11 pincészet. Több mint 40 kóstolható tétel. Csupaszív emberek. Már ez önmagában nagyon csábító, a pazar panoráma viszont még hab volt a tortán. A rendezvénynek ugyanis a patinás Intercontinental Hotel adott otthont. A Winelovers Wednesday kóstolók központjában is egyértelműen a minőség – mintsem a mennyiség – áll. Most sem volt ez másképp.

 

Az ígéretes kezdést a Tornai Pincészet borsora és a borász megnyerő személyisége biztosította. Kezdésnek egy bemelegítő tétellel indítottunk, ami nem más volt mint a Pink Pinot Gris a 2017-es évjáratból. Avagy szürkebarát a tőle nem megszokott formában. Különlegességét a bornak a hosszabb ideig tartó héjon áztatás eredményeként született, rózsaszín nedű adja. Friss, kirobbanó gyümölcsök, ugyanakkor elegáns kortyok. A maradékcukor pedig egy szép keretet ad a folyékony élménynek. Szép kezdés. A második tétel már sokkal inkább egy borvidékre hajazó fajta volt. Prémium Furmint 2017. Behízelgő illat, kifinomult fahordó használat. Izgalmas, mégis harmonikus. Utóízében hordozva a Somlóra jellemző ásványos karaktert.

„Nehéz eladni a furmintot, nem megy a piacon.”

Mi lehet az oka, mikor a fajta alapvetően tökéletesen jól érzi magát a borvidéken? A probléma gyökere feltehetően oda vezethető vissza, hogy a fogyasztók sokkal inkább az aromában gazdag, könnyen érthető fajtákat keresik, a furmint pedig egy valódi rejtvény.

 

 

– tette hozzá a borász, s közben már a poharunkban a harmadik tétel, mely valóban beigazolta az állítást. Aranyhegy Juhfark 2017; avagy juhfark komoly stílusban. Határozott bor, szép savszerkezettel. Komplex illat, benne ásványos aromák, kiegészülve olajos magvakkal.

 

 

Utolsóként a pincészet zászlós hajója került elénk, a Grófi Juhfark 2017. Valóban, őt még picit melengetnünk kellett, amíg kibontakozott. Nagyon gazdag íz- és illatvilág. Túlérettségre utaló aromák; aszalt gyümölcsök tömkelege. Ízben már megjelennek a köves-sós jegyek is, háttérben a hordós érlelésnek köszönhető krémes karakter. Mély beltartalommal bíró, remek alkotás, hosszú lecsengéssel.   

 

Utunk ezt követően a Fekete Pince standjához vezetett. A chardonnay világfajta, ám a Nagy-Somlói borvidéken ritkaságnak számít. Erről kapta a pince Kuriózum fantázianevet viselő 2017-es chardonnay bora, melyhez elsőkörben volt szerencsénk.   

Évről-évre csupán egyetlen hordónyit készítenek a fajtából, nagy gondoskodással és odafigyeléssel. Az eredmény pedig egy nagyon szép, karakteres bor, mely hűen tükrözi a borvidék adottságait. Mit tud egy hárslevelű, ha ez nem Tokajból származik?

 

Az este folyamán kóstolt tételek alapján a hárslevelűk szebben produkáltak házasításban, mint fajta borként. A Zsirai Pincészet hárslevelűje 2016-ból amolyan „túlélő bor” volt az évjárati viszontagságoknak köszönhetően. Nagyon mézes, bortitiszes karakter. A Fekete Pince 2013-as hárslevelűjében ezzel ellentétben sokkal inkább a virágos jegyek domináltak.

 

Somló méretéből kifolyólag, a többi borvidékkel szemben nehezebb helyzetben van. Az itteni termelőknek különösen nagy hangsúlyt kell fektetniük arra, hogy a fajták a legspecifikusabb arcukat mutassák.

 

 

A nagy bajuszú Jász Laci maga a két lábon járó marketingje saját borászatának. Boraiban visszamosolyog ránk az alkotó meglehetősen pozitív, szórakoztató személyisége. A fehérborok bűvöletében sikerült egy vörös tételre is bukkannunk a pincészettől, Volcanic red Kacsóka 2017, mely a nagyon ritka számban termesztett fekete járdovány szőlőből készül. Fűszeres, gyümölcsös, ugyanakkor meleg tónusú tétel. A somlói borvidéken egyébként elenyésző mennyiségben találkozunk vörösbort adó fajtákkal; a területek nagy részét a juhfark, hárslevelű az olaszrizling és a tramini adja.

Ha már olaszrizling, érdemes pár szót ejteni róla, a fajta kiemelt figyelmet kap a borvidéken. Bár még keresik a helyét; odafigyeléssel és gondozással, egészséges szőlőből szép fajtabor készíthető. Szép példa erre a Somlói Vándor Pince 2017-es olaszrizlingje: 50-50%-ban tarályban és hordóban erjedt, rendkívül intenzív tétel. Ne hagyjuk figyelmen kívül a Barcza Pincészet olaszrizlingjét sem, szintén 2017-ből. Sav hangsúlyos, könnyed bor. Kiváló fröccsalap (is). Megemlítendő még a Zsirai Pincészet Nagy-Somlói Olaszrizling 2015 bora is.  Az évjáratra jellemző telt bor lett a végeredmény. A kis maradékcukor amellett, hogy egyensúlyozza a savakat, nagyon intenzívvé, hosszúvá teszi a kortyot is.

 

 

Legendák keringenek a fajtával kapcsolatban, legyen szó élettani, nem utolsó sorban pedig a fiúnemzést elősegítő hatásairól. Arról azonban már ritkábban esik szó, hogy mennyire állja meg a fajta a helyét Somlón és hogyan boldogulnak vele a borászok?! Kétségtelen, a juhfark Somló emblematikus fajtája, melyben különösen szépen jelennek meg a borvidékre jellemző ásványos terroir-jegyek. Emellett pedig már egyre inkább elterjedni látszanak a gyümölcsösebb, savhangsúlyosabb tételek is.

 

 

Összességében szép borokat kóstolhattunk, amelyek többnyire igényelték a levegőztetést, hogy kibontakozzanak és a legszebb arcukat mutassák. A következők voltak a személyes kedvenceink: