A komló egy ízesítőanyag, úgymond ez a fűszer a sörkészítés során. A legkorábbi komlóra történő hivatkozás Európában egy Hallertauban lévő komlókertre vonatkozik 736-ból, de egészen 1079-ig semmi nyoma annak, hogy a komlót sörgyártás céljára is használták volnak. - írja a HVG.hu. A komló használata a 14. századtól terjedt el, de Angliában sokáig tiltották a „fűszer” használatát.

 

A komlózás lényege, hogy a forrásban levő sörléhez komlót adnak, még hozzá a keserű-kesernyés íz és bizonyos aromak elérése végett. A komló fehérjekicsapó, festő és tartósító hatású is. Attól függően, hogy a komlót milyen hőmérsékleten adagolják és mennyi ideig forralják, különböző karaktert kap a sör.

A balatoni hekk valójában csak azért kapta ezt a jelzőt, mert ott kezdték el árusítani hetvenes-nyolcvanas években, amikor már egyre kevesebb keszeget halásztak ki a tóból. Így a hal ára az egekbe szökött, és muszáj volt helyettesíteni egy olcsóbb fajtával. Megindult a hekk importálása, amelynek nemcsak hogy jóval kedvezőbb volt az ára, hanem az elkészítése is sokkal könnyebbnek bizonyult. Az egyre inkább kelendő tengeri csukafajta, a hekk hamar felváltotta a balatoni hal szerepét - írja a Napigazdaság.hu.

 

Manapság a hekk, más néven csacsihal, tömbökbe fagyasztva érkezik hazánkba, döntően Argentínából és Chiléből, de előfordul, hogy Norvégiából is kerül hozzánk. Magyarországra főleg a 30-40 dkg körüli példányok érkeznek, mivel ezeket lehet a legkényelmesebben kisütni.

 

 

Egyrészt a hekk korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre, másrészt ha a büfésnek nincs hűtőkapacitása, a tó körüli hűtőházak valamelyikében ingyen tárolják a sütnivalót, csak el kell hozni reggelente.

 

A friss keszeget ezzel szemben mindennap be kell szerezni, majd munkaigényesen pikkelyezni, kibelezni. Így ez jóval körülményesebb, mint a tengeri versenytárs, és drágább is. Ennek ellenére elvétve, de még mindig találni magyar halfajtákat, pontyot, harcsát és keszeget is az étlapokon.

 

 

Ahhoz, hogy könnyen felismerjük, először is tudni kell, hogy a hekknek még a származási helyén levágják a fejét és a farkát, mielőtt 5-6 hetes úttal Magyarországra indulna. A háta és az oldala sötétszürke, a hasi része pedig a fehér színtől az ezüstszürkéig terjedhet. A hekk fagyasztott állapotban akár két évig is eláll. Érdekesség, hogy míg a keszeg tömege a sütés és a hő hatására két-három dekagrammot csökken, addig a hekké ugyanennyivel nő, így nem csoda, hogy a büfések az üzleti érdekeket szem előtt tartva inkább az utóbbit részesítik előnyben.

 

Az is gyakori, hogy fogas (süllő) helyett cápasteakfilét adnak a büfék, mivel az olcsóbb. A tengeri halfilé feleannyiba sem kerül, mint a fogas, mégis azonos áron értékesítik. A hozzáértők általában arra szokták felhívni a figyelmet, hogy ha barnás foltokat észlelünk a halon, akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy nem tengeri hallal van dolgunk.

 

 

Igen, létezik. A Sauska Pincészet a 2013-as évjáratban készített egy Rozé+ tételt, amelynek különlegessége, hogy fahordóban érlelődött.

 

„Útkereső darabnak tűnik – inkább érdekes, mint kiforrott, vagy kifejezetten jó. (...) Intenzitásban, gyümölcsös zamatban nem erős, kedvelhetőségéből azonban gyógyszeres kesernye és minimális állatos zavar vesz el. Nem szép fa van rajta, inkább ront az összképen. Érdekességnek megfelel (...)” - írja a Művelt Alkoholista a bejegyzésében.

Tudod mennyi víz van a Balatonban, vagy hol van a legmélyebb pontja, mikor volt a legmagasabb a vízállása? A I Love Balaton összegyűjtött pár izgalmas adatot, rekordot Közép-Európa legnagyobb taváról, a Balatonról.

 

"A kovászos uborka olyan, mint egy testes vörösbor: kell hozzá egyfajta érettség, hogy az ember igazán kedvelje." - írja bejegyzésében ízHuszár. A kovászos uborka egyik sláger savanyúság a nyáron. Azonban az elkészítése nem is olyan egyszerű, ha nem tudjuk a pontos receptjét. Az ízHuszár néhány tippel, tanáccsal segít a siker érdekében:

 

A teljes cikket itt olvashatod el.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) lelkén viseli a fesztiválközönség egészségét. Összegyűjtöttek hasznos tanácsokat, hogy amivel megelőzheted az élelmiszer-eredetű megbetegedéseket. Legyenek igényesek, nem mindegy, kitől vásárolnak élelmiszert! - írja a Nébih.

 

A boglári, szemesi régiót leszámítva a déli part békésen szunyókál, elaludt még az 1980-as években. A füredi–csopaki borvidék pedig dübörög - írja a Magyar Konyha az Új hullám a Balatonon című cikk bevezetőjében.

 

A bejegyzésében kimel három újító szándékú vendéglátóhelyet az északi partról, akiknél már nem menő a hekk-lángos-palacsinta szentháromság.

 

Márga bisztró
Új hely, de régi ismerős: a Szent Donát pincészet étterme a csopaki hegyoldalon, a borászat tulajdonosa, Kovács Tamás és a Mák bisztróból jól ismert Deli János közös vállalkozása. A pompás balatoni panorámával rendelkező, elegáns helyet sokak szerint étteremnek kellene hívni, nem pedig bisztrónak, ám az elnevezés nem véletlen: a Márga „laza és családias hangulatú, regionális bisztrókonyha” akar lenni, könynyed, ám ínyencfogásokkal.

 

Pura Vida
A Pura Vida bisztrót Tapolca Fő terén találjuk. A név szó szerint azt jelenti: „teljes élet”.Ez egy mediterrán stílusú családi bisztró, az Árkosi család vállalkozása, ahol a családfő üzletvezetőként, pincérként dolgozik, az aszszony, Erika kilencéves kora óta főz, Alexandra pedig, a nagylány a pult mögött áll.

 

Sparhelt bisztró
Az év balatoni meglepetése a füredi Sparhelt bisztró a város régi szívében, a városháza melletti üzletházban. Látványkonyha, laza, remek hangulat, a környék válogatott borkínálata és friss, válogatott alapanyagokra építő, modern európai bisztrókonyha. Havonta változó étlap. Főszezonban nyolc órától reggelit is kínálnak.

 

A teljes cikket a Magyar Konyha Online oldalán tudod elolvasni.