Az Év Beach Foodja előválogatást az éttermek és büfék kritikájával is foglalkozó We Love Balaton végezte. A verseny zsűritagjai a régió ismert vendéglátósaiból és borászaiból álló, Balatoni Kör adta. Az idén először kiosztott díjat a fövenyesi Kalóz nevű strandbisztró Harcsa és Krumpli étele nyerte el. A remények szerint a győztes étel, vagyis a „balatoni Fish and Chips” felveheti majd a versenyt az üdülőövezet kínálatában a „tájidegen” hekkel.

 

A zsűri további nyolc vendéglátóhelyet is kiemelt. A strandbüfék közül a gyenesdiási Karám büfé lángos falatkáit, a zamárdi Chef Beach és a zánkai Neked főztem helyi alapanyagokból készített különlegességeit.

 

Kikötői bisztró kategóriában a csopaki Code Zerót tartották a legjobbnak a minőségi barbecue balatoni meghonosításáért. Elismeréssel szóltak a tihanyi hajóegylet bárjának, a the Barnak a kreatív ételkóstolójáról, a füredi Matróz étterem vega burgeréről és a széplaki Tató kisvendéglő Balaton alakú lángosáról is.

 

Kardos Gábor kifejtette, nehéz a strandbüféknek egy rövid szezon alatt kigazdálkodni a magas bérleti díjakat, ebben előrelépést hozhat, ha különleges minőség és helyi specialitások nyújtásával ősszel és tavasszal is magukhoz csalogatják a vendégeket.

 

A versenyt indító Balatoni Kör tagjainak kínálatát külön értékelték az We love Balaton honlap munkatársainak szavazatai alapján. Közülük az év strandétele Bezerics Dániel harcsakolbászos hot dogja lett, amely a nyár népszerű újdonsága lett Bogláron, Keszthelyen és Badacsonyban is.

 

A júliusi kánikulában többször is jégeső puzstított az országban, amelyek komoly károkat okoztak a mezőgazdasági földeken. Az MTI a biztosítók jelentése alapján több milliárd forintnyi összegre becsülik a veszteségeket. A heves időjárás kis területen, koncentráltan tette tönkre a termést.

 

A Világgazdaság augusztus 18-ai, keddi számában arról ír, hogy a Generali beszámolója szerint csak júliusban több kárt okozott az ítéletidő, mint tavaly fél év alatt, összesen 550 mezőgazdasági kárbejelentés érkezett, összesen 830 millió forint értékben. A legnagyobb mértékben a betakarítás előtt álló növények, az őszi káposztarepce, az árpa és a búza károsodott, valamint az őszi betakarítású kukoricát és napraforgót sem kímélték a viharok.

 

Az Allianzhoz csaknem 1000 mezőgazdasági esetet jelentettek be, egymilliárd forint értékben, a Groupama biztosítónál pedig 309 bejelentés volt, melyeknek 90 százaléka növénykár, azon belül is jégkár.

 

A kárrendezés a mezőgazdasági biztosítóknál hosszabb ideig tarthat, mivel a pontos kárfelmérés sokszor csak a termés betakarítása után készülhet el. A kárfelmérések azonban folyamatosan zajlanak, a kártérítések egy részét már megkapták a gazdák.

 

Toplistás étteremről derült ki, hogy nem is létezik. Pedig a vendégek egekbe magasztalták az értékeléseikkel - írja a Hvg.hu.

 

Az éttermek és hotelek vendégértékeléseit gyűjtő, meglehetősen népszerű nemzetközi portált már egy ideje azzal vádolják, hogy nem kontrollálják megfeleleően a vendégek valósságát. A hotelesek, vendéglátósok szerint a konkurensek felbérelhetnek véleményezőket egymás ellen, amelyet az oldal nem ellenőriz vissza kellő odafigyeléssel.

 

A legutóbb Olaszországban  kipattant botrányt történetesen egy újság, az Italia di Tavola gerjesztette egy fantom étteremmel - tudtuk meg a Hvg.hu oldalról. A hírforrások szerint a Garda tó környékén egy bizonyos La Scaletta nevű hely kapott sorra kiváló értékeléseket, és egy hónap alatt toplistás lett a portálon, amelyről kiderült, hogy nem létezik. A helyzet az, hogy a tréfás kedvű lapszerkesztők találták ki ezt a fiktív helyet, hogy felhívják a figyelmet a portál manipulhatóságára.

 

A TripAdvisor-on természetesen már nem található meg az étterem, de szerintük a rendszerük, amit egy évtizede fejlesztenek, képes kiszűrni megfelelő technológiával a csalók által alkalmazott módszereket. Itt csak egy kis hiba történt, kis porszem került a gépezetbe. Nem csalás, csak ámítás - véli a Hvg.hu.

A Martfűi Sörgyárban 1985-ben kezdték meg a termelést, ahol a kezdetekben 250 ezer hektoliter sört készítettek. Ma már 700 ezer hektoliterre emelkedett ez a szám, és a gyár 70 emberenek ad munkát. 

 

A kormány támogatja azokat a cégeket, amelyek munkahelyeket teremtenek, fejlesztenek, beruházásokat hoznak létre, amilyen a Heineken is - hangsúlyozta Budai Gyula, a külgazdasági és külügyminisztérium miniszteri biztosa augusztus 17-én, hétfőn Martfűn, ahol a HeinekenHungária Sörgyárak Zrt. Martfűi Sörgyárának harmincéves fennállását ünnepelték.

 

Budai Gyula megjegyezte, hogy Martfű bevételének mintegy húsz százalékát biztosítja a cégcsoport, amely szavai szerint a profit mellett a magyar érdekeket is szem előtt tartja - írja az Élelmiszeronline.hu.

 

Joris Huijsmans, a Heineken Hungária vezérigazgatója a martfűit a Heinken legmodernebb sörgyárának nevezte, amely az elmúlt 30 év alatt kiválóan teljesített. Kitért arra, hogy  a Heineken másik hazai , soproni gyára 1895-ben kezdte meg tevékenységét, mintegy két évtizeddel azután, hogy későbbi anyavállalata a Heineken Amszterdamban, 1873-ban megalakult. A cég Magyarországon Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. néven működik 2004 óta - tette hozzá.     A nyilvános cégadatok szerint a Heinken Hungária Sörgyárak Zrt. tavalyi éves értékesítési nettó árbevétele  2014-ben meghaladta a 50,7 milliárdot, 2013-ban  49, 5 milliárd forint volt. A bevétel exportból származó összege 2014-ben 2,16 milliárd, 2013-ban 1, 91 milliárd forint körül alakult. A társaság adózott eredménye két évvel ezelőtt 406 millió forint volt, míg tavaly 224 millió forint volt a veszteség.

 

Percenként mintegy 12,5 ezer palack Heineken fogy világszerte, ami évi 22,1 millió hektoliter sört jelent.

Ha nagyobb tányérból étkeznek az emberek, akkor többet is fogyasztanak, mint a megszokott adagjuk - jelentette ki még 2013-ban Journal of Experimental Psychology szaklapban megjelenő publikáció. Ezt azzal magyarázták, hogy ilyen edényekben kevesebbnek tűnik a kiszedett étel mennyisége. 

 

Ma már elmondható, hogy nemcsak a tányérjaink, hanem az evőeszközeink mérete is jelentősen befolyásolhatja elménket az ételadagok megválasztásakor – írja az Élelmiszer.hu a The Daily Meal írására hivatkozva.

 

Érdekes, hogy a kisebb evőeszközökkel táplálkozó személyek ugyancsak többet esznek meg az eléjük helyezett élelemből. A Journal of Consumer Research folyóiratban megjelent, egyik közelmúltbeli tanulmány alapján ennek az az oka, hogy a kisebb evőeszközöket használó embereknek a „jóllakottság érzéséhez” a nagyobb villát, kést stb. használó társaiknál több falatot kell a szájukhoz emelniük.

 

Hogy mekkora egy megfelelő méretű porció? Az értekezés arra a következtetésre jut, hogy „az emberek nem kapnak belső figyelmeztetést az elfogyasztandó, testhezálló adagra vonatkozóan”. Az tehát ebből a tanulság, hogy jobb, ha nem hagyjuk, hogy az éttermi tányérok vagy evőeszközök mérete befolyásolja az általunk bekebelezett eleség mennyiségét.

Augusztus 23-ig még kedvezményesen vásárolhatsz jegyet a Budavári Borfesztiválra. Az öt napos fesztivált 24. alkalommal rendezik meg, amelynek egyedülálló hangulatot biztosít a Budai Vár. A borászatok mellett a gasztronómia is fő szerepet kap minden évben az eseményen, és mindezek mellett kapcsolódó programokkal, koncertekkel várnak mindenkit a szervezők.

 

 

A kedvezményes jegyet ezen a linken tudod megvásárolni: www.aborfesztival.hu/jegyvasarlas

A lecsó szezonja már dübörög, de felvetődik a kérdés, hogy milyen is az igazi lecsó? Az Origo.hu 10 kérdés alapján megpróbálta összefoglalni, hogy milyen különbségek lehetnek az egyes receptek között, és a végén egybefoglalni a "konyhai jelenséget".

A lecsó meghatározhatatlan étel, amelynek nincs receptje. Van benne paprika, paradicsom, hagyma, meg egy csomó minden más. Nincs más választásunk, így elfogadjuk a váncsai alaptételt, amely szerint „lecsó az, amit a készítője annak szán.“ 

1. A zöldségek: karika vagy kocka? 

 

2. Milyen zsíron indul? 
A legtöbben apróra vágott szalonna kiolvasztott zsírjára esküsznek, sőt érdekes, hogy mennyire jól látszanak ezen a kérdésen az egyes korok egészségtrendjeinek hullámai. 

 

3. Milyen a zöldségek aránya? 
A váncsai szentírás és a legtöbb szakácskönyv szerint a lecsó alaparányai a következők: Egy rész hagyma, két rész paradicsom, négy rész paprika.

 

4. Mi legyen a paradicsom héjával? 
Hámozzuk vagy sem?

 

5. Milyen zöldségek kerülnek a lecsóba? 
A padlizsánnal, cukkinivel készülő lecsó ugyan technológiáját tekintve is sokban különbözik a magyar lecsóktól, de attól még egy remek étel. 

 

6. Hogyan időzítjük a zöldségeket? 
Az elején, egyben. külön, rétegezve...

 

7. Milyen betéttel készül? 
Rizs, tojás, nokedli, gersli...

 

8. Kell bele hús? 
Lecsókolbász, szárazkolbász, szalonna, virsli, csirkecomb...

 

9. Milyen fűszerekkel? 
Fűszerpaprika, római kömény, majoránna, fekete bors, fokhagyma, csípős paprika...

 

10. Epilógus a tunkolásról 
Csakis friss, ropogós héjú fehér kenyérrel, korlátlanul mártogatni, szaftot törölni, míg tiszta nem lesz a tányér – a szertartás nélkül nem fogyasztható el egy tányér lecsó sem.

Augusztus 20-án a Kárpát-medence kenyereként egy 250 kilós cipót sütnek Szolnokon, majd felszentelése után szétosztják az ünneplők között.

 

A kenyeret a székely Diószegi László mesterpék vezetésével öt határon túli város pékmestere dagasztja, gyúrja egybe augusztus 19-én a Szolnoki Művésztelepen, ahol két évvel ezelőtt épült meg Közép-Európa legnagyobb székely kemencéje - mondta el a részletekről Harcsa Béla, a Szolnok Televízió cégvezető-főszerkesztője, az esemény főszervezője. A hatalmas cipót Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke emelik ki a kemencéből az ünnep reggelén. 

 

A hozzávalók
A Tisza-parti város központi ünnepségen megszentelni tervezett 250 kilós cipóhoz forrásvizet, burgonyát, sót, kovászt és élesztőt küldtek a programot segítő városok. Szolnokon a Kolozsvári Magyar Napokra is készül egy hasonló nagyságú testvérkenyér, amellyel Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnöke augusztus 20-án reggel indul a nagyvárosba.

 

Határokon átívelő összefogás
Szolnok város és a Szolnok Televízió 2011-ben indította útjára hagyományteremtő céllal a Nemzet kenyere - 2013-tól a Kárpát-medence kenyere - címet viselő, Szent István király napján megrendezendő programját. Ennek központi eseménye a határokon átívelő összefogással készülő, rekordméretű kenyér megsütése és megszentelése.