Amikor Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozott, mind a 22 borvidékünk automatikusan megkapta a földrajzi árujelző besorolást, így lett belőlük 22 OEM. Ezeket azonban érdemes „kisebb”, logikusabb és rendezett egységekre osztani. A nagyobb borvidékek eltérő tájegységein ugyanis más karakterű vagy ízvilágú borok születnek, amelyek egyedi értékkel bírnak, és így külön oltalomban részesülhetnek. A korlátozások a fajtaválasztékra, a termőterület behatárolására, a szőlőművelés mikéntjére, a borászati eljárásokra, az érlelés idejére vagy akár a palack formájára is vonatkozhatnak.

Az eredetvédelem a piacon való megkülönböztethetőség és értéknövelés szempontjából kulcsfontosságú, és segíti a visszaélések megakadályozását. A borászati termékek esetében is kiemelt jelentőséggel bír, hiszen minőségi garanciát ad a vásárlók számára.

 

 

Kielmayer Kristian, bor- és párlat tanácsadó, eredetvédelmi szakértőt, számos hazai OEM létrehozását segítette elő. Őt kérdeztük az eredetvédelem fontosságáról.

 

Az eljárás nagyon egyszerű: a helyi hegyközség indíthatja el a termelők kérésére, vagyis az igény mindig a termelőknél jelentkezik. Az Agrárminisztérium ebben maximális partner, segíti egyengetni ezt az utat, a termékleírástól kezdve egészen a további formaságokig. A Bor Eredetvédelmi Tanács (BET) szakmai szervezetként megtárgyalja a kérelmet, és a nemzeti oltalom engedélyezése után kerül tovább Brüsszelbe, hogy az az uniós oltalmat is megkapja. Olykor előfordul, hogy a kérelem tartalmi része nem megfelelő, például az ember és/vagy a természeti tényező kapcsolatának ok-okozati bizonyítása. A benyújtónak ugyanis meg kell tudni magyarázni, hogy például a Csopaki OEM miért más, mint a Füredi. Szerencsére az OEM-ek száma egyre növekszik nálunk is.

 

A borász számára azért fontos, mert a közösséghez tartozást és az önkifejezést erősíti, és ezen belül tudja építeni a saját márkáját. A fogyasztónak egyfajta védelmet, garanciát jelent, hiszen korábban rengeteg terméket hamisítottak - Champagne, Burgundia és Tokaj sem maradt ki ebből. Megvan ennek a maga szépsége: a termelő kötődik a termőföldjéhez, védi és ápolja azt, és a méret nem szab határt. A Sümeg OEM lehetett volna nagyobb is, ha benne hagyják a Müller Thurgau-t, de kivették, és így lett 11 ha az egész. Ami jelenleg Magyarország legkisebb OEM-je, de a világban, főleg Burgundiában, találunk rengeteg kisebb „OEM-et” (10 hektár alatti Grand Cru-k vannak pl. Gevrey-ben vagy Vosne-ban). Az OEM-ek a különlegességet is hangsúlyozzák, mert a termőterület, ahonnan ezek a borok származnak egyedi és megismételhetetlen; jól lehet kommunikálni. Pinot noir sok van, de Musigny csak egy a világon, és folytathatnánk a sort. Az OEM mindig a termőterületből indul ki, és a természeti határok adottak. De hogy mit hozol ki a borból például a fajtaválasztással, hozamkorlátozással, az érlelési mód megválasztásával, az már emberi tényező, ami soha nem hagyható figyelmen kívül. Összetett dolog és pont ezért izgalmas, de ha egy dolgot kell kiemelni, hogy mi az, ami a minőséget adja, egyértelműen a termőterület.

 

 

Röviden a válasz: nem. Még mindig a borvidékek bűvöletében vagyunk, amit közigazgatási határok mentén alkottak meg. Míg a földrajzi árujelzőket a termelők, a helyi emberek a természeti adottságok mentén alkotják meg. Az újabb OEM-ek sokkal tudatosabban vannak "megrajzolva". Míg például az Etyek-Buda OEM nagyon sokféle fajta-, és stíluslehetőséggel rendelkezik, addig az Etyeki Pezsgő OEM ennél már jóval tudatosabb és kifinomultabb. Kicsit gyerekcipőben jár ez még nálunk. Magyarországon még kevesebben értették meg, hogy mekkora a jelentősége a helyi értékeknek, pedig óriási lehetőségek vannak ebben! Ha elmész Firenzébe, eszedbe nem jut egy Bordeaux AOC bort kérni a vacsorád mellé, hanem egy Chiantit iszol. Rengeteg példa van arra, hogyan nőtt az eredetvédelmi rendszer kidolgozásával egy-egy régióban a borok ára. Amikor Ausztriában az első szigorú eredetvédelmi rendszer (DAC) bejött - francia mintára -, a Weinviertel DAC borok ára megemelkedett. Itthon sok munka vár még ránk, de az OEM-ek számának növekedéséből látható, hogy megvan erre az igény. 

 

Személy szerint nagyon örülnék a Pata OEM (Mátrai borvidék) vagy akár egy Vaskeresztes OEM (Soproni borvidék) létrejöttének, persze még folytathatnám a sort. Az egyediségben akkora szépség van, és a termőterület kifejezőképessége képes ezt megmutatni a borokban! 

Etyeken a pezsgőgyártás már a 19. században elkezdődött, de az Etyeki Pezsgő 2020-ban kapott csak önálló eredetvédelmet. A tételek négy engedélyezett szőlőfajtából készülhetnek (chardonnay, szürkebarát, pinot noir, pinot blanc) összesen 266 hektárnyi meghatározott területről. A jelölés fehér- és rozé pezsgőkre egyaránt vonatkozhat, de ezek kizárólag hagyományos palackos erjesztéssel (méthode traditionnelle) készülhetnek, minimum 24 hónapos érleléssel. A pezsgő cukortartalma is szabályozva van: legfeljebb 12 g/l lehet, vagyis extra dry-nél nem lehet édesebb. A pezsgőkben a friss, ropogós savak mellett megjelennek a kenyérhéjas, toast-os jegyek, és egyenletes, apró buborék eloszlás jellemző rájuk.

 

 

Az Etyek-Budai borvidék a budai, az etyeki és a velencei-tavi körzetekből áll. Mérész Sándor, az Etyeki Kúria főborásza elmondta, hogy a területen gazdálkodó kisebb, pezsgőkészítést még csak tervező borászatok és a nagyobb, már hagyománnyal bíró pezsgőpincék is támogatták a kezdeményezést, így természetesen az Etyeki Kúria is. Ez egy több éves közös gondolkodás volt, melynek eredménye egy keretrendszer, ami azt a célt szolgálja, hogy ha valaki ilyen néven kíván pezsgőt készíteni, akkor annak legyen egy egységes stílusa. Ennek legfontosabb része a felhasználható fajtákat határozza meg: ez a pinot noir, a chardonnay, a pinot blanc és a szürkebarát. A pezsgő csak tradicionális módszerrel készülhet és 24 hónapig kell seprőn tartani. Ez a három sarokpont határozza meg az irányvonalat. Az első tételek most jönnek majd ki, az Etyeki Kúriától várhatóan 2026-ban kerül forgalomba egy pezsgő, amely az eredetvédelem alá tartozhat.

A mészkő mellett rendkívül sokféle talajtípus megjelenik ezen a mindössze 11 hektáros területen, melynek Csabrendek, Sümeg és Sümegprága adják a borait. A Penta borok a szabályozás csúcsát jelentik minden kategóriában. A fehér változatban a furmint és az olaszrizling adják a bor 85%-át, a vörösben ugyanilyen arányú kékfrankos a kötelező elem, emellett némi merlot és zweigelt lehet még a borban. Kitétel az is, hogy a szőlő csak ökológiai gazdálkodásból származhat. Érdekesség, hogy Sümegen a rozé készítése akár fehér- és kékszőlő együttes szüretelésével is megvalósulhat - akárcsak Provence-ban. A sümegi borok egyediségét az érett, kifejező savszerkezet, a meszes textúra és mineralitás hangsúlyos jelenléte adják. Ez utóbbi nagyrészt a krétakori kagylós zátonymészkőnek, ill. az igazi különlegességnek számító szintén krtétakori krinoideás mészkőnek köszönhető.

"Hárman, helyi borászok - rajtam kívül Egly Márk és Halász Imre -, néhány évvel ezelőtt úgy gondoltuk, hogy Sümeg a történelmi múltja és a geológiai különlegességei miatt érdemes arra, hogy egy külön eredetvédelmet kapjon. Külföldön tapasztaltam, hogy sok helyen egy-egy domb is külön oltalomban részesül, külön hivatkoznak rá, míg itthon a sümegi jellegzetességek a Balaton-felvidéki borvidék részeként nem tudnak megmutatkozni. Sümegen és környékén 5-6 db, pár hektáros borászat működik velünk együtt, ezért viszonylag könnyen ment a termékleírások közös kialakítása. A klasszifikáció legmagasabb szintjét alkotó Penta boroknál kitétel az organikus szőlőből származó szőlő és minimum 18 hónap hordós és/vagy palackos érlelés kötelező. A szabályozás elég szigorú a tőketerhelés, a sortáv, a sav- és beltartalom meghatározásban is" - mondta el Dr. Capári Balázs dipWSET, a Capári Borászat tulajdonosa.

 

A korábban fehérborairól híres kőszegi területeken mára a hűvösebb éghajlatot kedvelő, vörösbort adó szőlőfajták terjedtek el, és tulajdonképpen ezek az alapjai a termékpiramis csúcsát adó tételeknek is. 2021. augusztusától a „Kőszeg” megnevezést csak azok a borok használhatják, amelyek megfelelnek az új termékleírás feltételeinek. A kőszegi borokat négy kategóriába sorolták: kőszegi fehér, kőszegi vörös, kőszegi superior vörös és kőszegi grand superior vörös. A borok csak Bozsok, Cák, Kőszeg és Kőszegdoroszló települések meghatározott területeiről származhatnak. A két legmagasabb kategóriába csak a kékfrankos és a blauburger tartoznak, ez utóbbival több évtizede dolgoznak az ottani borászok, és igazi különlegesség, hogy fajtaborként is megjelenik. Ezt a fajtát egyébként Fritz Zweigelt hozta létre a kékfrankos és a portugieser keresztezésével. A kőszegi borok jellemzőit nagyban meghatározza a szubalpin éghajlat, az Alpok közelsége, a tengerszint feletti magasság, és a filites, kvarcos alapkőzet, amely megkülönbözteti a borvidék más településeitől. A kőszegi vörösborok ezért könnyű testűek, friss savakkal, feszes szerkezettel, sok gyümölccsel és az egyedülálló, alapkőzetből adódó ásványossággal rendelkeznek, amely a legtöbb itt készülő borban megmutatkozik.

 

“Azt mondják, hogy Kőszeg Magyarország ékszerdoboza. Véleményünk szerint a kőszegi terroir is olyan egyedi és szép, mint a városunk. Ezért döntöttünk úgy a helyi borászokkal, hogy a kőszegi borok egyediségének a leiratát érdemes elkészíteni, ennek az eredménye lett a Kőszeg OEM. A termékleírás elkészítése során történelmi térképek alapján újra definiáltuk a dűlőket: Európában egyedülálló módon német és magyar nevükkel is visszakerültek a termékleírásba. Szigorítottuk a termelési feltételeket, korlátoztuk a fajtákat, és meghatároztuk az egyediségnek azt a rendszerét, amelyben leírtuk, hogy szerintünk milyenek a kőszegi borok. Ez egy közösségi munka volt, amely az itteni borászok minőség iránti elkötelezettségét mutatja. A termékleírás persze csak az első része a munkának, az már hosszabb időt vesz igénybe, hogy ennek jelentőségét megmutassuk a fogyasztóknak is" - meséli Dr. Kaibinger Tamás, az Unger Bormanufaktura alapító-tulajdonosa.

 

  

A cikk teljes terjedelemben a Winelovers 100 - A 100 legjobb magyar bor magazin 2024-es számában jelent meg.