A Tizdolog.hu összegyűjtott 10 indokot, amit szeretni lehet az olaszokban:

 

1. Aperitivo, vagyis vacsora a vacsora előtt.

2. Fagyi! Artigiana Gelati! Nagy fagyilapáttal kenve papírpohárba, akkora adaggal, hogy meg sem bírjuk enni.

3. Robogózás.

4. Kávé. Majdnem biztos, hogy a világon semelyik nép nem veszi komolyabban a kávézást az olaszoknál.

5. Sármos focisták.

6. Elegancia. Mondják, hogy az olaszok öltözködnek a legjobban a világon.

7. Mert közel vannak. Milánó, Róma, Bologna, Pisa fapadossal elérhető pár ezer forintból.

8. Kaják. És kajálások, órákig. Az olasz étkezés nem akad le az előétel-főétel-desszert hármasánál.

9. Szemérmetlen bókolás.

10. Borok, és milyen borok!

 

Mi főleg a 10. pontért :) A teljes cikket itt olvashatod el.

Szik Mátyással immáron kétszeres Magyar Sommelier Bajnok, a Four Seasons Szálloda vezető pohárnokával készített interjút a Metropol. Az interjúban Szik Mátyás mesél múltjáról, jelenéről és a jövőbeni terveiről.

 

„Kezdetben annyit biztosan tudtam, hogy borral szeretnék foglakozni, s hogy emberekkel szeretnék foglalkozni. Összefoglalóan leginkább ízekkel szerettem volna dolgozni. Nagyon hiszek a vacsora-élményben, az étkezésben, mint élményben. (...)Ahhoz, hogy tényleg a csúcsra érj, elengedhetetlen az, hogy utazz, kóstolj és tanulj. Ahhoz, hogy tényleg fejleszd magad, pénz kell. S itt most nem arról beszélgetünk, hogy ilyen és ilyen autót, házat szeretnék. Arról van szó, hogy vagy vissza kell forgatni a megkeresett pénzed egy részét vagy olyan munkahelyre van szükség, ahol invesztálnak beléd, mert azt látják, hogy ettől nem csak te magad, de a hely is profitál, s tágabb értelemben az egész ország.(...) A közép, de főleg a hosszú távú cél pedig egyértelműen az, hogyan lehet Magyarországot visszarajzolni a gasztronómia térképére.” A teljes interjút itt olvashatod el.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökével, Tornai Tamással közöl interjút az Élelmiszer.hu. A szakember szerint óriási a potenciális lehetőség a magyar borászatban. A HNT-vel kapcsolatban pedig azt tartja a legfontosabbnak, hogy a „HNT olyan szervezetté váljon, amelyet a tagok a sajátjuknak éreznek, megértik, hogy a szervezet csupán üres keretet kínál, amelynek tartalmát a benne dolgozó emberek adják meg, és belássák, hogy nem csupán elvárni kell a HNT-től, hanem hozzá is kell adni.”

Ez akkor szokott bekövetkezni, amikor kifogynak a hírek a médiából hozzájutunk a nyár első igazi, házi készítésű és tökéletes (értsd: még kicsit ropogós, de már nagyon ízes, kellemesen kapros és enyhén savanyú) kovászos uborkájához. A Balaton mellett vasárnap ez megtörtént, így ezennel hivatalosan és egyben szeretettel nyitjuk meg a szezont!

 

 

Ugye mondanunk sem kell, hogy minden kovászos uborkák királya az, amit saját kezűleg készítünk. Olyan ez kicsit, amint a foci, a lecsó, vagy a halászlé: mindenki jobban tudja, hogyan kellene... Így nem is másolunk ide egy receptet sem, válogass ezekből!

Ifjabb Heimann Zoltán a geisenheimi borászati egyetemen tartott előadást a magyar borászatról, ahol a külföldi borászhallgatók tizennégy hazai bort is megismerhettek.

 

Ifjabb Heimann Zoltán szerint a hazai borászatnak teljesen keresztbetett a szocializmus: nemcsak borászdinasztiák, jól csengő családi márkanevek nem tudtak így kialakulni, de a magyar bor külföldi imidzsét is ahol lehetett, porig rombolták - írja a Mandiner.hu.

 

„Egy szándékaink szerint átfogó, a világpiaci ízlésekre is figyelő és reagáló kóstolósort mutattunk be, amiből azért elég jól átjött az, hogy milyen sokszínűséggel rendelkezünk, hogy az egyes borvidékek miket emelnek ki, mint zászlós termékeiket. Mindezt történelmi távlatból és egy mai szempontból is igyekeztem körbejárni” – mondta a kóstolót követően a Mandinernek Heimann Zoltán. A teljes cikket itt olvashatod el.

 A Domaine de Montille, burgundiai pincészet célja - régen és most is - a különböző parcellák terméséből készült borok egyéniségét, az egyedi terroir-t tükröző karakterét kidomborítani. A családi birtok jelenleg 20 hektár ültetvénnyel rendelkezik, 75%-ban Premier Cru, illetve Grand Cru fekvésekben.

 

A Borrajongó a pincészet két 2011-es alapborát kóstolta meg, amelyekről így ír a bejegyzésében:

 

Tökéletesen arányos összetevőkből építkező közepes teste van, jó intenzitású, közepesnél hosszabb lecsengéssel. Lédús citrusok, lime, citromfű, zöldfűszerek, zöldalma, gyömbér, tényleg csak leheletnyi vanília határozza meg ízét. Nem egy pozőr bor, sem koncentrációban, sem komplexitásban nem jut nagyon messzire, cserébe belengi valamilyen erőlködésmentes, természetes egyensúly és elegancia, amelynek köszönhetően egyszerűen jól esik inni.

 

Feszes szerkezetű, ideális mennyiségű savval, selymes tanninnal. Minden részlet a helyén, remek a fahasználat, semmi nem lóg ki. Abszolút pinot-s az ízprofilja is, hozza az illat alapján elvárt jegyeket: piros bogyós gyümölcsök, málna, cseresznye, finom karácsonyi fűszerek, kardamom, narancshéj, fahéj, szárított virág, hecsedli, pici vérnarancs. Jól strukturált, finom, elegáns és rétegzett bor.

 

A teljes leírást itt olvashatod el.

Csíki Sándor gasztronómiai szakíró a hűsítő nyári ízekről beszélt: