Június 22. 20:29
A
Magyar Nemzet készített interjút Szepsy Istvánnal, amelyben szó esett egy képzeletbeli borminisztréiumról, a magyar és a külföldi borok minőségéről, árszinvonaláról, szőlőfajtákról és marketingről. Néhány fontos gondolat Szepsy Istvántól:
„A politika szintjén pedig már kevés lenne bennem a kreativitás, hiszen az számomra idegen terület. Én elsősorban szőlészetben, vagyis fajtákban, dűlőkben, dombokban, talajösszetételben gondolkodom, ebben élek.”
„Az elmúlt száz év alatt olyan mértékben veszítette el az ország a szőlészeti-borászati tőkét, amely példátlan a világban. Kezdődött a filoxérával, majd jött az első világháború, melynek következtében nemcsak az ország területének, de a szőlőtermesztő területeinknek is elveszítettük a kétharmadát, aztán mára eltűnt ennek a maradéknak is a nyolcvan százaléka. (...) A vállalkozó típusú emberek zöme elhagyta Magyarországot, a rendszerváltást követően pedig minden magyar borász – kivétel nélkül – nulla tőkével indult.”
„Tartósan nem működhet a gyenge minőség magas áron. (...) Tulajdonképpen a piac mindent elrendez. A szabadpiacnak pont ez a lényege. Legfeljebb csak óriási reklámmal lehet szembemenni a fogyasztói tapasztalattal, de a borászatban senkinek sincs pénze óriási reklámra.”
„Ma már nem szigeteket vesznek, meg a holdon parcellát, hanem borászatot jó drágán. Ez felborítja a piacot, mert uralják a trendeket. Ám még így sincs igazság abban, hogy bemegyünk a multiba, és aprópénzért vehetünk külföldi bomba bort. Ha ez valóban igaz lenne, akkor a világon mindenki borászatot építene. Nincs minőségi bor olcsón.”
„Aki Magyarországon bormarketingről beszél, az nem tudja, hogy miről beszél, és legfeljebb egy feneketlen kútba önt – világviszonylatban – nagyon kevés pénzt. A mi egyedüli marketingünk a szakmai munka. És az, hogy hét és fél méter mély kőzetmintában kilenc ásványi réteget találtunk szédületes változatosságú kémiai összetétellel. A handabandázásnak vége. Ezekkel az adottságokkal szemben kevés a szubjektív minőségjelzők alkalmazása.”
