Furmint


A szőlőfajta bemutatása
Németországban Mosler, Franciaországban Tokay néven ismerik. Hazánkban elsősorban Tokaj-Hegyalja, Somló, Mecsekalja és a Balatonfüred-Csopaki borvidéken található.
Első magyarországi említése még 1623-ból való, Tokaj-Hegyalján már akkor megtalálható volt. Eredete a mai napig tisztázatlan, sokan Dél-Itália tájáról, mások a Szerémségből valónak tartják. A XVIII. század elejére Tokaj-Hegyalja meghatározó fajtája lett, de más vidékeken is telepítették. Ma a tokaji mellett a somlói furmintot tartják a legtöbbre. Jelenlegi magyarországi termőterülete mintegy 3600 ha.
A furmint október közepén érik. Fürtje középnagy, laza, hengeres, bora általában magas savtartalmú, de gondos szőlészeti munka mellett savai elegánsak. Jó cukorgyűjtő képessége miatt a szárazon iskolázott furmint is magas alkoholtartalmú, ez Tokaj-Hegyalján jobb évjáratokban elérheti a 14-15% alkoholt is. Illata határozott és kisebb koncentrációnál is fajtajelleges. Benne nagyon gyakran körte, birs és szegfűszeg keveredik. Az éretten szüretelt szőlőből készült furmint szárazon és édes borként is elegáns, nagytestű, különleges minőséget adhat. A Somlón termett furmint illat- és ízvilága visszafogottabb, nehezebben nyílik meg, levegőztetést igényel. Csúcsát 3-4 éves korában éri el, attól kezdve jó esetben 10-15 évig is élvezetes marad. Nagyságát valójában ízbeli tisztasága adja, eleganciája csak a Rajna menti száraz rizlingekhez hasonlítható. A vulkáni talaj adta mineralitás mellett a bor lényegét adó szép savai inkább azokat érintik meg, akik már a borok adta magasabb élményeket is képesek feldolgozni.