A szicíliai Graci pincészet 25 hektáros szőlőültetvénye az egyik legizgalmasabb vidéken terül el: az Etnán. A Borrajongo.hu blogon egy beszámoló jelent meg a borászatnál tett látogatásról:

 

„A pincészethez két terület tartozik. A Contrada Arcurìa Passopisciaro település mellett található 600-660 méteres tengerszint feletti magasságban. (...) 18 hektáron van termő szőlő, ebből a nerello mascalese 15 hektárt, a fehér carricante és catarratto másfél, illetve egy hektárt foglal el. A művelés organikus, csak kén és réz használata mellett történik.  A dűlőt gyorsan meg is látogatjuk, a szép rendben tartott ültetvény a pincétől csak pár száz méterre található. A másik dűlő, a Contrada Barbabecchi a Graci igazi büszkesége. 1.000-1.100 méteren van, kb. két hektár százéves nerello mascalese van itt, amely eredeti gyökerén huncutkodik. Ezen a magasságon novemberben szüretelnek, külön érdekesség, hogy a szőlőt semmivel sem kezelik („zero treatment”), sem ként, de még bordeaux-i lét sem lát!

 

A pincemunka hasonlóan természetes. A borok spontán, hűtés nélkül erjednek, betonban vagy hordóban. A macerálás kézzel történik. Alberto 42 hektós osztrák Stockinger hordókat használ, a vörösborok gyakran ebben fejezik be az erjedést.”

 

A komló egy ízesítőanyag, úgymond ez a fűszer a sörkészítés során. A legkorábbi komlóra történő hivatkozás Európában egy Hallertauban lévő komlókertre vonatkozik 736-ból, de egészen 1079-ig semmi nyoma annak, hogy a komlót sörgyártás céljára is használták volnak. - írja a HVG.hu. A komló használata a 14. századtól terjedt el, de Angliában sokáig tiltották a „fűszer” használatát.

 

A komlózás lényege, hogy a forrásban levő sörléhez komlót adnak, még hozzá a keserű-kesernyés íz és bizonyos aromak elérése végett. A komló fehérjekicsapó, festő és tartósító hatású is. Attól függően, hogy a komlót milyen hőmérsékleten adagolják és mennyi ideig forralják, különböző karaktert kap a sör.

A balatoni hekk valójában csak azért kapta ezt a jelzőt, mert ott kezdték el árusítani hetvenes-nyolcvanas években, amikor már egyre kevesebb keszeget halásztak ki a tóból. Így a hal ára az egekbe szökött, és muszáj volt helyettesíteni egy olcsóbb fajtával. Megindult a hekk importálása, amelynek nemcsak hogy jóval kedvezőbb volt az ára, hanem az elkészítése is sokkal könnyebbnek bizonyult. Az egyre inkább kelendő tengeri csukafajta, a hekk hamar felváltotta a balatoni hal szerepét - írja a Napigazdaság.hu.

 

Manapság a hekk, más néven csacsihal, tömbökbe fagyasztva érkezik hazánkba, döntően Argentínából és Chiléből, de előfordul, hogy Norvégiából is kerül hozzánk. Magyarországra főleg a 30-40 dkg körüli példányok érkeznek, mivel ezeket lehet a legkényelmesebben kisütni.

 

 

Egyrészt a hekk korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre, másrészt ha a büfésnek nincs hűtőkapacitása, a tó körüli hűtőházak valamelyikében ingyen tárolják a sütnivalót, csak el kell hozni reggelente.

 

A friss keszeget ezzel szemben mindennap be kell szerezni, majd munkaigényesen pikkelyezni, kibelezni. Így ez jóval körülményesebb, mint a tengeri versenytárs, és drágább is. Ennek ellenére elvétve, de még mindig találni magyar halfajtákat, pontyot, harcsát és keszeget is az étlapokon.

 

 

Ahhoz, hogy könnyen felismerjük, először is tudni kell, hogy a hekknek még a származási helyén levágják a fejét és a farkát, mielőtt 5-6 hetes úttal Magyarországra indulna. A háta és az oldala sötétszürke, a hasi része pedig a fehér színtől az ezüstszürkéig terjedhet. A hekk fagyasztott állapotban akár két évig is eláll. Érdekesség, hogy míg a keszeg tömege a sütés és a hő hatására két-három dekagrammot csökken, addig a hekké ugyanennyivel nő, így nem csoda, hogy a büfések az üzleti érdekeket szem előtt tartva inkább az utóbbit részesítik előnyben.

 

Az is gyakori, hogy fogas (süllő) helyett cápasteakfilét adnak a büfék, mivel az olcsóbb. A tengeri halfilé feleannyiba sem kerül, mint a fogas, mégis azonos áron értékesítik. A hozzáértők általában arra szokták felhívni a figyelmet, hogy ha barnás foltokat észlelünk a halon, akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy nem tengeri hallal van dolgunk.

 

 

Igen, létezik. A Sauska Pincészet a 2013-as évjáratban készített egy Rozé+ tételt, amelynek különlegessége, hogy fahordóban érlelődött.

 

„Útkereső darabnak tűnik – inkább érdekes, mint kiforrott, vagy kifejezetten jó. (...) Intenzitásban, gyümölcsös zamatban nem erős, kedvelhetőségéből azonban gyógyszeres kesernye és minimális állatos zavar vesz el. Nem szép fa van rajta, inkább ront az összképen. Érdekességnek megfelel (...)” - írja a Művelt Alkoholista a bejegyzésében.

Tudod mennyi víz van a Balatonban, vagy hol van a legmélyebb pontja, mikor volt a legmagasabb a vízállása? A I Love Balaton összegyűjtött pár izgalmas adatot, rekordot Közép-Európa legnagyobb taváról, a Balatonról.

 

"A kovászos uborka olyan, mint egy testes vörösbor: kell hozzá egyfajta érettség, hogy az ember igazán kedvelje." - írja bejegyzésében ízHuszár. A kovászos uborka egyik sláger savanyúság a nyáron. Azonban az elkészítése nem is olyan egyszerű, ha nem tudjuk a pontos receptjét. Az ízHuszár néhány tippel, tanáccsal segít a siker érdekében:

 

A teljes cikket itt olvashatod el.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) lelkén viseli a fesztiválközönség egészségét. Összegyűjtöttek hasznos tanácsokat, hogy amivel megelőzheted az élelmiszer-eredetű megbetegedéseket. Legyenek igényesek, nem mindegy, kitől vásárolnak élelmiszert! - írja a Nébih.