A nemzet közös örökségének védelme, fenntartása és megőrzése a jövő nemzedékek számára mindannyiunk kötelessége - mondta el Czerván György a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára december 10-én, csütörtökön a Terra Madre, a Hagyományos termékeket előállító közösségek világnapja alkalmából szervezett szakmai rendezvényen.

 

Az agrártárca célja, hogy nőjön az eredet-megjelöléssel, illetve földrajzi jelzéssel rendelkező termékek száma - emelte ki Czerván György.

A kis- és középvállalkozások magas hozzáadott értékű agrártermékei elősegítik a vidék jövedelemtermelő képességének javítását, új munkahelyek létrejöttét és a fogyasztók ellátását egészséges, minőségi élelmiszerekkel.

 

 

Az államtitkár vélemény az, hogy az eredetvédett termékek minősége erősíti a termelők és fogyasztók közötti kapcsolatot, növeli a termékek iránti fogyasztói bizalmat. Ezért az FM szakmai segítséget nyújt a hagyományos mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket előállító helyi termelői közösségeknek a nemzeti és uniós minőségrendszerekbe kerüléshez, a belföldi és uniós marketing, valamint a promóciós programokba való kapcsolódáshoz, továbbá az uniós oltalomhoz fűződő jogérvényesítéshez.

 

Czerván György szerint a globalizálódó élelmiszertermelés és kereskedelem nagy kihívás elé állítja a magyar mezőgazdaságot és élelmiszerkereskedelmet. A válasz azonban nem a negatív árverseny, annak minőségcsökkentő következményeivel, hanem a helyben termelt alapanyagokból készült, minőségi élelmiszerek előállítása. Ennek a jegyében hirdette meg az idén a helyi termék évét a minisztérium.

 

 

A Terra Madre Világnap - amelyet december 10-én tartanak világszerte - célkitűzése a hagyományos termékeket előállító közösségek támogatása, együttműködésük és tapasztalatcseréjük elősegítése. Ezért a mostani rendezvényen a magyar hagyományos terméket előállító közösségek munkáját, eredményeit ünneplik.

 

Az államtitkár jelezte, hogy az agrárgazdaságért felelős államtitkárság gondozza és irányítja a Hagyományok-ízek-régiók programot (Hír), és irányítja a védjegy pályázati rendszerének működtetését. A Hír-védjegy pályázat eredményeként 2010 óta már 132 termék viseli a védjegyet, amely a hagyományos és tájjellegű termékként való elismerést szolgálja és az uniós oltalom megszerzésének előszobája.

 

Az Európai Bizottság a 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési program keretében a Hír-védjegy rendszert nemzeti minőségrendszerként ismerte el. Ennek eredménye, hogy a programhoz csatlakozó termelők, előállítók és csoportosulásaik a jövő évtől támogatást vehetnek igénybe minőségrendszerük működtetéséhez, valamint csoportosulásaik tájékoztatási és promóciós tevékenységéhez - fűzte hozzá az államtitkár. Az egy éve megalakult a Hír Védjegyesek Klubjának, amely a termelők, előállítók és csoportosulások képviselőinek közössége, 60 tagja van.

 

A karácsonyi ajándékok terén a könyv, a kozmetikum, valamint a ruha és cipő áll a népszerűségi lista élén, ezeket az édesség, a játék, és az alkoholos ital követi - derült ki a CIB Bank megbízásából készített reprezentatív kutatásból.

 

Egy magyar háztartás átlagosan 132 ezer forintot költ a karácsonyra: 90 ezer forintot fordít ajándékokra, és további, 42 ezer forintnyi kiadás kapcsolódik még az ünnephez.

 

Egy ajándékra átlagosan valamivel kevesebb mint 7500 forintot szánnak, de jelentős a szórás a legolcsóbb és a legdrágább meglepetés között: a legalacsonyabb értékű ajándék átlagosan 4300 forintba kerül, míg a legdrágább közel 27 000 forint.

 

A válaszadók 42 százaléka számára azért stresszes a karácsony, mert kérdés számára, hogy miből tudja fedezni a szükséges kiadásokat. 48 százalék nyilatkozta azt, hogy az év anyagilag legmegterhelőbb hónapja a december.

 

A válaszadók közel fele előre készül az ünnepi költségek fedezésére, de sokan nyúlnak általános tartalékaikhoz (32 százalék) is, illetve költenek aktuális fizetésükből a karácsonyra (58 százalék). A hiteltermékek közül a hitelkártya a legnépszerűbb: 10 százalék használja ezt is a karácsonyi vásárlás során, míg folyószámlahitelét 7 százalék veszi igénybe ilyenkor. Áruhitelt, gyorskölcsönt vagy személyi kölcsönt kevesebb, mint a válaszadók 1 százaléka igényel az ünnepekhez kapcsolódóan.

(MTI) 

Ifjabb Heimann Zoltán 2014-ben tért haza Szekszárdra, ahol a családi pincénél kezdett el dolgozni. Elmondása szerint az első évjárat is ez volt, amelyért komolyabb felelősséggel tartozott. A Juniborbar.blog.hu interjút készített a fiatal borásszal:

„Egy kicsit nézzük körül Szekszárdon… A szekszárdi palackok ügyében apukád például nagy élharcos volt…

Ő elég sok dologban élharcos volt, és a szekszárdi palack csak egy a sok közül. De egyedül sosem küzdi végig a dolgokat, hanem próbál embereket motiválni, hogy harcoljanak vele együtt. Az elmúlt tíz év alatt a szekszárdi borvidék sokkal elismertebbé vált, és ebben a borászok összefogásának, illetve annak, hogy egy irányba húznak, nagyon nagy jelentősége van. Ebben az egyirányba húzásban volt apukámnak igazán fontos szerepe, persze nem mondanám, hogy egyedül rajta múlt a dolog.(...)

 

Mindig is nagyon érdekelt a design, az építészet, a grafikai tervezés, a tipográfia, user-interface design. Ebbe az irányba szívesen elmentem volna, de mindig volt valami érdekesebb boros dolgom.

És a boros dolgok után, egy nehéz nap végén milyen bort nyitsz ki szívesen?

Sört (nevet). Szívesen iszok egyébként esténként fehér bort. Német rizlingeket, etyekit, egrit, tokajit, balatonit. A közepes testű fehér borokat szeretem… Rajnai rizling, olasz rizing, egy szép chardonnay.

Mi a legrosszabb dolog a borászatban? Ha van ilyen egyáltalán…

Vannak kevésbé jó dolgok, de nincs legrosszabb. Rossz érzés, ha valami nem sikerül, például elviszi a jég... De ez inkább a kihívás része. Az adott évjáratra kell reagálni és természetes, hogy vannak rosszabb évjáratok. ’14-ben nem készítettünk például nagy borokat, de az akkori kékfrankosunkat nagyon szeretem.

És mi a kedvenc részed a borászatban?

Nem is egy valami. A borok közötti különbségek, hogy mennyire benne van egy borban, hogy honnan jön, a stílus, a szőlőfajta… De ami engem nagyon érdekel, az a kulturális vonal. A borban egyszerre van jelen egy kulturális irány és valami hihetetlen földhözragadtság. A luxuskultúra része, miközben egy nagyon kétkezi, koszos, poros, cukros, egyszerű valami. Az egyik héten még Berlinben prezentálsz egy borbárban, a másik héten meg szőlőket jelölgetsz, hogy melyik hogy színesedik. Én nagyon szeretem ezt a kettősséget megélni…”

 

A kínai mézbotránynak köszönhetően az akácméz iránti kereslet 20-25 százalékkal csökkent, míg a kilónkénti ára is legalább 200 forinttal kevesebb a piacokon.

 

Magyarországon a fejenkénti 70-80 dekagrammos éves fogyasztás nem csökkent a botrány miatt, inkább a kereslet csoportosult át, az emberek főként a termelői mézet keresik. Így Haász Ferenc, a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke szerint a felvásárlókat érinti a visszaesés. A hazai méhészek egy-két évig biztosan érezni fogják a felvásárlási árakban a botrány hatását.

 

A tavalyi nagyon gyenge év után idén közepesen jó mennyiséget tudtak termelni a méhészek, az akác- és a repceméztermés megfelelt egy szokványos évinek, a napraforgó pedig jó eredményeket produkált. Békés megyében több méhész is 45-50 kilogramm akácmézet tudott méhcsaládonként pergetni éves szinten. Ez az elmúlt évinek a többszöröse – jelentette ki.

 

Minőség szempontjából az akác kiváló, a hárs pedig kifejezetten jó beltartalmi értékeket produkált –- tette hozzá.

 

Tavaly olyan gyenge volt a termésmennyiség, hogy elfogytak a piacon a mézkészletek, így a felvásárlási árak jól alakultak idén – mondta. A vegyes virágméz nagybani felvásárlási ára 800-850 forint kilónként, hárs- és selyemfűmézet 1000-1200 forintért vesznek, ami nagyjából megegyezik a tavalyi árakkal.

 

Haász Ferenc hangsúlyozta: a Magyarországon megtermelt méz 65-70 százalékát exportálják, a fő felvevőpiac Németország, Olaszország és Franciaország. A méhészek számára az lenne a kívánatos, ha a hazai kereslet emelkedne, és közeledni lehetne a németek fejenkénti évi négy kilogrammos fogyasztásához.

 

Mint mondta: ezért rendezik meg már nyolcadik éve a gyulai Méz- és Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált december közepén, ahol a Magyarországon termelhető 42 különböző fajtájú mézből csaknem húszfélét kóstoltatnak. Ezzel is próbálják népszerűsíteni a mézet, és felhívni az emberek figyelmét a jótékony hatásaira – mondta.

 

Békésben mintegy 1500-an foglalkoznak méhészkedéssel, a megyei egyesületnek 700 tagja van. A méhcsaládok számát hetvenezerre becsülik.

(MTI)

A magyar fejlesztésű Soproni sör gyártásához 2016 januárjától kizárólag Magyarországról származó árpát használnak fel - tudtuk meg az MTI közleményéből.

 

Joris Huijsmans, a Heineken Hungária Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy eddig is elsősorban magyar árpából készült malátát szerzett be sörei előállításához a dunaújvárosi és ógyallai (Szlovákia) malátagyárakból, 2015-ben a sörgyártáshoz szükséges árpa és kukorica 86 százalékát magyar termelőktől. A kötelezettségvállalásban foglaltak szerint viszont a következő 20 évben kizárólag magyar árpát használnak majd, amely meglátása szerint részben az alacsony vegyszerhasználat eredményeként kiemelkedő minőségű.

 

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta: a Heineken az árszínvonaltól függetlenül vállalta, hogy a kimagasló minőségű magyar sörárpát vásárolja, ezáltal mintegy 100 árpatermesztő számára jelent megbízható értékesítési lehetőséget. A söripari konszern leányvállalata a magyarországi sörárpa termőterületekről betakarított mennyiség 21 százalékát vásárolja fel - tette hozzá.

 

A miniszter kifejtette, hogy az országban mintegy 100 ezer hektár területen, évente átlagosan 120 ezer tonna sörárpát termelnek, amely a teljes árpatermelés 10-12 százaléka, a magyar sörárpa-termelés mintegy 40 százaléka pedig exportra irányul.

 

A Heineken Hungária Zrt. két sörgyárában, a 120 éves soproni sörgyárban és Martfűn állítja elő termékeit, amelyet csaknem 200 országban árusítanak. A közlemény szerint a magyarországi vállalat hazánkban a második, a világon pedig a harmadik legnagyobb sörgyártó vállalat.

David Popovich, az új-zélandi Massey Egyetem tanára évek óta kutatja a csípős paprikát, amelynek következménye az lett, hogy minden ételére tesz már belőle egy keveset.

 

Ugyanis a paprikában található kapszaicin nevű összetevő antioxidáns, gyulladásgátló és rákprevenciós hatásai vannak az emberi szervezetre. Popovich a laboratóriumi vizsgálatai során bebizonyította, hogy e anyag hatására csökken a rákos sejtek burjánzása -írja az Origo.hu. Minél inkább csíp a paprika, annál több benne a kapszaicin, azonban ez mégsem jelenti azt, hogy a legcsípősebb egyben a legegészségesebb is.
A kutatások szerint alapvető fontosságú, hogy a kapszaicin mellett milyen más összetevőket találunk. A pozitív egészségügyi hatások ugyanis kizárólag bizonyos vegyületek interakciójaként jöhetnek létre.

 

Az aprítás és a főzés során növekszik az emberi test számára feldolgozható összetevők mennyisége. Fontos azonban, hogy mindig zsiradékkal fogyasszuk, a kapszaicin ugyanis zsírban oldódó molekula – a szervezet számára csakis így hasznosítható.