Árvay János rendszeresen írja bejegyzéseit, így egész évben értesülünk a pincészetnél és a családban történt eseményekről. Az ünnepre késtülnek és hangolódnak már a borászatnál.
Így ír Árvay János:
„Hosszú évek óta mindig nagy karácsonyfánk volt. Megbeszéltük hogy ez éven kisebb fát fogunk állítani. Marcikánk játszó ketrecének kell most a nagyobb hely. Így hogy erről írok, jutott eszembe hogy lehet hogy nem a földre állítjuk hanem inkább felakasztjuk a mennyezetről lelógatva nehogy a kicsi megtépázza. Gyerekkoromban sok rokonnál láttam ilyet. A gerendás mennyezetről lógott lefelé a kis karácsonyfa. Díszítésnek legtöbbször vattacsomók, alma, ezüstös papírba csomagolt dió voltak rajta. A fánk ugyan kisebb lesz, de a csodálatos unokánk miatt az örömünk, boldogságunk sokkal nagyobb.
A 2015-ös Sauvignon Blanc gyönyörű, nekem nagyon tetszik! Csak éppen annyira tömör a fajtajelleges illata hogy még sok ember számára nehezen értelmezhető. Egyrészt igazuk van. Nem haragszunk. Szellőztetjük. Amúgy be kell ismernem hogy elsőre tényleg túl sok. De majd januárban, palackozás után biztosan sokat kerekedik. Reméljük akkor már tetszeni fog.
Rendben van a 2013 Padi-hegy Furmint. Na akkor még egy vallomás. Szűrés után töltöttünk 12 palackot hogy ezt visszük a december 9-i Pannon Bormíves Céh karácsonyi kóstolójára. Megkóstoltam és nem tetszett. A Magyarországon már nem kapható 2013 Isten-hegyet vittük helyette. Igaz, kaptam utána itthon hogy ezt a pár palackot a skóciai exportból csíptük le, ahol Michlen csillagos éttermekben poharazzák. (...)
Dűlők és kőzetek. Büszkén szoktam elmondani hogy Rátkán és Mádon a kőzetek színe olyan mintha a szivárvány színeit látnánk. És hogy a színek az ásványi elemek és komplexeinek a jelzése. Fantasztikus svédasztal van a szőlő számára. Azt vesz fel, „eszik” ami a legjobban kell neki.
Egy budapesti kóstolón odajött egy férfi, megnézte a kirakott köveinket. Majd azt mondta a barátjának és nekünk, hogy szépek a kövek, de csak egy kőzet ami fontos. Nem értettem mit akar mondani. Majd kiemelt egyetlen egy darabot, hogy EZ AZ AMI SZÁMÍT! Vagyis a zeolit. Sejtettem ugyan eddig is (mert figyelek arra azért amit Szepsy Pista mond), hogy ez a kőzet mennyire fontos. Na akkor még jobban figyelek ezután arra hogy a parcelláinkban mennyire van jelen.(...)
Remélem karácsonykor esik majd a hó.
Olyan szép lenne hogy a hulló hópelyhek kísérnék a kántálásunkat.
Csend, nyugalom, meleg, szeretteink.
Mindenkinek ezt kívánjuk.”