A Tiffán’s Pincészet idén két új versenyzővel bővítette palettáját. A fajtaborainak kínálata egy kellemes ’13-as merlot-val bővült, mely mély rubin színű, fajtajelleges illatú bor, sok gyümölccsel. Elegáns cserzőanyag, harmonikus savak jellemzik, bársonyossága könnyen szerethetővé teszi, nem mindennapi élményt nyújtva a testes borok kedvelőinek.

 

A mostanában rendkívül népszerű habzóborok piacára is beléptek a Villánykával, amely a meleg nyári esték megízesítésére kiváló. Aperitifként, desszertek kísérőjeként, de akár koktél alapanyagként is különlegessé varázsolja a szürke hétköznapokat.

 

Ezek az izgalmas tételek, és a Tiffán’s Pincészet többi bora is a Veritas Borkereskedés kínálatában található.

Az európai sajtok és a gasztronómia – ez a mottója a Nemzetek Sajtversenyének. Az idén harmadik alkalommal kerül sor az eseményre Budapesten, ahol 17 ország tradicionális sajtjai versengenek a 2015 legjobb sajtja, és a Magyarország Kedvenc Sajtja címért.

 

A versenyt rendező SZEGA Foods több évtizedes sajtkereskedői tapasztalatát kamatoztatva, az egyes országok nagykövetségeivel együttműködve választotta ki a nevezett termékeket. Az idén először díszvendégként  az Egyesült Államok is képviselteti magát. A selejtezőre augusztus 24 - szeptember 8. között kerül sor, majd a 24. Budai Borfesztiválon (szeptember 9-13.) folytatódik a verseny - írja a Hvg.hu.

 

Magyarországot a tehéntejes, röglyukas, kemény  Pater képviseli.

Bár a napraforgó- és a vegyes virágméz mennyisége csökkent, a legjobb minőségű, és ezzel együtt a legdrágább akácmézből több kerül a polcokra. Az árak a tavalyi történelmi csúcshoz képest csökkentek, de a termelők elégedettek - mondta a lapnak Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.

 

Mészáros László a felvásárlási árakról is nyilatkozott, amelyek úgy tűnik kedvezően alakulnak: egy kiló vegyes virágmézért 850, a legdrágábbnak számító akácmézért 1500 forintot adnak, az árak pedig még emelkedhetnek. Megjegyezte, hogy ugyan szerényen nő a belföldi fogyasztás is, ám a magyar méz 73-75 százalékát külföldön értékesítik.

Igen, legalábbis a Journal of Clinical Oncology című folyóiratban közölt vizsgálati eredmények szerint. A tanulmányban résztvevő ezer fő közül a kávéfogyasztás azoknál bizonyult a legjótékonyabb hatásúnak, akik napjában négy vagy több csészével fogyasztottak belőle, ami nagyjából 460 milligrammnyi koffeinnek felel meg. 

 

Napi legalább négy csésze kávé elfogyasztása csökkentheti a vastagbélrák kiújulásának kockázatát – derült ki az amerikai Dana-Farber Rákintézet nagyszabású tanulmányából.

Nem túl sok az a négy kávé?

 

Ezeknél a pácienseknél 42 százalékkal kisebb volt a valószínűsége a rák kiújulásának, mint a kávét nem fogyasztóknál. Az ígéretes eredmények ellenére a tanulmányt vezető Charles Fuchs óva inti a nem kávézó pácienseket attól, hogy elkezdjenek kávézni – olvasható a The Daily Mirror című brit napilap internetes oldalán. 

 

"Ha valaki rendszeres kávéfogyasztó, és vastagbélrák miatt kezelik, akkor ne hagyja abba a kávézást. Ha azonban nem iszik kávét, és azon gondolkodik, hogy elkezdjen, először mindenképpen konzultáljon az orvosával" – jegyezte meg a szakember, hangsúlyozva, hogy további tanulmányokra lesz szükség a friss eredmények megerősítéséhez. 

 

A mostani tanulmány az első a világon, amely összefüggést mutatott ki a koffeintartalmú kávé és a vastagbélrák kiújulásának kockázata között. De számos közelmúltbeli tanulmány eredményei sugallják, hogy a kávé védelmet nyújthat a rák különböző típusainak, köztük a posztmenopauzális (változókor utáni) emlőrák, a melanóma, a májrák és a prosztatarák kialakulásával szemben.

Napjainkban Kalifornia az állam történetének egyik legsúlyosabb aszályától szenved, a probléma Los Angeles-i illetékesei mindent megtesznek, hogy minél több vizet megőrizzenek az emberek számára – írja az Élelmiszer.hu a Foodbeast oldalra hivatkozva.

Az új megoldást a fekete műanyaggolyókban látják? Ugyanis fekete színük miatt a labdák képesek elnyelni az UV-sugarakat. Ez a párolgástól és a szennyeződésektől is megóvja az átlátszó és folyékony éltető elemet. Az úgynevezett Árnylabdák (Shade Balls) emellett pajzsot képeznek a víz felszínén, amellyel megakadályozzák az állatokat a frissvízkészlet megrövidítésében. 

 

Los Angeles víztározójában már el is helyeztek az árnylabdákból 96 millió darabot.

A népbetegségnek számító magas vérnyomás egyik gyújtógombja a túlzott sózás - írja az Origo.hu. A lap szerint a változás azonban nem lehetetlen. Mit kell tennünk, hogy leszokjunk a sóról? 

 

Egy egereken végzett kísérlet segítségével megállapították, hogy a só függővé teszi az agyat, akár a cigaretta vagy a drogok. A kutatók magyarázata szerint: szerintük egy ősi beidegződés, ösztön az, amely ilyen mélyen belénk ágyazta a só szeretetét. Megtanultuk, hogy az egészségünk érdekében szükségünk van rá, a sóban található nátrium ugyanis az egyik legfontosabb makroelem az emberi szervezet számára.

 

„Az intenzív sózásról két hét alatt le lehet szokni. Egyszerűen napról napra kevesebb sót kell használni. Idővel szembejönnek a különböző ízek, amelyeket eddig elnyomott a só.” - mondják  szakértők. 

 

Az Origo.hu cikkében az áll, hogy a szakértők is azt tanácsolják, tegyük el szem elől a sószórót, ne emlékeztessük magunkat lépten-nyomon, hogy az étel mindig lehetne egy kicsit sósabb. Ha intenzívebb ízekre vágyunk, próbáljuk ki az illatos-illóolajos zöldfűszereket. 

 

A magas vérnyomást és a többi egészségügyi problémát a túlzott nátriumbevitel okozza, ezért bármilyen sót használunk, csökkenteni kell a mennyiséget. 

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) becslése szerint 2015-ben összesen 2,78 millió hektoliternyi bor kerülhet a pincékbe a tavalyi 2,55 millió hektoliterrel szemben. Így meghaladhatja a tavalyit az idén készülő új bor mennyisége - írja augusztus 22-ei, szombati számában a Napi Gazdaság.

 

Az elmúlt év szegényesebb termése és a csökkenő import miatt a hazai borkészletek alaposan megcsappantak, így a szőlő felvásárlási ára emelkedhet.

 

A HNT prognózisa szerint idén a minőségi bor előállítására alkalmas, egészséges szőlő felvásárlási átlagára kilogrammonként 100 forint lehet.

A hegybíróktól beérkezett adatok szerint idén a gazdálkodók hektáronként 73,95 mázsa szőlőt takaríthatnak be. Így hozzávetőlegesen 59 ezer hektárnyi ültetvényen összesen 4,33 millió mázsa lesz a szőlőtermés az országban.