Július 17-19. között jótékony céllal fröccsfesztivált rendeznek Győr belvárosában. Legendák, zene, jótékonység és persze fröccs: erről fog szólni ez a három nap az észak dunántúli városban.  

 

A fröccsök és a borkorcsolyaként kínált zsíros kenyerek bevételéből egy millió forintot a Kazinczy Szép Magyar Beszéd verseny támogatására ajánlanak fel a szervezők.

 

A legenda szerint Jedlik Ányos a Fóti Szüret alkalmával mutatta be a spriccer-t az általa készített szódából az ünneplő vendégkoszorúnak. Valójában Győrben, a Bencés Rendházban kóstolták meg először ezt a kiváló italt. Azóta a fröccs elindult hódító útjára, kultuszital lett, a győri szóda pedig hungarikum.

 

Februárban rájöttek egy új-zélandi sörfőzdében, hogy a gyártás melléktermékei felhasználhatók bioüzemanyag készítésére. Ezt követően öt hónap elég volt az ötlet megvalósítására, ugyanis beindultak a sörrel hajtott autók a szigetországban - írja az Origo.hu.

 

A sörüzemanyag ötlete a DB Export nevű új-zélandi főzdében született meg, és a Gull Petrol Station nevű benzinkutaknál már jelen van az új találmány, amely a Brewtoleum nevet kapta – ami magyarul körülbelül úgy hangzana, főzdekőolaj.

 

A legújabb bioüzemanyag a gyártás során fennmaradó élesztőből készül. Ez a melléktermék etanollá alakítható, ami a második generációs bioüzemanyagok egyik alapvető összetevője.

 

Íme a DB Export reklámvideója, ami elég ütősre sikerült. Igyál sört, és mentsed meg a Földet!

 

Az Istvándy Pincészet igaz a kéknyelűre, a szürkabarátra és az olaszrizlingre esküszik, hiszen ezek a Badacsonyi borvidék jellemző szőlőfajtái, ám 2013-as hárslevelű boruk miatt sem kell szégyenkezniük. Sőt! A Művelt Alkoholista „best buy” plecsnivel, és a hónap fehérbora címmel is megjutalmazta bejegyzésében.

 

„Tiszta, jól definiált illat, igazán színes: egy kis kajszi, egy kis mandarin, és az a tipikus ananász meets hársvirág dolog. Kóstolva közepes test, moderált intenzitású, de tartalmas íz. Fajtajelleges, telt arányok, ugyanakkor korrekt sav és jó tartás. Van valami jellegzetesen badacsonyi az ízében, szerintem a borvidék bélyegét is magán viseli. Eltéveszthetetlenül karakteres, élvezetes bor.” A Művelt Alkoholista

A szicíliai Graci pincészet 25 hektáros szőlőültetvénye az egyik legizgalmasabb vidéken terül el: az Etnán. A Borrajongo.hu blogon egy beszámoló jelent meg a borászatnál tett látogatásról:

 

„A pincészethez két terület tartozik. A Contrada Arcurìa Passopisciaro település mellett található 600-660 méteres tengerszint feletti magasságban. (...) 18 hektáron van termő szőlő, ebből a nerello mascalese 15 hektárt, a fehér carricante és catarratto másfél, illetve egy hektárt foglal el. A művelés organikus, csak kén és réz használata mellett történik.  A dűlőt gyorsan meg is látogatjuk, a szép rendben tartott ültetvény a pincétől csak pár száz méterre található. A másik dűlő, a Contrada Barbabecchi a Graci igazi büszkesége. 1.000-1.100 méteren van, kb. két hektár százéves nerello mascalese van itt, amely eredeti gyökerén huncutkodik. Ezen a magasságon novemberben szüretelnek, külön érdekesség, hogy a szőlőt semmivel sem kezelik („zero treatment”), sem ként, de még bordeaux-i lét sem lát!

 

A pincemunka hasonlóan természetes. A borok spontán, hűtés nélkül erjednek, betonban vagy hordóban. A macerálás kézzel történik. Alberto 42 hektós osztrák Stockinger hordókat használ, a vörösborok gyakran ebben fejezik be az erjedést.”

 

A komló egy ízesítőanyag, úgymond ez a fűszer a sörkészítés során. A legkorábbi komlóra történő hivatkozás Európában egy Hallertauban lévő komlókertre vonatkozik 736-ból, de egészen 1079-ig semmi nyoma annak, hogy a komlót sörgyártás céljára is használták volnak. - írja a HVG.hu. A komló használata a 14. századtól terjedt el, de Angliában sokáig tiltották a „fűszer” használatát.

 

A komlózás lényege, hogy a forrásban levő sörléhez komlót adnak, még hozzá a keserű-kesernyés íz és bizonyos aromak elérése végett. A komló fehérjekicsapó, festő és tartósító hatású is. Attól függően, hogy a komlót milyen hőmérsékleten adagolják és mennyi ideig forralják, különböző karaktert kap a sör.

A balatoni hekk valójában csak azért kapta ezt a jelzőt, mert ott kezdték el árusítani hetvenes-nyolcvanas években, amikor már egyre kevesebb keszeget halásztak ki a tóból. Így a hal ára az egekbe szökött, és muszáj volt helyettesíteni egy olcsóbb fajtával. Megindult a hekk importálása, amelynek nemcsak hogy jóval kedvezőbb volt az ára, hanem az elkészítése is sokkal könnyebbnek bizonyult. Az egyre inkább kelendő tengeri csukafajta, a hekk hamar felváltotta a balatoni hal szerepét - írja a Napigazdaság.hu.

 

Manapság a hekk, más néven csacsihal, tömbökbe fagyasztva érkezik hazánkba, döntően Argentínából és Chiléből, de előfordul, hogy Norvégiából is kerül hozzánk. Magyarországra főleg a 30-40 dkg körüli példányok érkeznek, mivel ezeket lehet a legkényelmesebben kisütni.

 

 

Egyrészt a hekk korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre, másrészt ha a büfésnek nincs hűtőkapacitása, a tó körüli hűtőházak valamelyikében ingyen tárolják a sütnivalót, csak el kell hozni reggelente.

 

A friss keszeget ezzel szemben mindennap be kell szerezni, majd munkaigényesen pikkelyezni, kibelezni. Így ez jóval körülményesebb, mint a tengeri versenytárs, és drágább is. Ennek ellenére elvétve, de még mindig találni magyar halfajtákat, pontyot, harcsát és keszeget is az étlapokon.

 

 

Ahhoz, hogy könnyen felismerjük, először is tudni kell, hogy a hekknek még a származási helyén levágják a fejét és a farkát, mielőtt 5-6 hetes úttal Magyarországra indulna. A háta és az oldala sötétszürke, a hasi része pedig a fehér színtől az ezüstszürkéig terjedhet. A hekk fagyasztott állapotban akár két évig is eláll. Érdekesség, hogy míg a keszeg tömege a sütés és a hő hatására két-három dekagrammot csökken, addig a hekké ugyanennyivel nő, így nem csoda, hogy a büfések az üzleti érdekeket szem előtt tartva inkább az utóbbit részesítik előnyben.

 

Az is gyakori, hogy fogas (süllő) helyett cápasteakfilét adnak a büfék, mivel az olcsóbb. A tengeri halfilé feleannyiba sem kerül, mint a fogas, mégis azonos áron értékesítik. A hozzáértők általában arra szokták felhívni a figyelmet, hogy ha barnás foltokat észlelünk a halon, akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy nem tengeri hallal van dolgunk.

 

 

Igen, létezik. A Sauska Pincészet a 2013-as évjáratban készített egy Rozé+ tételt, amelynek különlegessége, hogy fahordóban érlelődött.

 

„Útkereső darabnak tűnik – inkább érdekes, mint kiforrott, vagy kifejezetten jó. (...) Intenzitásban, gyümölcsös zamatban nem erős, kedvelhetőségéből azonban gyógyszeres kesernye és minimális állatos zavar vesz el. Nem szép fa van rajta, inkább ront az összképen. Érdekességnek megfelel (...)” - írja a Művelt Alkoholista a bejegyzésében.