A Magyar Termék Nagydíj Pályázati Iroda ügyvivő igazgatója augusztus 15-én, vasárnap az M1 aktuális csatorna műsorában közölte, hogy az idei évben is átadják a termékmegjelölésre jogosító Magyar Termék Nagydíjat. Az elismerésre már tizennyolcadik alaklommal pályázhatnak a termelők.

 

A pályázattal elsősorban a fogyasztók nyernek, hiszen folyamatosan ellenőrzött, kiváló minőségű áruhoz jutnak, ha a megjelölt termékeket megvásárolják. Ugyanakkor az embléma pozitív reklámot, ezáltal gazdasági előnyt jelent a gyártónak is - mondta Kiss Károlyné.

 

A legtöbben élelmiszerekkel indulnak, de szerepelnek a pályázó termékek között gépek, berendezések, illetve idén első alkalommal rendezvények, színházi bemutatók is - tette hozzá az igazgató.

 

A Coca-Colát kétszáz országban árusítják a világban, így nem meglepő, hogy a legszélesebb körben forgalmazott termékek közé tartozik. 1886-ban idegerősítő üdítőként próbálták még eladni, ma már leginkább egészségkárosító hatásai ismeretesek. Azonban nem volt ez minidg így, például Sigmund Freud depressziót és potenciazavarokat kezelt vele.  

 

Azt gondolták, a kóla segít az ópium- és morfiumfüggőség leküzdésében. Amikor a Coca-Cola megjelent a piacon, nem ez volt az egyetlen termék, amely kokacserjét tartalmazott: volt kokainos bor, likőr, orvosi injekció és cigaretta is - írja az Origo.hu.

 

A márka nevének második tagjáról, a kóláról mindig kevesebb szó esik. A megnevezés az afrikai kóladióból jön, amely valóban egészséges, és ennek köszönhető az ital koffeintartalma is.

A Vinoport.hu boros oldalon a következő címen jelent meg cikk: Hogyan kóstoljon egy borkedvelő sört? A témával Szalai Tamás, a Fenékig blog szerzője ír. 

 

„Szerintünk a sört lehet inni. A sört lehet kóstolni. A sört lehet vedelni is. A rossz sör is jól eshet dobozból favágás közben és persze a nagyon jó sör… nos, az mindig nagyon jó. A lényeg, hogy a sört mindenki úgy élvezheti, ahogy neki jól esik, ez a cikk azoknak szól, akik szeretnének legalább a felszínt egy picit megkapirgálni” - írja Szalai Tamás.

 

Nézzük végig a sörkóstolás lépéseit:

1. Vegyünk jó sört!
2. Válasszunk megfelelő poharat!
3. Töltsük ki!
4. Illat!
5. Megjelenés
6. Kóstoljunk
7. Kortyérzet
8. Összbenyomás

 

Az idén 500 ezer tonnához közeli almatermés várható az országban a tavalyi több mint 900 ezer tonnával szemben – közölte az Alma Terméktanács elnöke az Origo.hu értesülései szerint.

A kevesebb termés mellett jelentős minőségi problémákra, méret és színeződési gondokra is lehet számítani a csapadékhiány miatt. Takács Ferenc, az Északkelet-Magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács vezetője  kiemelte: „A lassan extrém méretű aszály az ország szinte minden ültetvényét sújtja”. A júliusi, augusztusi két-két hetes, negyven fokhoz közeli hőség még a legkorszerűbb, öntözött ültetvényekben is terméskiesést okoz, mivel a gyümölcsök mérete lényegében nem fejlődött a fákon. Hozzátette, hogy a későbbi érésű fajtáknál még javulhat a gyümölcsméret és a színeződés, ha kedvezőbbre fordulna az időjárás.

 

Kitért arra is, hogy az idei terméskilátásokat már eleve meghatározta a tavalyi almamennyiség, amely az utóbbi húsz évben a legnagyobb volt. Emellett rügypattanás és virágzás között számos helyen voltak lokálisan fagyok, ami szintén rontotta a termést. 

Napjaink legnépszerűbb diétája a paleo, amelynek egyszerűen a lényege az, hogy magas fehérje- és alacsony szénhidrátbevitelre épít, és úgy általában a feldolgozott élelmiszerek kerülésére ösztönöz. A hús, hal és a legtöbb zöldség és gyümölcs jöhet, a gabona, krumpli és hasonlók nem.

 

A Quarterly Review of Biology folyóiratban megjelent új tanulmány szerint viszont őseinknek ugyanakkora szükségük volt a szénhidrátra, mint nekünk, és szerették is a magas szénhidráttartalmú ételeket, még ha gyűjtögetéssel szerezték is be növénytermesztés helyett - írja az Index.hu.

 

A kutatók régészeti, genetikai és fiziológiai szempontokat is figyelembe vettek. Őseink előszeretettel fogyasztottak keményítőben gazdag gumós növényeket, amelyek kiszámítható tápanyagforrásnak számítottak, könnyebben és hatékonyabban lehetett beszerezni őket a föld alól, mint vadászni.

 

Emellett az evolúcióval és az emberi tápanyagszükséglettel kapcsolatos tapasztalatokból is arra következtetnek a kutatók, hogy a fejlődéshez szükséges nagy energia nem származhatott volna kizárólag a húsban megtalálható fehérjéből, ami túlzásba véve még ártalmas is lehet. Ezt támasztja alá az is, hogy a nyál összetétele úgy változott, hogy könnyebben lebonthassa a keményítőben gazdag növényeket.

 

Korábbi kutatások is megkérdőjelezték már a paleo diétának a paleolit kor emberének étrendjével kapcsolatos feltételezéseit. A Georgiai Állami Egyetem kutatója például arra jutott, hogy az ősembernek nem volt speciális az étrendje, megette, amibe épp belebotlott.

 

A Cink.hu újságírója az osztrák Wachauban járt, beszámolójában pedig kivételes nem a borokról esett szó. A cikk szerzője szerint a biciklis turizmusra teljesen ráálltak a helyiek és „Van, aki mindezt borkóstolással szereti kombinálni, én viszont a zöldveltelinit is nehezen tudom megkülönböztetni a rizlingtől (ez a két legtipikusabb bor a vidéken), úgyhogy nem ez volt az utazás fő célja. Noha amit kóstoltam, az mind jó volt!”

 

Na és mi maradt meg a leginkább Wachauból a szerzőnek? Ezek:

A válasz nagyon egyszerű, mert senki nem járt oda. A nyitástól számítva minösszesen öt hét telt el. A bevétele nem volt túl nagy, mert csak csapvízre tért be az a kevés vendég is.

 

A bárt egy Grady Elliott nevű vállalkozó nyitotta Aucklandben, akinek a koncepciója a követlező volt: a helyi klubokból szerette volna átcsábítja a részeg embereket egy alkoholmentes italra.  A helyre még belépőt is szedtek, vasárnaponként pedig reggel 8-ig nyitva volt, hogy a bűnös italozók rögtön templomba mehessenek a bulika után - írja az Index.hu.

 

Elliott bárja nemsokára újranyit, de most már alkoholos italokkal együtt. 

„Képzeljük el, hogy elutazunk Villányba, és egy helyi étteremben azzal szembesülünk, hogy nem ihatunk villányi bort, mert egy gazdagabb egri borász kitiltotta onnan a helyieket. A magyar sörpiacon sajnos épp ilyen abszurd a helyzet” – állítja Bukovinszky Béla a Heti Válasz augusztus 13-i számában. 

 

A Válasz.hu-n csak néhány részletet tudunk meg a multinacionális sörgyárak és kézműves főzdék párharcáról, de az világosan kiderült, hogy a nagy sörgyárak a Gazdasági Versenyhivatal szerint is tisztességtelen, kizárólagos szerződésekkel betonoznák be részesedésüket. Példának hozták fel a Szent András Sörfőzde tulajdonosát, aki személyesen is látott már olyan szerződést, melyben az egyik nagy sörgyár név szerint kitiltja a békésszentandrási termékeket a helyi kocsmából.