Magyarországon még sokkal szűkebb a fizetőképes kereslet a nívós éttermek iránt, mint Nyugat-Európában, de tavaly jelentősen növekedett a hazai vendéglátóhelyek forgalma. A KSH adatai szerint a vendéglátásból folyó áron 822 milliárd forint árbevétel származott, míg 2013-ban csak 754 milliárd forint. A kereskedelmi vendéglátásban 708 milliárd forint, a munkahelyiben 114 milliárd forint realizálódott (tavalyelőtt 655 milliárd, illetve 99 milliárd forint) - írja a Világgazdaság.

 

A bővülést egyrészt a cafetéria rendszeren keresztül támogatta a kormányzat – mondta el a lapnak a Nemzetgazdasági Minisztérium –, az olyan kormányzati intézkedések pedig, mint a családi adókedvezmények vagy a rezsicsökkentés több pénzt hagytak a családoknál, növekvő mértékben tudtak éttermi szolgáltatásokra is költeni, és nem csupán a napi meleg étkezés formájában, hanem szabadidős tevékenységük, utazásaik keretében is. A mélypont 2007-ben volt, akkor a megszorítások 15-25 százalékos forgalomcsökkenést okoztak az éttermekben. Akkoriban terjedt el, hogy a fogyasztók már a munkahelyen sem a közétkeztetést választották, inkább az élelmiszerüzletben vásároltak maguknak ebédet vagy pedig otthonról vitték be.

 

A piac telített, a rendszerváltás óta legalább négyszeresére növekedett az éttermek és vendéglátóegységek száma, ráadásul erős a fekete- és a szürkegazdaság. Élesedik viszont a verseny Magyarországon a csúcsgasztronómiában. A teljes cikket itt olvashatod.

A csődbe menő moszkvai éttermek aránya elérheti a 30 százalékot - nyilatkozta az Izvesztyija című lapnak Igor Buharov, az orosz étterem- és szállodatulajdonosok szövetségének elnöke. A The Moscow Timesnak független szakértők is megerősítették, hogy reálisan számolni kell minden negyedik étterem bezárásával.

 

Az elemzők szerint több oka is van a jelenségnek. Az oroszok a gazdasági helyzet romlásával takarékosabbak lettek, a nyugati élelmiszerek behozatalának tilalma rontotta az éttermek kínálatát. A rubel árfolyamának zuhanása drasztikusan megemelte az éttermek ingatlanbérletét, amit általában kemény valutához kötöttek, és (az embargóval párosulva) megdrágította az import, sőt a hazai élelmiszerek használatát is. Ártott az üzletnek a belvárosi parkolók fizetőssé tétele és a dohányzási tilalom bevezetése is.

(Napi.hu)