2008-ban rendezték meg első alkalommal a Dél-Szlovákiai Borvidékhez tartozó, Komáromtól 40 percre fekvő, magyarlakta borrégió, Kürt fesztiválját. Hogy jött az ötlet, és milyen céllal indították útjára a programsorozatot?
Az értékmentés és a hagyományőrzés motivált, amikor 2006 végén felvetettem ezt az ötletet a hegyközségben. Kürti szőlész-borász mezőgazdászként láttam, hogy annak a 300 hektár szőlőterületnek, amely a község határain belül van, 90 százaléka mint szőlő lett értékesítve más borvidékeken, míg ezzel szemben csak egy vagy két pincészet készített palackozott bort. Én viszont úgy gondoltam, van annyi potenciál Kürtben, hogy érdemes megismertetni a fogyasztókkal ezt a borrégiót, és érdemes arra ösztönözni az itteni borászokat, hogy vigyék végig a folyamatot, készítsenek bort, és azt töltsék palackba. Ehhez viszont valamilyen módon meg kell mutatni, hogy létezünk, és el kell érni, hogy az emberek összekössék Kürtöt a minőségi borral. Meglepetésemre már az első évben többezer ember jött el a fesztiválra, ez pedig motivált.

 

 
Mit tudnak mutatni az idelátogatóknak, illetve milyen programokkal várják őket?
Én azt szoktam mondani, hogy ha valaki elmegy valahova, és meg akarja ismerni az ottani borokat, akkor ismerkednie kell a helyi ízekkel és a helyi kultúrával is. Az elejétől kezdve próbáltuk úgy alakítani a fesztivált, hogy ne csak idejöjjenek az emberek, hanem megismerjék az itt élőket is. Ezt toldottuk meg annyival, hogy szerte a Kárpár-medencéből hívtunk meg magyar borászokat, hogy össze tudjuk hasonlítani az egyes vidékek, például Erdély vagy a Szerémség borait a Felvidékivel.

És tényleg a borászok jönnek, mert ez nálunk feltétel, hogy az értő közönség tudjon kérdezni, beszélgetni is az egyes standoknál. A programokkal kapcsolatban a helyi kultúra, ének- és néptánc csoportok bemutatásán túl a széles zenei kínálatot tartjuk szem előtt. Idén nyolc helyszínen zajlanak majd zenei programok, a blues-tól a jazz-en át a világzenéig, a sztárfellépőink pedig pénteken, illetve szombaton este Rúzsa Magdi és Sheyla Bonnick BoneyM formációja lesznek a nagyszínpadon. Idén először a pincék között kis pódiumok is fel lesznek állítva, ahol utcazenészek teszik még kellemesebbé a hangulatot a szőlőskertek között kóstolgató közönség számára.

 

Jól hangzik! De mi a helyzet a családosokkal, gyerekek is jöhetnek?
Természetesen gondoltunk a családokra is, olyan gyerekudvart építünk, ahol nem a felfújható csúszdáké, sokkal inkább a hagyományos régi játékoké, például fa körhintáé a főszerep. De évről évre vannak különböző gasztrobemutatóink is, ami idén egy barista show-ban fog kicsúcsosodni. Szeretném még felhívni a figyelmet a szőlőhegyi futásra, amit tavaly rendeztünk meg először, akkor 407 nevezéssel, idén pedig már több mint 800 jelentkező van, hogy kipróbálja magát a három kategória valamelyikében. Divat lett újra a borfogyasztás, és divat lett újra a sport, mi pedig összekötjük ezt a kettőt.
 
Beszéljünk egy kicsit az elmúlt tíz év eredményeiről! Ahogy a fesztivál nőtt az elmúlt évtizedben, úgy a borászatok is nőttek?
Az utóbbi években már több mint tízezer látogatója volt a fesztiválnak, amelynek pénteki napján inkább a szakmaiságé, míg szombaton a szórakozásé a főszerep. Pénteken még nyugodtabb körülmények között lehet beszélgetni, hiszen kevesebben vagyunk, akkor több tér és talán idő van arra, hogy látogatóként elmélyedjünk a borászokkal a szakmai, netán filozófiai kérdésekben, szombaton pedig a nagyobb látogatószám miatt inkább már a könnyedebb beszédtémák jönnek elő. Egyébként 10 év alatt sikerült elérni, hogy Szlovákiában és lassacskán határainkon túl is a kevesebb mint kétezer lakosú Kürt községet összekötik a minőségi borral. Úgy gondolom, hogy ha nincs ez a fesztivál, akkor ez a folyamat 20-30 vagy akár 50 évig is eltarthatott volna. A pincészetek nőttek, megháromszorozódott azok száma, akik palackoznak, és megsokszorozódott azok száma, akik bár még hobbiszinten működnek, de sokkal komolyabban veszik a borkészítést. Megnőtt azon befektetők száma is, akik fontolgatják, hogy Kürtön hoznak létre borászatot. A folyamat tehát elindult, bár hozzáteszem, hogy én ennél gyorsabb ütemű fejlődést vártam, jobban kihasználva azt a lehetőséget, ami ebben a földben, ebben a borrégióban rejlik.

 

 
Mi a különlegessége ennek a földnek, ennek a borégiónak?
Ez Szlovákia egyik legmelegebb része, idén például már áprilistól 25 és 30 fok között mozog a hőmérő higanyszála, a napos órák száma a legmagasabb az ország területén. Talán elmondható az is, hogy a kürti név mögé sorolható be a legtöbb autentikus borkészítő borászat is, úgyhogy lehet, hogy azért sikerült ennyire feltornázni magunkat, mert talán ebben a régióban tudta leginkább megszólítani a borászokat az a filozófia, amit mi is magunkénak vallunk, hogy a bort hagyjuk meg kürtinek. De ki kell emelnem a löszös, agyagos talajt is, aminek köszönhetően jó savháztartással tudjuk szüretelni a különböző fajtájú szőlőinket.
 
Ez a sajátos mikroklíma milyen fajtáknak kedvez?
Nagyon széles a fajtaválaszték Kürtön, ami egyrészt abból is adódik, hogy a kürti mezőgazdasági szövetkezet sok éven keresztül együttműködött a szlovákiai nemesítő állomással. Több fajtát itt nemesítettek, világfajtákat is kipróbáltak, úgyhogy több tíz fajta terem nagyban községünkben. Ez áthatott a kistermelőkre is egyébként. Szerintem igazán az olaszrizling, a zöld veltelini, a kékfrankos, a Magyarországon kevésbé ismert szentlőrinci érzi itt igazán jól magát, de vannak új nemesítésű fajták is, ilyen a híres vörös fajtánk a Dunaj, ami meglepően komoly, közepesen jó évben is akár 28-29-es cukorfokkal szüretelhető ebben a régióban. De ha valaki Kürtöt szeretné megismerni, akkor én az olaszrizlinget és a kékfrankost javasolnám első körben kipróbálni.

 

 
Az előbb említette az autentista borkészítést. Mit jelent ez pontosan, illetve itt mindenki így készít bort?
Nem minden borász így készíti a borát, úgy ahogy a bor is változatos, a kürti borászok gondolkodása sem egysíkú. De a borászok 95 százaléka így gondolkodik, és én azt hiszem, hogy ez összekapcsolható a kürti szellemiséggel. A borkészítésnél is az a célunk, ami a fesztiválnál: mivel lokálpatrióták vagyunk, szeretnénk megmutatni azt, amink van, abban a tisztaságában, ahogy az van. Ezt mi csak úgy tudjuk elképzelni, ha mindennemű hozzáadott segédanyag nélkül készítünk bort, mert így marad meg kürtinek. A szőlőben nem használunk vegyszert, az erjedés pedig nem feltétlenül minden esetben történik hordóban, de minden esetben feltétel az, hogy fajtaélesztő és irányított erjesztés nélkül erjedjen a bor, a lehető leghosszabb ideig kén nélkül, és ha egy mód van rá, akkor kén nélkül is kerüljön palackba.

Ez lehetséges?
Igen. Tanuljuk 10 éve. Egyelőre Autentista Szövetségünk alapszabályzatában az összkéntartalom van lefektetve, ami 100 mg alatti a fehéreknél és 80 mg alatti a vöröseknél. Egyébként több éve tartjuk 60-70 mg alatt ezt az értéket, de vannak olyan 2016-os boraink forgalomban, amelyeknél 30 és 50 mg között van az össz kén. Bátrak vagyunk, de azt látjuk, hogy lehet minimális kénnel, nagyon szép, tiszta illatú, tiszta ízű bort készíteni.

 

 
De mi a titka ennek? Hogyan tudják megóvni a bort?
Lehet helyettesíteni a ként. Az elődeink úgy vélték, hogy a jó bor a szőlőben terem. Az autentista szabályzat is kimondja, hogy az autentista bor biológiai növényvédelem mellett megtermelt szőlőből készül, és a pincében a minimális kén mellett más nem használható. De a ként, mint tartósítószert lehet helyettesíteni akár egy bogyón erjesztéssel, akár egy héjon erjesztéssel, akár egy hordós erjesztéssel, illetve érleléssel. Van köztünk olyan borász, aki több éve kén nélkül palackoz.
 
Ebben úttörök Európában?
Nem. Elkezdtük mi ezt a régióban kommunikálni, aztán eljutottunk külföldre, és nagy meglepetésünkre nagyon sok borász gondolkodik hasonlóképpen. Van eltérés persze az ezzel a módszerrel dolgozó borászok és a boraik között, de az irány az ugyanaz.
Azt javaslom mindenkinek, hogy jöjjön el július 20-21-én Kürtre, és kóstolja meg, milyen az igazi autentista bor!
 
A fesztivál programjáért katt ide!