Az ellenőrzések egy részét a jogszabályok írják elő, másik részük az ellenőrzést végző hatóságok ellenőrzési terve szerint történik. A szőlészeti és borászati tevékenység végzése során a jogszabályok által előírt ellenőrzések egy része valamely általunk kért engedély alapján megvalósult tevékenység eredményét, míg más része a jogszabályok által meghatározott kötelezettségek betartását vizsgálja.

 

 

A Bortörvény 8. §-a alapján a telepítést és a fajtaváltást a megyei kormányhivatalok, mint növénytermesztési hatóság ellenőrzik. A kivágás megkezdése előtti ültetvényellenőrzést a megyei kormányhivatalok végzik, míg a kivágás megtörténtét a hegybíró ellenőrzi. A 38/2013. (V. 24.) VM rendelet 7. §-a alapján nem minden kivágást, vagy fajtaváltást ellenőriz a kormányhivatal a művelet megkezdése előtt. A közösségi jog alapján a HNT a hiánytalan kérelmek legalább 5%-át helyszíni ellenőrzésre jelöli ki. A kijelölés alapján a helybíró a helyszíni ellenőrzést a kérelmekben szereplő ültetvényekre vonatkozóan elrendeli. A helyszíni ellenőrzésre kiválasztott kérelmek esetében kivágási és a fajtaváltási engedélyt csak a megyei kormányhivatal helyszíni ellenőrzéséről szóló jegyzőkönyve alapján lehet kiadni. A kivágás megtörtének ellenőrzését a hegybíró minden esetben elvégzi. Az ellenőrzés azért is fontos, mert a kivágás tényének igazolása nélkül nem keletkezik újratelepítési jogunk. A 38/2013. (V. 24.) VM rendelet 10. §-a alapján az engedéllyel történt kivágást követően a hegybíró az újratelepítési jogot az ellenőrzési jegyzőkönyv alapján, az általa vezetett újratelepítési jogok nyilvántartásába jegyzi be.

 

A telepítési engedély kiadása előtt ne kezdjük meg a telepítést vagy a kivágást. Amennyiben a telepítést az engedély kiadását megelőzően már megkezdtük, vagy elvégeztük, de a kérelem az előírt követelményeknek megfelel úgy a telepítést utólagosan a hegybíró engedélyezi, de bírság megfizetését nem ússzuk meg.

 

A megyei kormányhivatalok az ültetvényeket azon célból is ellenőrzik, hogy azt engedély nélküli telepítették-e. Amennyiben az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy a telepítés engedély hiányában történt, tizenöt napon belül határidő megjelölésével felszólítja a telepítést végzőt, hogy fennmaradási engedély iránti kérelmet nyújtson be a borszőlőültetvény utólagos engedélyezése céljából a hegybíróhoz. Ha az ültetvény nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a telepítést végző a fennmaradási engedély iránti kérelemben vállalhatja, hogy az ültetvényt a jogszabályi előírásoknak megfelelően átalakítja.

 

Ha a borszőlőültetvény vagy átalakított borszőlőültetvény részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi követelményeknek (például a telepített szőlőfajta miatt), a kormányhivatal elrendelheti az ültetvény kivágását. Ha a telepítő kivágási kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a kormányhivatal a borszőlőültetvényt kivágattatja. Az utólagos eljárás alatt álló borszőlőültetvényről származó borszőlőre csak az utólagos engedélyezés esetén adható származási bizonyítvány, az ilyen ültetvényeken keletkezett termés megsemmisítéséről gondoskodni kell. A termés megsemmisítésére vonatkozó közösségi szabályozás végrehajtását a 38/2013. (V. 24.) VM rendelet 20. §-a tartalmazza.

Hasonló eljárást állapít meg a Bortörvény az engedély nélküli kivágásra is. Ebben az esetben is szükséges a kivágás utólagos engedélyeztetése.

 

A Bortörvény kimondja, hogy azt a személyt, aki engedély nélkül végzett telepítést vagy borszőlőültetvényt engedély nélkül vágott ki a növénytermesztési hatóság ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére kötelezi. Bírságot ezen túl akkor is fizetni kell, ha a mulasztó a kérelem benyújtására vonatkozó felszólításnak határidőben nem tesz eleget.

 

 

Fontos, hogy a borszőlőültetvény vagy átalakított borszőlőültetvény csak abban az esetben maradhat fenn, ha az új ültetvény telepítése esetén igazolható, hogy a telepítő a szükséges mennyiségű újratelepítési jog birtokában telepített, és a joggal az ellenőrzéskor is rendelkezik.

 

Igen szigorú a szabályozás azon esetben, amikor a telepítés érvényes telepítési jog hiányában valósult meg. A közösségi jog alapján a kormányhivatalnak az ilyen esetekben tizenkétezer eurónak megfelelő forintösszeg, valamint a telepítés és a bírság kiszabásának időpontja között eltelt évek száma százszorosának megfelelő euró forintra átváltott összegű bírság kiszabását kell elrendelnie. A bírság kiszabását évente meg kell ismételni a kivágás tényleges megtörténtéig. Telepítési jog hiányában történt telepítés esetén tehát nincs lehetőség az utólagos engedélyezésre.

 

A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása keretében is megvalósulhat szőlőtelepítés, illetve ehhez kapcsolódó kivágás. Valójában a támogatás keretében valósul meg a telepítések döntő többsége. A 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet alapján a megvalósított telepítéseket az MVH (valójában az MVH delegált feladataként a NÉBIH) helyszínen ellenőrzi. A 38/2013. (V. 24.) VM rendelet és a 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet alapján végrehajtott ellenőrzések nem helyettesítik egymást. Támogatással történő telepítés esetén az ültetvényt a kormányhivatalok és az MVH is ellenőrzi a helyszínen. A kormányhivatalok a telepítési engedélyben foglaltak megvalósulását ellenőrzi, míg az MVH ezen túl a 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet alapján benyújtott egyéni tervben vállalt kötelezettségeink teljesülését is vizsgálja.

 

A kormányhivatalok eljárásáért a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet mellékletének 18.3.1.4. pontja alapján díjat kell fizetnünk, míg az MVH által végzett ellenőrzés díjmentes.