Elindult a Nemzetek Sajtversenyének elődöntője, melyben 9 hazai sajt csap össze a megtisztelő feladatért, hogy a végső döntőben Magyarországot képviselje mintegy 15 európai sajt között. A 2013 óta megrendezett verseny több szempontból is egyedülálló, hiszen először választhatja ki a közönség, hogy melyik legyen az ország sajtja - írja az Élelmiszer.hu.

 

A kilenc magyar sajt összecsapásából a közönség kedvence kerül majd végül a nemzetközi mezőnybe: a különleges kóstoló tálakat a SZEGA Marketben lehet megvásárolni, majd a www.nemzeteksajtversenye.hu oldalon lehet szavazni a kedvencekre. Azonban nem csak közönség dönt, augusztus 27-én ugyanis hazánkba érkezik Franciaország első számú sajtlovagja, akinek elnökletével a szakmai zsűri egyénileg is értékeli a sajtokat – mondta el Olasz Virág, a versenyt szervező SZEGA Market marketing menedzsere.

 

A szavazás már elindult, és csakis a közönségen múlik, melyik ízletes sajt képviseli hazánkat a IV. Nemzetek Sajtversenyének döntőjében a Budavári Borfesztiválon, ahol az eddigi évekhez hasonlóan a legnagyobb sajtbirodalmak finomságai mérkőznek meg egymással.

 

A IV. Nemzetek Sajtversenyének hazai elődöntőjén résztvevő sajtok:

 

A földrajzi oltalom alatt álló magyar élelmiszerek 10,8 százaléka bizonyult hamisnak az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentése szerint.

 

Magyarországon 16 milliárd forintos, uniós szinten 4,3 milliárd eurós (1371 milliárd forint), ilyen jellegű hamisításból eredő gazdasági kárt regisztráltak 2014-ben, emellett a fogyasztókat további 2,3 milliárd euró (729 milliárd forint) értékű veszteség is érte - közölte a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület.

 

Magyarország a 17 vizsgált uniós ország közül a harmadik lett Luxemburg és Görögország után, ahol a földrajzi oltalom alatt álló élelmiszerek 25,4, illetve 21,9 százalékát hamisították.

 

Az unióban a legtöbb szabálytalanságot a szeszesitaloknál jegyezték fel, ezt követték a különböző zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék, a nyers húsok és húsipari termékek, a sajtok, majd a borok, végül a sörök.

 

Ugyanakkor a borok teszik ki az oltalom alatt álló élelmiszerek fogyasztásának több mint felét. A borok esetében a visszaélések 2,2 milliárd eurós (690 milliárd forint) kárt okoztak az európai piacnak, és további 1,35 milliárd eurós (427 milliárd forint) kárt a fogyasztóknak, ami abból ered, hogy hamis, azaz nem a földrajziárujelző-oltalomnak megfelelő helyen, illetve kritériumok szerint előállított termékért fizettek magasabb árat.

 

Az EUIPO jelentése szerint a földrajzi árujelzővel védett magyar termékek 71 százalékát a különböző bormárkák teszik ki, ezért a hamisítás is nagyrészt ezt a szegmenst érintheti érzékenyen.

 

A közlemény idézi Németh Mónikát, a HENT titkárát, aki szerint a földrajzi oltalom alatt álló, ugyanakkor hamis élelmiszerek exportálása nagy presztízsveszteséget jelent a magyar termelőknek és az egész élelmiszeriparnak, valamint az országimázsnak is. A HENT szorgalmazza a hazai és a nemzetközi hatóságok közreműködését és az egységes uniós fellépést.

 

Az unión belül a földrajzi oltalom alatt álló élelmiszerek 0,75 százalékát állítják elő Magyarországon, míg a fogyasztásból valamivel nagyobb arányban, 0,97 százalékban veszi ki a részét a magyar lakosság. Ugyanakkor a magyar fogyasztók az oltalom alatt álló termékek közül 94 százalékban a hazai készítésűt veszik, és mindössze 6 százalékban az importáltat, ezzel Magyarország Szlovákia után a második helyen van az Európai Unióban.

 

A földrajzi oltalom alatt álló termékek forgalma a tanulmány szerint az EU-ban elérte a 48 milliárd eurót (15 175 milliárd forint) 2014-ben.

14 év alatt fejlesztett ki ezt a prémiumminőségű szőlőt, melynek 18 százalékos a cukortartalma, és csak azok a fürtök kerülnek kereskedelmi forgalomba, amelyeken minden egyes szem legalább 20 gramm súlyú!

 

Az isikavai szőlőtermelők 20 ezer fürt Ruby Roman leszállítását terveznek az idei évre, a fajta árusításának kilencedik évében. A rekordert megvásárló amagaszaki szupermarket májusban egyébként 3 millió jenes (8,5 millió forint) árat fizetett egy pár Yubari fajtájú sárgadinnyéért egy hokkaidói árverésen.

 

Mivel elég komoly presztízst jelent a gyümölcsök megszerzése, a japánok szívesen fizetnek csillagászati árat a szezon első gyümölcseiért, akár ajándékba is a családnak, barátoknak.

 

A tésztaevés nem hizlal, hanem éppen az egészséges testtömegindexszel mutat összefüggést - derült ki egy friss olasz kutatásból.

 

A mediterrán étrend alapját képező kifőtt tészta jó hírét a Molise tartománybeli Pozzilli I.R.C.C.S Neuromed nevű intézete közegészségügyi osztályának kutatása adta vissza - írta az eruekalert.org.

 

A Nutrition and Diabetes című szaklapban megjelent tanulmány szerzői több mint 23 ezer embert vizsgáltak meg, őket két nagy közegészségügyi felméréshez toborozták, melyeket ugyanez az osztály végzett.

 

„„A résztvevők testméreteinek és táplálkozási szokásainak elemzésekor azt tapasztaltuk, hogy ellentétben sokak vélekedésével, a tésztaevés és a túlsúly nem függ össze, sokkal inkább az ellenkezője igaz: adataink alapján a tésztafogyasztás a vékonyabb derékbőséggel, a jobb derék-csípő aránnyal és egészségesebb testtömegindexszel kapcsolatos” - magyarázta George Pounis, a tanulmány vezető szerzője.

 

Sok kutatás bizonyította, hogy a mediterrán étrend az egyik legegészségesebb a világon a testsúly megtartása szempontjából is. Arról azonban kevés volt az adat, hogy milyen szerepet játszik ebben az étrend fő összetevője, a tészta. A Neuromed kutatása ezt a hiányt pótolja.

 

„Elterjedt nézet, hogy a tészta nem a megfelelő fogás annak, aki fogyni akar. Vannak, akik száműzik is az étrendjükből. A kutatás eredményeinek fényében elmondhatjuk, hogy ez nem helyes. A friss tanulmánynak és a két nagy közegészségügyi felmérésnek az az üzenete, hogy a mediterrán diéta igen jó hatással van az egészségre” - mondta Licia Iacoviello, a Neuromed molekuláris és táplálkozás-egészségügyi laboratóriumának vezetője.