A Disznókő Pincészet az egyik meghatározó, nemzetközileg is leginkább ismert Tokaji márka. Szakmai fajsúlyát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a neves Wine Spectator magazin beválasztotta a top 100 bor listájába a 2006-os aszújukat.

 

A Mezőzombor melletti varázslatos birtokon Mészáros László birtokigazgató fogadott bennünket. Hosszú sétára indultunk, mialatt László jól érzékelhető lelkesedéssel, és alázattal beszélt munkájáról. Minden mondatából kiérződött, mennyire komolyan veszi a borkészítést.

 

 

Elmesélte, hogy a birtok egy látványos kőszikláról, a Disznókőről kapta a nevét, melyet hatszáz éve, 1413-ban említették először feljegyzések. A birtok a Tokaji borvidék dél-nyugati kapujában található és az egybefüggő 100 hektáros terület dél, dél-nyugati fekvésével gyakorlatilag az Alföldre néz. Az Alföld felől a hegyoldalra érkező reggeli pára elősegíti a botritisz gomba kialakulásának folyamatát, és miután birtok szőlői nyílt területre néznek, a délelőtti meleg szelek kiseprik a nedves levegőt, és a már botritiszes szőlőszemeket gyorsan és tökéletesen kiszárítják, betöppesztik. Ez és a termőföld ideális összetétele ideális a tökéletes aszúszemek kialakulásához.

 

A Disznókőnél maguk a szőlőszemek választják meg a szüret pillanatát. Ezek állapotát, ízét gondosan figyelik, ellenőrzik. Mivel a borászat az ültetvény területén áll, könnyen szemmel tarthatják a szőlőt, és megtehetik, hogy éppen a megfelelő pillanatban szüretelik – természetesen kézzel. Ráadásul boraik készítéséhez csakis a saját szőlőiket használják fel, vagyis minden egyes palack boruk a szó szoros értelmében kezünk munkájának gyümölcse. Sétánk végén egy rögtönzött kóstolót tartott nekünk László. 

 

Különösen érdekes volt, hogy az aszú borok különböző évjáratai teljesen más ízeket mutattak meg. Az egyikben aszalt gyümölcsöt véltünk felfedezni, a másikban mézet míg a harmadikban a frissen szüretelt szőlő érződött. A kóstolás koronája egyértelműen az Esszencia kóstolása volt. Annyira sűrű az állaga, hogy egy átlagos borospohár falán a fele megmarad az értékes nedűnek, ezért egy iparművésszel terveztettek egy különleges edényt, melyet „Angyalkának” neveztek el. Az eszencia kóstolása igazán különleges élmény volt, mely tökéletesen koronázta meg ezt az emlékezetes látogatást.

Vörösbort kóstoltunk egy alapjaiban inkább fehérborairól ismert borvidékről. Ez a merlot megmutatja a fajta erényeit, s elfogadható áron kínál egy elfogadható bort - írja a Metropol.hu. 

 

A borhoz az alapanyag Neszmély egyik leginkább napsütötte dűlőjében, a Gőteoldalban termett. Gyümölcshangsúlyos, de díszítésként ott vannak az édesfűszerek, zöldfűszerek, piros paprika és a vanília is. A gyümölcsök már inkább lekváros formában mutatják magukat, málna, szilva.

A tartármártás klasszikus hideg mártás. A legnépszerűbb hideg mártásnak, a majonéznek az egyik leszármazottja. Látszólag jól ismerjük, miközben hazánkban vélhetőleg igen kevesen vannak, akik az eredeti recept szerint készítik. 

 

Csíki Sándor több receptet is közöl a Food & Wine-on.

Az alig egy éves balaton-felvidéki Zelna Borászat Budapesten mutatkozott be első évjáratával. A 2014-es nehéz évből kihozták a maximumot - olvasható a Mandineren.

 

A fiatal házaspár, Lukács Lilla és Barabás Barna 2014 januárjában kezdték a szőlővel való munkát. Mint mesélték régóta gondolkoztak már saját birtok alapításán, hiszen Barnának szőlész-borász a végzettsége. „Végül a nagypapám indított el minket, megmondta, hogy bele kell vágnunk, és neki nem lehetett ellent mondani” — meséli Lilla. A kezdeteknél aztán a teljes család mögéjük állt.

 

A 2014-es Zelna Roséról, a pinot gris-ről, az olaszrizlingről, a Csiten pinot gris-ről és a Farkó-kő olaszrizlingről itt olvashatsz bővebben.

Világszerte emberek milliói kezdik a reggelt egy csésze kávé, tea, kakaó elfogyasztásával, vagy frissülnek fel a nap során egy csésze kapucsínó vagy egy pohár kóla mellett. Ezek a legnépszerűbb élénkítő hatású italok, melyek hozzájárulnak a napi folyadékbevitelhez, és ha mértékkel élünk velünk, más módon is jótékonyan befolyásolhatják egészségünket. Közös hatóanyaguk a koffein, amely jellemzően növeli az éberséget, a koncentrációt, a mentális és fizikai teljesítményt - írja a Vital.hu.

 

Európában az átlagos fogyasztás napi 200 mg koffein, de vannak olyan észak-európai országok – Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország –, ahol ez az érték a napi 400 mg-ot is elérheti.

 

A szer hatásairól és a hozzá kapcsolható betegségekről szóló cikkhez ide kattints!

Több mint 100 ezer liter bort használtak lőszerként az észak-spanyolországi La Rioja borvidék Haro településén megrendezett borcsatában hétfőn - írja az Alfahír.hu.

 

A városkában mintegy 10 ezren lövöldöztek egymásra vörösborral vízipisztolyból, permetezőtartályból. Locsolták a bort korsóból és még gumicsizmából is, így a csatázók tocsogtak a vörösborban.

 

A borcsatát Szent Péter ünnepe alkalmából rendezik meg a településen az 1940-es évek óta, az esemény mára jelentős turistalátványossággá vált. A csata előtt misét tartanak, majd megvívják a küzdelmet, utána pedig bőséges lakomával ünnepelnek.

Ezúttal nem brit tudósok, hanem amerikai kutatók mutatták ki, hogy a feldolgozott élelmiszerekben lévő transz-zsírok férfiakban összefüggésbe hozhatók a memóriaromlással. A transz zsírsavakat, vagy transz-zsírokat, az élelmiszerek ízének, textúrájának és eltarthatóságának javítása érdekében használják az élelmiszeriparban, de a kutatások már régóta összefüggésbe hozzák ezeket a szívbetegség megnövekedett kockázatával, ezért világszerte egyre nagyobb nyomás nehezedik a gyártókra annak érdekében, hogy ne használják ezeket zsírokat az élelmiszerekben - számol be a Vital.hu. 

 

A Public Library of Science ONE szaklapban megjelent kutatás kimutatta, hogy a nagyobb mennyiségű transz-zsír fogyasztása a 45 éven aluli férfiakban memóriaromláshoz vezet. Kiderült, hogy azok a férfiak, akiknek étrendje a legtöbb ilyen zsírt tartalmaz, általában tizenkettővel kevesebb szót tudtak felidézni a memóriatesztekben, mint azok a férfiak, akik kerülik a transz-zsírok fogyasztását.

 

Ez van. :(

Ez a bizonyos Zöldveltelini-trilógia egy érdekes kísérlet eredménye: a Holdhoz éjszaka szüreteltek, a Naphoz nappal, a Földhöz szintén, de cefrével/seprővel turbózták. Amennyiben a Hold és a Nap között nem lenne más különbség, mint a feldolgozásra érkező fürtök hőmérséklete, akkor könnyen oszthatnánk az észt: bármekkora macera lehet éjjel szüretelni, kifizetődik, hiszen egyetlen átvirrasztott éjszaka árán egy egész év munkáját lehet új szintre emelni. Van azonban más különbség is (talán több, én ennyiről tudok): a Nap alapanyagát két nappal a Holdé után szüretelték, és azonnal préselték, míg a Hold kapott 18 óra héjonáztatást.

 

A borok leírásáért a Művelt Alkoholistára kattints!