is bír.

Bár világszinten és lakosságarányosan az európaiak torkán folyik le a legtöbb szeszes ital, a kontinens legtöbb országára az alkoholfogyasztás fokozatos csökkenése jellemző. Németországhoz, Ausztriához vagy Szlovákiához hasonlóan Magyarországon is egy emelkedő szakaszt követően csökkent az alkoholfogyasztás - írja a Magyar Idők.

 

Népességtudományi Kutatóintézet hírlevelére hivatkozva azt írja a lap, hogy a trend a legtöbb országban az 1970-es évek során, Magyarországon az 1980-as évek második felében, de Írországban például csak a 21. század első éveiben fordult meg, Finnországban pedig még csak 2007-tól figyeltek meg mérséklődést.

 

A tanulmány arra is rámutat, hogy abban is egységesedés látszik, hogy mit iszunk. A dél-európai országokban korábban elsősorban bort, Németországban, Csehországban és Nagy-Britanniában főként sört, a Kelet-Európában különféle égetett szeszes italokat fogyasztottak elsősorban.

 

Az utóbbi időben a sörfogyasztás népszerű lett olyan tradicionálisan borivó országokban is, mint Olaszország vagy Spanyolország, a borivás pedig elterjedt például Norvégiában, Hollandiában, az Egyesült Királyságban. A kelet-európai országok kivételnek számítanak: itt változatlanul sok égetett szeszes ital fogy, és ez több államban – így Magyarországon is – magas vagy legalábbis átlagosnak tekinthető sör- és borivással társul.

 

Az elfogyasztott szesz mennyiségének változásával párhuzamosan az 1970-es évektől az 1990-es évek közepéig meredeken emelkedett, azóta viszont mérséklődött az alkohol miatti halálozás hazánkban. A túlzott szeszfogyasztással kapcsolatba hozható kórházi kezelések számát és arányát tekintve az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján ugyanakkor hazánk a vizsgált országok között a legrosszabb helyen áll, az olaszországi becsült adatnál tizenhatszor magasabb mutatószámmal.

„A magyar borokat a magyaroknak kell meginniuk, (...) és ami marad, azt Magyarországon kell megitatnunk a hozzánk hál’ istennek mind nagyobb számban érkező és gasztronómiánk iránt is egyre lelkesebben érdeklődő külföldiekkel. Aki eljön ide, és beül egy borbárba vagy étterembe, az nem német fehéret vagy olasz vöröset rendel. Én sem bordeaux-it iszom Ausztriában – hanem wachaui rizlinget, és nem chiantit Horvátországban –, hanem isztriai malvaziját. Aztán így mendegéljünk csak előre apránként” - írta Gazda Albert a szombati Magyar Nemzetben.

 

Gazda szerint olyan száraz fehér- és vörösborokat, amilyeneket mi teszünk az asztalra, odatesznek mások is, ám van valamink, ami senki másnak nincs: a tokaji aszú.

 

„Nem több és nem kevesebb, mint a világ legfinomabb-legnemesebb természetes édes bora. Nem sok minden van, ami magyar, és annyira kivételesen gyönyörű, mint az aszú. Nem is jut eszembe más, amely felveszi vele a versenyt világszínvonal-szempontból.”

 

Ugyanakkor Gazda Albert szerint mi, magyarok sem tanultuk még meg a magyar bort. Főleg nem az aszút. De mikor máskor lehetne belevágni az első leckébe, mint karácsonykor?