A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2017-ben átfogó, reprezentatív piackutatást végzett a magyar borvásárlási és borfogyasztási szokásokról. Az idei évben hasonló alapokon, egyes kérdéseket megismételve egy három részből álló piackutatás készült, melynek eredményeit egy sajtónyilvános webináriumon mutatta be Rabcsánszki Laura, a Társadalomkutató Kft. projektvezetője. Az elmúlt hat év legfontosabb változásait Prof. Dr. Szolnoki Gergely, Geisenheim-i Egyetem Piackutatási tanszénének professzora foglalta össze. A kutatás eredményeiből levont tárgyilagos következtetések jó alapjai lehetnek a hazai borágazat rövid-és hosszútávú stratégiájának.

 

A 2017-2023-as reprezentatív lekérdezések összehasonlító elemzéséből megállapítható, hogy jelentős a csökkenés a borfogyasztók száma és fogyasztási intenzitása terén, és mindegyik szegmensben (nem és kor tekintetében) csökkenés tapasztalható a borfogyasztás gyakoriságát illetően, kivéve a magas vagyoni státuszú fogyasztókat. (A csökkenés egyébként az egyéb alkoholos italok esetén is megjelenik, kivéve az égetett szeszeket.)

 

 

Azok, akik teljes mértékben elutasítják a borfogyasztást, egyrészt azért teszik, mert nem szeretik a bor ízét, másrészt semmilyen alkoholt nem fogyasztanak, ez az eredmény nem változott 2017 óta. A borfogyasztási szokások kialakulásában a családi hagyományok szerepe viszont csökkent. Az import borok fogyasztása nőtt, különösen a fiatal fogyasztók, és az alacsonyabb vagyoni státuszú fogyasztók esetében. A vörösbor fogyasztási aránya 7%-kal csökkent, míg a rozé borok fogyasztása 5%-kal nőtt 2017 és 2023 között. Az adatok arról tanúskodnak, hogy a száraz és félszáraz borok fogyasztási aránya jelentősen növekedett és 2023-ra elérte az 50%-ot (ez az arány 2017-ben 41% volt). A diszkont boltokban történő vásárlás, valamint az online vásárlás aránya nőtt 2017 óta, míg a kisebb élelmiszerboltok és a hipermarketek aránya csökkent., ugyanakkor a nők és a 65 év feletti korosztály diszkontban történő borvásárlása jelentősen növekedett 2017-hez képest. Az eredményekből az is megállapítható, hogy az érdeklődés és a borokról való tudás nőtt, és a borfogyasztás eltolódott a vagyonosabb, képzettebb társadalmi rétegek irányába. A közép és alsó vagyoni szegmens szignifikánsan kevesebb bort iszik, mint 6 évvel ezelőtt.

 

A 18-35 éves magyar fiatalok körében először végzett bor tematikájú vakkóstolással egybekötött ízpreferencia teszt és a fókuszcsoportos interjúk eredményei alapján Rabcsánszki Laura, a Társadalomkutató Kft. projektvezetője vonta le a következtetéseket.

Az első alkoholfogyasztási élmény egyre korábbra tolódik, és az elsőként fogyasztott alkoholok között a sör és bor fej-fej mellett áll az első két helyen. A fiatalok a bort leginkább kellemes íze és felpezsdítő vagy lazító hatása miatt választják. Az eredetvédelemmel kapcsolatban azt állapították meg, hogy a borfogyasztók és a bort nem fogyasztók döntő többsége hallotta már a kifejezést és nagyjából tisztában volt azzal, hogy mit is jelent ez a bor esetében. Az eredetvédelem jelzését a bort nem fogyasztó csoporttagok fontosnak tartották, úgy látták, hogy a megjelölés egyfajta minőségbiztosítást jelent, amely megismerteti a fogyasztókkal a termékkel kapcsolatos legfontosabb információkat, meghatározza az elvárható minőséget.

A második legkedveltebb bor a száraz, könnyed és gyümölcsös kategóriába tartozik, a dobogó harmadik helyén pedig a rozé áll. A kvantitatív kutatásból kiderült, hogy az elsőként rozét fogyasztók nagyobb valószínűséggel válnak borfogyasztóvá, mint az elsőként fehér- vagy vörösbor fogyasztók, ezért érdemes lehet az édesbor mellett ebben a borfajtában gondolkodni, ha a kezdő borfogyasztók belépő borkategóriájáról beszélünk. A gyümölcsös ízeket, illatokat szinte minden megkérdezett kedveli (96 százalék), a citrusos ízvilág és illataroma pedig 90 százalék számára kedves. A válaszadók 62 százaléka kedveli továbbá a fűszeres ízeket, illatokat.
 

A hazai borpiac, a hazai borfogyasztási szokások és trendek vizsgálata 2017-ben egy 1500 fős, személyes megkérdezésen alapuló reprezentatív felméréssel teljesült. A felnőtt lakosság borfogyasztási szokásait és borhoz kapcsolódó attitűdjét, a nem fogyasztók körében az elutasítás okait és a magyarországi oltalom alatt álló földrajzi jelzések megítélését 2023-ban a Társadalomkutató Kft. három lépcsőben vizsgálta:
1. Online fókuszcsoportos beszélgetés fogyasztási gyakoriság szerint, 5 csoportban, csoportonként 8 fő részvételével.
2. Országos, reprezentatív, kvantitatív piackutatás személyes lekérdezéssel a 18+ éves magyar lakosság körében, 1500 fős, lakóhelyre, nemre és korra reprezentatív mintával.
3. Ízpreferencia vizsgálat (18-35 éves korosztály), melynek során a megkérdezettek egy rövid kérdőív kitöltésével beszámoltak a borfogyasztási szokásaikról, ízpreferenciáikról és értékelték a „vakon” kóstolt 6 eredetvédett magyar bort.

Prof. Dr. Szolnoki Gergely összehasonlító elemzése itt érhető el: HNT_Szolnoki Gergely_Összehasonlitas_2017_2023_20231010
Rabcsánszki Laura prezentációja itt érhető el: HNT_Tarsadalomkutato_20231010