A Központi Statisztikai Hivatal december 11-én megjelenő közleményében a hazai turizmus növekedéséről számolnak be. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 6,2 százalékkal nőtt, a külföldi vendégeké 3,4 százalékkal csökkent októberben az egy évvel korábbihoz képest, a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakákban mért forgalma összességében 1,2 százalékkal emelkedett.

 

Az év első tíz hónapjában a szálláshelyek 6,0 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak az előző év azonos időszakához képest. Októberben az egy évvel korábbinál 1,8 százalékkal több külföldi vendég 980 ezer vendégéjszakát töltött magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken.

 

Az októberi vendégforgalom nagysága alapján a legjelentősebb küldő országok közül Ausztriából és az Egyesült Királyságból mérsékelten, 0,9, illetve 3,9 százalékkal, az Egyesült Államokból dinamikusan, 14 százalékkal nőtt a kereslet. Erőteljesen lefékeződött viszont a brit forgalom -  az augusztusi és szeptemberi 21, illetve 12 százalékról - 3,9 százalékra. A Csehországból érkező vendégek 1,8, a Németországból érkezők 14 százalékkal kevesebb vendégéjszakát vettek igénybe, az októberi adatok alapján a 6. helyen álló Oroszországból érkezők forgalma 36 százalékkal csökkent - közölte a KSH.

 

Októberben a tavalyinál 8,3 százalékkal több belföldi vendég összesen 1 millió 8 ezer éjszakát töltött el a szálláshelyeken.

A szálláshelyek folyó áron számolt bruttó árbevétele 8,0 százalékkal, 33,1 milliárd forintra nőtt. Ezen belül a szállásdíjbevétel 10 százalékkal 19 milliárd forintra, a vendéglátásé 6,0 százalékkal 7 milliárd forintra és az egyéb bevételek 3,7 százalékkal 7 milliárd forintra emelkedtek.

A szállodák szobakihasználtsága 0,3 százalékponttal, 56,2 százalékra emelkedett.

 

Széchenyi Pihenőkártyával a kártyatulajdonosok 5,8 százalékkal többet költöttek. A működő kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján 1852 egység fogadott el pihenőkártyát, 1 milliárd 279 millió forint értékben.

 

Január-októberben a szálláshelyek 6,0 százalékkal több, 22 millió 735 ezer vendégéjszakát regisztráltak. A külföldi vendégek 5,6 százalékkal több, 11 millió 419 ezer, a belföldi vendégek 6,3 százalékkal több, 11 millió 316 ezer vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken.

A kereskedelmi szálláshelyek folyó áron 11 százalékkal több, 316 milliárd forint bruttó árbevételt értek el január-októberben. A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 2,7 százalékponttal, 55,4 százalékra emelkedett.

 

A SZÉP-kártya felhasználási értéke 4,9 százalékkal nőtt, 15 milliárd forintot költöttek ezzel a fizetési lehetőséggel.

Havi rendszerességgel mutatkoznak be borászok a Wineglass Sajtóklubjában, amelynek decemberi kóstolójára a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok borásza, Ujvári Vivien és szőlésze, Bereczki Máté egy aszúivási kisokossal is készült. A Válasz.hu oldalon Lukácsy György így számolt be az eseményről:

 

December 11-től három napon át mézben fürdik majd Gyula városa, ahol nyolcadik alkalommal rendezik meg a Méz- és Mézeskalács-fesztivált és átadják az Év méze díjat is.

 

Haász Ferenc főszervező, a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke elmondta: a rendezvény a magyar méhészeti közélet rangos eseményévé nőtte ki magát az évek során, idén tizenegy mézlovagrend látogat el a fürdővárosba ebből az alkalomból. Hozzátette, hogy Magyarországon 42 különböző fajtájú mézet lehet készíteni, a rendezvényen tizenhét fajtát kóstolhatnak meg az érdeklődők.

 

A háromnapos rendezvényen a gyerekek mézes ételkülönlegességeket készíthetnek és megtanulhatják a mézeskalácsfestés fortélyait. A nagyobbak nevezhetnek a házi mézes sütemények versenyére, a felnőttek pedig részt vehetnek az ágyas pálinkák és gyümölcsökből készült mézes szeszesitalok versenyén. A Gyulai Várfürdőben péntek este mézes szauna varázsra várják a közönséget, a Józsefvárosi templomban szombaton Szent Ambrus-napi mézszentelő misét tartanak.

 

A rendezvény szakmai részén a méhészek előadásokat hallhatnak egyebek mellett a magyar méhészet idei évéről, a méhészet vidékfejlesztésben betöltött szerepéről, a mézmarketing fontosságáról vagy a klímaváltozás ágazatra gyakorolt hatásáról.

 

A rendezvényhez csatlakozott a Gyulai Pálinka Manufaktúra is, amely idén először készített mézlikőrt. "Nem volt egyszerű a párlat elkészítése, ugyanis a mézben rengeteg antibakteriális hatású anyag van, amelyek gátolták az erjedés során a cefrében a baktériumok és élesztőgombák munkáját. Egyelőre limitált számú, 800 palack mézlikőrt készítettek, de a jövőben szeretnének újabb, méz alapú termékeket kifejleszteni." - mondta Adamkó Anikó ügyvezető.

 

December 12-én délután kihirdetik az Év méze 2015 verseny győztesét. Idén 108 méhészetből 265 mintát neveztek - mondta Árgyelán János versenyigazgató.

 

Haász Ferenc hangsúlyozta: szombaton várhatóan két-háromezer ember fordul majd meg a gyulai sportcsarnokban a méhészeti kiállításon és vásáron. A hét elején már több mint 800 vendégéjszakát kötöttek le a városban a rendezvény miatt.

 

A város egyik legfontosabb rendezvénye lett az egykor civil kezdeményezésként indult fesztivál. Az önkormányzat ezért a megyei méhészeti egyesülettel öt évre szóló együttműködést kötött, amely szerint pénzügyi támogatásban részesítik az eseményt és a szervezők rendelkezésére bocsátják a rendezvény helyszíneit - tájékoztatott Görgényi Ernő polgármester.

A nemzet közös örökségének védelme, fenntartása és megőrzése a jövő nemzedékek számára mindannyiunk kötelessége - mondta el Czerván György a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára december 10-én, csütörtökön a Terra Madre, a Hagyományos termékeket előállító közösségek világnapja alkalmából szervezett szakmai rendezvényen.

 

Az agrártárca célja, hogy nőjön az eredet-megjelöléssel, illetve földrajzi jelzéssel rendelkező termékek száma - emelte ki Czerván György.

A kis- és középvállalkozások magas hozzáadott értékű agrártermékei elősegítik a vidék jövedelemtermelő képességének javítását, új munkahelyek létrejöttét és a fogyasztók ellátását egészséges, minőségi élelmiszerekkel.

 

 

Az államtitkár vélemény az, hogy az eredetvédett termékek minősége erősíti a termelők és fogyasztók közötti kapcsolatot, növeli a termékek iránti fogyasztói bizalmat. Ezért az FM szakmai segítséget nyújt a hagyományos mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket előállító helyi termelői közösségeknek a nemzeti és uniós minőségrendszerekbe kerüléshez, a belföldi és uniós marketing, valamint a promóciós programokba való kapcsolódáshoz, továbbá az uniós oltalomhoz fűződő jogérvényesítéshez.

 

Czerván György szerint a globalizálódó élelmiszertermelés és kereskedelem nagy kihívás elé állítja a magyar mezőgazdaságot és élelmiszerkereskedelmet. A válasz azonban nem a negatív árverseny, annak minőségcsökkentő következményeivel, hanem a helyben termelt alapanyagokból készült, minőségi élelmiszerek előállítása. Ennek a jegyében hirdette meg az idén a helyi termék évét a minisztérium.

 

 

A Terra Madre Világnap - amelyet december 10-én tartanak világszerte - célkitűzése a hagyományos termékeket előállító közösségek támogatása, együttműködésük és tapasztalatcseréjük elősegítése. Ezért a mostani rendezvényen a magyar hagyományos terméket előállító közösségek munkáját, eredményeit ünneplik.

 

Az államtitkár jelezte, hogy az agrárgazdaságért felelős államtitkárság gondozza és irányítja a Hagyományok-ízek-régiók programot (Hír), és irányítja a védjegy pályázati rendszerének működtetését. A Hír-védjegy pályázat eredményeként 2010 óta már 132 termék viseli a védjegyet, amely a hagyományos és tájjellegű termékként való elismerést szolgálja és az uniós oltalom megszerzésének előszobája.

 

Az Európai Bizottság a 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési program keretében a Hír-védjegy rendszert nemzeti minőségrendszerként ismerte el. Ennek eredménye, hogy a programhoz csatlakozó termelők, előállítók és csoportosulásaik a jövő évtől támogatást vehetnek igénybe minőségrendszerük működtetéséhez, valamint csoportosulásaik tájékoztatási és promóciós tevékenységéhez - fűzte hozzá az államtitkár. Az egy éve megalakult a Hír Védjegyesek Klubjának, amely a termelők, előállítók és csoportosulások képviselőinek közössége, 60 tagja van.

 

A karácsonyi ajándékok terén a könyv, a kozmetikum, valamint a ruha és cipő áll a népszerűségi lista élén, ezeket az édesség, a játék, és az alkoholos ital követi - derült ki a CIB Bank megbízásából készített reprezentatív kutatásból.

 

Egy magyar háztartás átlagosan 132 ezer forintot költ a karácsonyra: 90 ezer forintot fordít ajándékokra, és további, 42 ezer forintnyi kiadás kapcsolódik még az ünnephez.

 

Egy ajándékra átlagosan valamivel kevesebb mint 7500 forintot szánnak, de jelentős a szórás a legolcsóbb és a legdrágább meglepetés között: a legalacsonyabb értékű ajándék átlagosan 4300 forintba kerül, míg a legdrágább közel 27 000 forint.

 

A válaszadók 42 százaléka számára azért stresszes a karácsony, mert kérdés számára, hogy miből tudja fedezni a szükséges kiadásokat. 48 százalék nyilatkozta azt, hogy az év anyagilag legmegterhelőbb hónapja a december.

 

A válaszadók közel fele előre készül az ünnepi költségek fedezésére, de sokan nyúlnak általános tartalékaikhoz (32 százalék) is, illetve költenek aktuális fizetésükből a karácsonyra (58 százalék). A hiteltermékek közül a hitelkártya a legnépszerűbb: 10 százalék használja ezt is a karácsonyi vásárlás során, míg folyószámlahitelét 7 százalék veszi igénybe ilyenkor. Áruhitelt, gyorskölcsönt vagy személyi kölcsönt kevesebb, mint a válaszadók 1 százaléka igényel az ünnepekhez kapcsolódóan.

(MTI) 

Ifjabb Heimann Zoltán 2014-ben tért haza Szekszárdra, ahol a családi pincénél kezdett el dolgozni. Elmondása szerint az első évjárat is ez volt, amelyért komolyabb felelősséggel tartozott. A Juniborbar.blog.hu interjút készített a fiatal borásszal:

„Egy kicsit nézzük körül Szekszárdon… A szekszárdi palackok ügyében apukád például nagy élharcos volt…

Ő elég sok dologban élharcos volt, és a szekszárdi palack csak egy a sok közül. De egyedül sosem küzdi végig a dolgokat, hanem próbál embereket motiválni, hogy harcoljanak vele együtt. Az elmúlt tíz év alatt a szekszárdi borvidék sokkal elismertebbé vált, és ebben a borászok összefogásának, illetve annak, hogy egy irányba húznak, nagyon nagy jelentősége van. Ebben az egyirányba húzásban volt apukámnak igazán fontos szerepe, persze nem mondanám, hogy egyedül rajta múlt a dolog.(...)

 

Mindig is nagyon érdekelt a design, az építészet, a grafikai tervezés, a tipográfia, user-interface design. Ebbe az irányba szívesen elmentem volna, de mindig volt valami érdekesebb boros dolgom.

És a boros dolgok után, egy nehéz nap végén milyen bort nyitsz ki szívesen?

Sört (nevet). Szívesen iszok egyébként esténként fehér bort. Német rizlingeket, etyekit, egrit, tokajit, balatonit. A közepes testű fehér borokat szeretem… Rajnai rizling, olasz rizing, egy szép chardonnay.

Mi a legrosszabb dolog a borászatban? Ha van ilyen egyáltalán…

Vannak kevésbé jó dolgok, de nincs legrosszabb. Rossz érzés, ha valami nem sikerül, például elviszi a jég... De ez inkább a kihívás része. Az adott évjáratra kell reagálni és természetes, hogy vannak rosszabb évjáratok. ’14-ben nem készítettünk például nagy borokat, de az akkori kékfrankosunkat nagyon szeretem.

És mi a kedvenc részed a borászatban?

Nem is egy valami. A borok közötti különbségek, hogy mennyire benne van egy borban, hogy honnan jön, a stílus, a szőlőfajta… De ami engem nagyon érdekel, az a kulturális vonal. A borban egyszerre van jelen egy kulturális irány és valami hihetetlen földhözragadtság. A luxuskultúra része, miközben egy nagyon kétkezi, koszos, poros, cukros, egyszerű valami. Az egyik héten még Berlinben prezentálsz egy borbárban, a másik héten meg szőlőket jelölgetsz, hogy melyik hogy színesedik. Én nagyon szeretem ezt a kettősséget megélni…”

 

A kínai mézbotránynak köszönhetően az akácméz iránti kereslet 20-25 százalékkal csökkent, míg a kilónkénti ára is legalább 200 forinttal kevesebb a piacokon.

 

Magyarországon a fejenkénti 70-80 dekagrammos éves fogyasztás nem csökkent a botrány miatt, inkább a kereslet csoportosult át, az emberek főként a termelői mézet keresik. Így Haász Ferenc, a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke szerint a felvásárlókat érinti a visszaesés. A hazai méhészek egy-két évig biztosan érezni fogják a felvásárlási árakban a botrány hatását.

 

A tavalyi nagyon gyenge év után idén közepesen jó mennyiséget tudtak termelni a méhészek, az akác- és a repceméztermés megfelelt egy szokványos évinek, a napraforgó pedig jó eredményeket produkált. Békés megyében több méhész is 45-50 kilogramm akácmézet tudott méhcsaládonként pergetni éves szinten. Ez az elmúlt évinek a többszöröse – jelentette ki.

 

Minőség szempontjából az akác kiváló, a hárs pedig kifejezetten jó beltartalmi értékeket produkált –- tette hozzá.

 

Tavaly olyan gyenge volt a termésmennyiség, hogy elfogytak a piacon a mézkészletek, így a felvásárlási árak jól alakultak idén – mondta. A vegyes virágméz nagybani felvásárlási ára 800-850 forint kilónként, hárs- és selyemfűmézet 1000-1200 forintért vesznek, ami nagyjából megegyezik a tavalyi árakkal.

 

Haász Ferenc hangsúlyozta: a Magyarországon megtermelt méz 65-70 százalékát exportálják, a fő felvevőpiac Németország, Olaszország és Franciaország. A méhészek számára az lenne a kívánatos, ha a hazai kereslet emelkedne, és közeledni lehetne a németek fejenkénti évi négy kilogrammos fogyasztásához.

 

Mint mondta: ezért rendezik meg már nyolcadik éve a gyulai Méz- és Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált december közepén, ahol a Magyarországon termelhető 42 különböző fajtájú mézből csaknem húszfélét kóstoltatnak. Ezzel is próbálják népszerűsíteni a mézet, és felhívni az emberek figyelmét a jótékony hatásaira – mondta.

 

Békésben mintegy 1500-an foglalkoznak méhészkedéssel, a megyei egyesületnek 700 tagja van. A méhcsaládok számát hetvenezerre becsülik.

(MTI)