Szokatlan kurzus volt ez, abból a szempontból, hogy nem egy szőlőfajta vagy egy adott évjárat borait kóstoltuk. Volt furmint, hárslevelű, muskotály, sőt kabar alapú bor is a kínálatban és változatos volt a borsor az évjáratok tekintetében is: 1996-tól egészen 2011-ig kóstoltunk tételeket. Ennek az előadásnak az volt a különlegessége, hogy egy színes, változatos borsor mellett Tokaj aktuális jegyeit és a mögöttük rejlő elképzeléseket, elgondolásokat is megismerhettük. Természetesen túlsúlyban voltak a furmint tételek, de az évjárati és számtalan más eltérés mentén nagyon különbözőek voltak a borok.
 
A furmintok közül a Füleky Pincészet 2011-es birtok furmintjával indítottunk, amelyik ez egyik első kísérlet a pincészet új stílusának, új hangjának megtalálására. Időrendben a fiatalabbak felől az idősebb borok felé haladva a Bartha Pince 2009-es Öreg Király Furmintja volt a kóstolósor következő bora, amely az első elkészített tétel volt a 2005-2006 során újratelepített Öreg Király dűlőből. Az egykori nagy presztízsű terület csak kézzel művelhető, kiemelkedően munkaigényes, valószínüleg ezért került kivágásra az 1960-as években. A pincészet 2003-ban vásárolta meg, és 2005-ben kezdődött az újratelelpítés.

A Patricius Borház 2008-as száraz furmintját a cég kereskelmi vezetője, Geri Ádám mutatta be, aki szerint ez a bor minden évben más. A pincészet visszafogott hordóhasználat mellett készíti borait, és elsősorban a házasítások mellett tették le a voksukat.  

A Dobogó és a Béres Szőlőbirtok egy 2006 és 2005-ös furmintot hozott. A Dobogó 2006-ból tudatosan visszafogott hordóhasználattal, a mádi Szent Tamás és Betsek dűlőkből szüretelt alapanyagból készült, relatív késői, november eleji szüret után. Tiszta, ásványos, számomra nagyon kedves tétel volt. A Béres Szőlőbirtok pedig olyan tételt hozott, amely elkészítése során az új, zempléni tölgyfahordó használat volt a meghatározó. Az erdőbényei Lőcse dűlőből szüretelt 2005-ös Lőcse Furmint határozott, feszes, testes bor, mandulás, körtés aromákkal. A furmintok közül a Gróf Dégenfeld 1996-os tétele volt az utolsó, ezzel zártuk a kóstolósort.

 

A furmintok közé a Dereszla Pincészet 2010-es Kabar Száraz tétele ékelődött be elsőként. A Romsics László által nemesített addigi T10-es klón 2007-ben került kabar néven engedélyezésre. Az eredetileg a bouvier és a hárslevelű házasításából létrehozott klón nagyon jól botrythizálódik, és a 2010-es év, amikor ez a bor készült egy különösen nehéz évjárat volt. A szőlő már szeptember elején a pincében volt, és egy rendkívül vastag, trópusi gyümölcsös bor született belőle.

Az este folyamán kóstoltunk muskotály tételt is, a Tokaj Classic borászat 2009-es Száraz Muskotályát, ami nem csak a muskotály könnyedségét, illatosságát, de egy testesebb, komolyabb karaktert is meg tudott mutatni. Ebben a borban fiatalabb és idősebb tőkék szüreteit is felhasználták, a mádi Betsek, Királydűlő és Juharosdűlő tőkéiről.

A Disznókő Szőlőbirtok egy 2008-as száraz hárslevelűt hozott, amelyikről Mészáros László azt mondta, hogy ő maga sem gondolta, hogy ez a bor ilyen állapotban lesz 2015-ben. A Disznókő teljes termőterületének nagyjából 30%-án, 30 hektáron terem hárslevelű, elsősorban 1976-os telepítésű ültetvényekben. A trópusi gyümölcsös, eukaliptuszos illatvilág megosztja a kóstolókat, van, akinek tetszik, van akinek kevésbé.

 

A Sauska 2009-es 113 Cuveé-jét Rakaczki Gábor mutatta be, a házasítás 70% furmint, 30% hárslevelű. 80%-a tartályban, 20%-a hordóban erjedt, lendületes, kellemes tételt volt. Ez az időszak a Sauska pincészet életében Tokajban a kísérletezés, az útkeresés jegyében telt, ennek az útkeresésnek lett egyik állomása ez a cuveé.

 

Az Erzsébet Pincészet 2009-es Zafírját Prácser Miklós mutatta be. A Zafír dűlőt 1999-ben telepítette a család, furmint és hárslevelű is található a dűlőben, mindez a borban 70% furmint 30% hárslevelű arányban köszön vissza. A telepítés után 10 évvel készült ebből a dűlőből az első dűlőszelektált házasítás, mindkét szőlőfajtát külön érlelték és utána kerültek összeházasításra.

A kóstoló érdekes és váltzatos képet adott arról, hogy milyen stílusban, elképzeléssel készítették a boraikat a tokaji borászok az elmúlt 10-12 évben. Ez az alkalom kellemes pillanatfelvétel volt arról, hogy a meghívott borászatok milyen módon képzelik el a közeli jövőjüket s ezzel milyen irányba haladhat tovább a Tokaj-Hegyaljai borvidék fejlődése.