Magyar Sommelier Szövetség idén is megrendezi a szakmabeliek országos bajnokságát, amelyre február 21-én, vasárnap a Hotel Corinthia konferenciaközpontban, a Kávébár Bazár keretében kerül sor.

 

A bajnokság célja, hogy magas szintű megmérettetési lehetőséget biztosítson a vendéglátás azon dolgozóinak, akik a sommelier szakmát művelik, vagy annak művelése munkakörük része. A szervezők célja továbbá a meglévő szakmai kapcsolatok erősítése és új személyes kapcsolatok kialakítása, valamint a sommelier munka további népszerűsítése.

 

A korábbi évek gyakorlatától eltérően ezúttal nyílt versenyt tartanak, vagyis a megmérettetésen nemcsak a szövetség tagjai, hanem minden olyan szakember részt vehet, aki tudásáról ebben a formában is számot kíván adni. A verseny első körében a részvevőknek előbb írásbeli feladatokat (tesztlap kitöltése, két-két párlat és bor kóstolás utáni megnevezése, illetve részletes leírása) kell megoldani, majd egy vörösbort kell dekantálni és egy választott idegen nyelven bemutatni, továbbá megfelelő ételt ajánlani hozzá.A döntőbe három versenyző jut, akikre hat gyakorlati feladat megoldása vár a nagyközönség előtt.

 

A részvétel iránt érdeklődők a nevezéssel kapcsolatban a Magyar Sommelier Szövetség főtitkárától, Schneider Miklóstól kaphatnak bővebb információkat (telefon: +36 30 992 92 22).

2011-es nagy fehérborok sorát kóstolta végig a Borrajongó.blog.hu kóstolócsapata. Íme a vakteszt első három helyzettje:

 

2. Heymann-Löwenstein: Riesling Uhlen Roth-Lay 2011 - a moseli pince csúcsrizlingje. Gyönyörő szép illat, érett, friss nagyon színes gyümölcsösség, nagyon-nagyon diszkrét mézes-vajkaramellés érettség, illetve átjárja az egészet a mosel rieslingek tipikus ásványos fűszeressége. 

3. Guffens-Heynen: Macon-Pierreclos Le Chavigne 2011 - (Burgundia, Maconnais) Kortalan, érleltebb hangulatú fehér húsú gyümölcsök, jó adag minőségi pörkölési aroma, mély tartalom ígérete. Szájban sem hazudtol meg.

 

A teljes sort a Borrajongó.blog.hu oldalán tudod megnézni!

A Michigani Egyetem tanulmánya szerint a Brie, a Cheddar és a Camembert sajtban fellelhető, nizin nevű anyag lényegéből fakadóan felveszi a küzdelmet a rákos sejtekkel és antibiotikum-rezisztens baktériumokkal - jelent meg a Journal of Antimicrobial Chemotherapy nevű szakfolyóiratban.

 

A kutatás frissen publikált eredményei szerint egy, a sajtok bizonyos fajtáiban természetes körülmények között is megtalálható tartósítószer elpusztíthatja a rákos sejteket - írja az Élelmiszer.hu. A kísérletek során megfigyelt patkányok nyakában még régebben tumor keletkezett. A nizinnel való kezelés után kilenc hónappal a rákos sejtek körülbelül 70-80 százaléka elpusztult. 

 

A tartósítószernek még emberi vizsgálati alanyokon is bizonyítania kell, de a Michigani Egyetem munkatársai ígéretes lehetőségnek tartják a nizin bevonását a kezelésekbe.  

Jásdi István csopaki borász azon kívül, hogy jó borokat készít, sokszor tollat ragad és zseniális jegyzeteket alkot. Ezeknek témája lehet a szüret, az évjárat, a szőlészet, különböző események és minden, ami érinti és befolyásolja a magyar bor helyzetét. Még 2009-ben jelent meg a Mi van még egy üveg magyar borban? című írása, amelynek folytatásár a minap tette közzé az MNO.hu:

 

 

 

 

 

 

Jásdi István teljes jegyzetét az MNO.hu oldalán olvashatod el!

Tavasszal olyan törvénymódosításokat tárgyal majd a parlament, amik megágyaznak a nemzeti dohányboltok rendszeréhez hasonló nemzeti italboltok bevezetéséhez – írja a Figyelő.

 

Az Index szerint pedig a hetilap forrásait látszik igazolni, hogy a parlament honlapján lévő listából kiderül, a kormány a jövedékiadó-törvény átírását tervezi. Mivel az alkohol jövedéki termék, ezért ennek a törvénynek a módosításával akár arra is van lehetőség, hogy az alkoholos italok árusítását állami monopóliummá tegye a kormány. A jövedékiadó-törvény módosítását júniusban fogadhatják el.

 

Az elmúlt két évben kiszivárgott feljegyzésekre és belső értesülésekre alapozva már többször is felmerült a sajtóban, hogy a dohánykereskedelem után az alkohol piacát is jobban ellenőrizni akarja a kormány, amely azonban mindeddig tagadta, hogy napirenden lenne ilyesmi.

Magyarország részvételével vette kezdetét szerdán Madridban Európa egyik legrangosabb nemzetközi turisztikai vására, a Fitur, amelyen öt napon át, a világ minden tájáról összesen 165 ország és régió mutatkozik be a szakmai és a civil közönségnek.

 

Az MTI beszámolója szerint a több mint 57 ezer négyzetméteren, összesen nyolc pavilonban zajló eseményre több mint 223 ezer látogatót várnak a szervezők a hétvégéig. A kiállító országok helyi jellegzetességeikkel igyekeznek felhívni magukra a figyelmet.

 

A japán standnál gésák segítségével lehet kimonót próbálni, Portugália borkóstolóval készült, a Magyar Turizmus Zrt. standján pedig

 

 

Reméljük azért itt-ott egy lopótök és egy paprikafüzér is akad a standon.

 

Ahogyan a Kopar vagy a Solus esetében, itt is a szőlőben indul a történet, ahol a tőketerhelést hektáronként 25-30 hektoliteres, azaz tőkénként 5-6 fürtös nagyságrendben szabályozzuk. Franc ültetvényeink központjának a Csillagvölgy-dűlő számít, ahol egy hektáron 7200 tőkét művelünk - olvasható a pincészet honlapján.

 

Az erjedés fakádban és tartályban történik, 10-14 napig. Ezt Gere Attiláéknál egy saját, régi, családi pincéből szelektált élesztő viszi végig. A bor hordóban érlelődik, többségében 300, kisebb mértékben 500 literes új és másodtöltésű magyar hordókban, 16 hónapon keresztül.

 

Gere Attila szerint a villányi franc-t, ahogy a többi komoly vörösbort is, két dolog teszi naggyá. Egyrészt az életteliség, a vibrálás, mert nem jó, ha egy bor flach (lapos). Másrészt a gazdag utóíz, amely hosszan megmarad, és újabb kortyra inspirál.

 

Az első villányi franc, amely palackba került Gere Attila Pincészetében a 2011-es Gere-Weninger Villányi Franc. 

 

A webshopban már beszerezhető!