Ebben a sokszereplős ágazatban a folyamatoknak minden szereplő más oldalát látja. Ezért kérdeztük meg a HNT mellett egy kisebb és egy nagyobb borászat tulajdonosát, az Agrárminisztériumot, valamint két áruházlánc képviselőjét.
Gondot okozott, hogy a pandémia miatti lezárások az éttermekbe, szállodákba szállító pincészetek számára nagy bevétel kiesést jelentettek, ők kaptak ugyan állami támogatásokat, de ez sokak problémáját hosszútávon nem tudta megoldani, ezért ők is a kereskedelmi láncok felé próbáltak kiutat találni. Az áruházak érzékelték a túlkínálatot és kihasználták a helyzetet, amely a nagykereskedelmi árak stagnálását eredményezte. "A fogyasztói (kiskereskedelmi) árak folyamatosan emelkedtek, de ebből a borászatok, és így a szőlőtermelők nem részesültek. Ez az, ami a HNT álláspontja szerint tisztességtelen. Mint ahogy az is, hogy sok esetben tapasztalja azt a borász társadalom, hogy egyes áruházláncok egyedüli kiválasztási szempontja az ár. Olyan tenderekről is tudomásunk van, melyek akár másfél-két évre fixálnák az átvételi árakat és a beszállítandó mennyiséget, de ezt vállalni a jelenlegi inflációs környezetben és drágulás közepette lehetetlen". A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2021. december és 2022. január hónapokban többkörös egyeztetést folytatott az áruházláncokkal a beszállítói árak növelésének szükségességéről. Az egyeztetések konstruktív szellemben zajlottak le - hangsúlyozta Dr. Brazsil Dávid. A főtitkár még hozzátette: a kereskedelmi láncok generálta árverseny a szőlőtermelőket is rendkívül sújtja, hiszen a nagykereskedelmi árak emelése nélkül a borászoknak jelenleg lehetősége sincs többet fizetni a szőlő kilójáért.
A megoldás három oldalról érkezhet: az állami támogatások továbbra is fontosak, a HNT-nek mint szakmaközi szervezetnek a lobbitevékenységére, összehangolt érdekérvényesítő munkájára is szükség van, továbbá a felelős fogyasztói magatartás elősegítésével a keresleti oldal erősítése is hozzájárulna a változáshoz.
Ötszáz forintos borok rontják az ágazat presztízsét
Szabó Zoltán borász
Szabó Zoltán, hosszúhetényi borász többször is nyilatkozott már a témában. Szerinte a HNT feladatköre alapvetően az adminisztráció, de tudna működni valóban érdekvédelmi, szakmaközi szervezetként, az alapszabályzatban deklarált célkitűzéseknek és feladatoknak megfelelően, amely a következő: "A magyarországi szőlő- és bortermelők érdekeinek érvényesítése, a bortermelés színvonalának emelése és a termékek piacképességének, versenyképességének javítása, minden törvényes eszközzel a magyar borok jó hírének védelme". "Ezzel némileg ellentétesnek érzem a korábbi szőlőültetvények kivágási támogatását, a zöldszüretét vagy éppen az évről évre kiadott árprognózist is, ami egyszerre fölösleges és megalázó szőlő felvásárlási árakat határoz meg az eladásra termelőkre nézvést" - emeli ki a borász. (szerk. A 2021-es árprognózis itt érhető el: https://www.hnt.hu/borvideki-dontesekkel-jovahagyott-szoloar-elorejelzes-2021/).
Szerinte a nagy felvásárlóknak nagyobb a lobbiereje a szervezetben, és ők tartják tudatosan alacsonyan a szőlő felvásárlási árat, ezért is lehetnek az áruházak alsópolcos tételei irreálisan olcsók. Ez rontja az egész szakma presztízsét. A legtöbb szomszédos országban sokkal jobb a helyzet, majdnem duplája a belépő borok ára a hazaihoz képest. “
Nálunk 4-600 forintos palackos borokkal vannak tele a polcok, ez más országokban egyszerűen nem létező kategória. Emellett a felső kategóriás árazásban is elsők vagyunk, ez a fajta végletesség jellemzi a magyar borágazatot” - vélekedik a borász.
Szabó Zoltán szerint az sem segíti a helyzetet, hogy a hatalomhoz közel álló pincészeteket “agyon támogatják”, így azok versenyképesebbek lesznek, és ez torzítja a piacot. De leginkább a borászok összefogása hiányzik, bizonyos összeg alá nem szabadna menni az átvételi árak kialakításakor. 500 Ft literenként minimum kellene legyen a belépő szintű borok nagykereskedelmi ára - ezek a körülbelül 1500 Ft kiskereskedelmi fogyasztói áron kínált borok.
Emelni kell, de nem mindegy hogyan
Koch Csaba lányával, a szintén borász Koch Pálmával
Koch Csaba, borász, a 2019-es Év Bortermelője némileg árnyalja a fenti véleményt. Szerinte a hazai borpiacra nem lehet úgy tekinteni, mintha izolált piac lenne, hiszen az Európai Unió tagjaként sok olyan szabály vonatkozik ránk, amit nem tudunk befolyásolni, és mivel ugyanezek a szabályok vonatkoznak más tagállamokra is, a legfőbb versenytársaink az országhatáron kívül keresendők. “Az unió egyezményei miatt a világ boraival kell versenyeznünk, és olyan hazai szabályozásokat lehet csak megalkotni, amelyek nem rontják a saját versenyképességünket, másrészt minden olyan támogatást biztosítani kell, amit az unió a többi tagállam termelőinek is biztosít”- emeli ki a borász.
Koch Csaba az állami támogatásokat kétféleképpen értékeli: szerinte bizonyos támogatások javítják a versenyképességet, míg más támogatások torzítják a piaci folyamatokat. “A beruházási támogatásokra szükség van, és ebből az ágazat minél több szereplőjének juttatni kell, míg a piacot érintő, abba beavatkozó támogatások kontraproduktívak. Az például rontja a borászatok helyzetét, ha a támogatásokkal történő szőlővásárlási ár felemelése után az adott borkészleteket dobják piacra, hiszen ezek így versenyelőnybe kerülhetnek” - mondja.
A HNT-vel egyetért a nagykereskedelmi árak emelésével kapcsolatban. Szerinte a szakmaközi szervezetnek azt lesz nehéz megtanulni, hogy ezt hogyan érje el egy olyan sokszereplős ágazatban, amely ráadásul túltermeléssel is küzd. “Ezt a helyzetet használják ki az egyre koncentrálódó kereskedelmi láncok. Az elmúlt 5-10 évben az áruházak polcain a borok árai nőttek, ezzel párhuzamosan a nagykereskedelmi árak stagnálnak. Mindeközben a munkabér költségek, az energiaárak, a palackozás, csomagolás költségei folyamatosan emelkedtek. A sokszereplős borágazat nem képes érdemi árérvényesítésre, ebben lehetne szerepe a kormány támogatásának”. Ő 4 év beszállítás után alig tudta keresztülvinni, hogy az egyik áruházlánc 8%-ot emeljen az átvételi áron, a kisebb borászatok még rosszabb helyzetben vannak. A nagy áruházláncok mellett a nagykereskedők sem sokkal jobbak, ők is visszaélnek a helyzettel, sok borász ezért elkezd külön utakon járni, és megpróbálja maga értékesíteni a borát.
Koch Csaba szerint is kiút lehet ebből a méltánytalan helyzetből a direkt értékesítési csatornák megerősítése, ez a fogyasztóknak is jobban megéri. “Minden kis borászatnak meg kell találni a saját fogyasztói bázisát, és közvetlenül értékesíteni, de hosszútávon akkor őrzik meg a vásárlóikat, ha prémium minőségű boraikat minden évben megbízhatóan készítik el. Jó lenne továbbá, ha a hazai gasztronómia elkezdene a borba fektetni, külföldi éttermek például nagy borkészletekkel rendelkeznek. Ez segíti a borászok megélhetését, nem kell minden nap beszállítani, hiszen a bor nem romlandó termék, hosszabb ideig tárolható, és a fogyasztók számára is nagyobb szortiment lenne elérhető.”
Számoljunk! Mennyit kap a borász egy üveg bor árából?
A célunk az, hogy nagyságrendileg láthatóvá tegyük egy palack bor költségelemeit, miközben tisztában vagyunk azzal, hogy ezek a költségek nagyban függenek a beszállított mennyiségtől, a szőlőfajta árától, a borászat tárgyalási pozíciójától stb.
Egy belépő kategóriájú, 1000 Ft-os bor átlagos fogyasztói árával számoltunk. Ilyen például a legtöbb illatos fehérbor, a rizlingek, a rozék, ill. nem érlelt vörösborok mint a kékfrankos, a portugieser.
1000 Ft-os borból levonjuk
- az áfát (213 Ft)
- az áruházláncok árrését, ami a cikkünkben megszólaló borászok elmondása szerint 1,5-2 szeres szorzót jelent az átvételi árhoz képest, mi most 1,7-es szorzóval számolunk (324 Ft)
Marad: 463 Ft a borásznál, ha közvetlenül ő szállítja be a bort.
- Sok esetben azonban nem közvetlenül a borász, hanem egy nagykereskedő szállítja be a bort, ő további 30%-ot tesz rá (107 Ft).
Így marad: 356 Ft
Ebből a következő költségeket kell még levonnunk:
- a szőlő ára: ebben a kategóriában 90-120 Ft/kg, amely hozzávetőlegesen egy palack bort jelent, mi most egy rendkívül alacsonynak számító árral, 90 Ft-tal számoltunk
- bor előállítás költsége *, amely nem tartalmazza a szőlő árát, ez sok mindentől függ, de ebben a borkategóriában 100 Ft/literrel számolhatunk, egy 0,75 literes palack esetén: 75 Ft
- palackozás, csomagolás ára: 150 Ft
- szállítás: 30 Ft
Marad: 11 Ft
Ha közvetlenül a borász szállít be, akkor 118 Ft.
* A bor előállítás költsége a következőket tartalmazza: zúzás, bogyózás, vörösnél héjon erjesztés, préselés, fehérnél musttisztítás majd erjesztés, fejtés, vörösnél érlelés, derítés, szűrés, palackozás
Azt mondhatjuk tehát, hogy egy palack 1000 Ft-os bor árából nagyságrendileg 11 Ft vagy jó esetben 118 Ft marad a borásznál a nyereségre.
Ha valamivel magasabb fogyasztói árú tételeket veszünk alapul, a következő összegeket kapjuk. 1500 Ft-os bor esetén: 61 Ft, ill. 222 Ft marad a borásznál ugyanilyen szorzókkal számolva, 2000 Ft-os bor esetén pedig: 112 Ft, ill. 326 Ft. Ez utóbbi még mindig nem éri el azt a nagykereskedelmi árat, amit Szabó Zoltán is minimumként határozott meg.
(A bor előállítás költségei természetesen sokkal magasabbra is rúghatnak a számoltnál: az egyik legfontosabb költségbefolyásoló tényező az érlelés módja és hossza. A hordós érleléshez hordókra van szükség, és hosszú ideig kell finanszírozni az adott bortétel készleten tartását.)
Az áruházláncok káros kereskedelmi politikája
Koch Csaba szerint egy korábbi ALDI tender kiírás jól mutatja azt a piaci helyzetet, amely lehetővé teszi, hogy ilyen beszerzési árak egyáltalán felmerüljenek. Ebben pl. egy félédes rozé nagykereskedelmi árát 200 Ft-ban határozták meg, innen indul a verseny a borászok között - lefelé.
Az ALDI arra a kérdésünkre, hogy mennyi ma a bekerülő 1000-1500 Ft-os fogyasztói árú borok nagykereskedelmi ára, ill. szerintük méltányos-e a nagykereskedelmi árszabásuk a borászatok felé, írásban azt a választ adta, hogy a termékek beszerzési árait a borászatok, azaz az ajánlattevők határozzák meg. A fent említett tender kapcsán pedig a következőkről tájékoztatott az ALDI: “
Az ALDI az elmúlt hónapokban számos terméktendert indított, a legalacsonyabb árú termékektől egészen a prémium termékekig. A tenderen való részvétel önkéntes, minden borászat önmaga dönt arról, hogy az áruházlánc által meghirdetett tenderek közül melyiken indul, melyik az, amely számára árban és minőségben megfelelő kategóriát képvisel, és amelyhez a borászat profilja a legjobban illeszkedik”. Az áruházlánc kitért arra is, hogy tapasztalatai szerint a vásárlók jelentős része a nagyon jó ár-érték aránnyal rendelkező borokat keresi, és hogy a fogyasztói árakat a piaci áraknak megfelelően alakítják, hogy azok vonzóak legyenek a fogyasztók számára.
A Lidl borkiválasztási folyamatáról is érdeklődtünk, ők azt írták, hogy náluk “a szakmai szempontok alapján történő kiválasztás alapos és hosszú folyamat, ahol a polcokra kerülő minden egyes bornak stílusában, ízvilágában és árkategóriájában a lehető legkiválóbbnak kell lennie. A Lidl szakemberei ezek mentén vizsgálják a borokat és keresik azokat, melyek leginkább magukon hordozzák a fajta és a termőhely jegyeit is." Emellett mivel sokmillió magyar bort értékesítenek külföldre, a legnagyobb hazai borexportőr címmel is illetik magukat. Sok borász véli úgy, hogy ez nem segíti a hazai pincészeteket, mert a “villanásszerű boreladás” rossz kereskedelmi stratégia: igaz ugyan, hogy nagy választékot mutatnak, de ez csak éves szintre vetítve van így, valójában sok borászattól kevés mennyiséget vesznek át, inkább a saját márkás boraikat népszerűsítik, és ez nem biztosít stabil megélhetést a borászoknak.
“
Ebben az ágazatban könnyű kijátszani a borpiaci szereplőket. Vannak borászatok, akik gyorsan meg akarnak szabadulni a készleteiktől, ezért megalázóan alacsony áron adják át a boraikat. Vannak továbbá befektetők, akik más vállalkozásokból tartják fenn a borászatot, még ha veszteséges is. Ők versenyelőnyben vannak a többiekhez képest, és gyengítik a többi borász piaci pozícióját” - véli Koch Csaba.
Az együttműködés jelentheti a kiutat
Gál Péter, az Agrárminisztérium Borászati
és Kertészeti Főosztályának vezetője
“A borpiac erősen kompetitív piac: világszerte túlkínálat van, miközben a kereskedelem oldalán kevés az olyan szereplő, amely nagy mennyiségben foglalkozik a borok értékesítésével. A borkínálat konszolidálódik, az évente forgalomba hozott borok majdnem 70 százaléka a top 20-25 borászattól érkezik” - kezdi az okok feltárását Gál Péter, az Agrárminisztérium Borászati és Kertészeti Főosztályának vezetője. Véleménye szerint a magyar borpiac nagyon változatos, az elmúlt évtizedekben sokan sikeresen megvalósíthatták a terveiket. “Ugyanakkor [a borászoknak] évtizedes tapasztalatuk az, hogy egyedül kell boldogulniuk, kevésbé törekszenek az üzleti jellegű megállapodásokra, ráadásul a versenyszabályok alapvetően tiltják a termelők összehangolt magatartását.”
A minisztérium a támogatásokon felül a borászokat abban kívánja segíteni, hogy megteremti az együttműködés kereteit. Az egyik intézményes keretet a szakmaközi szervezetek jelenthetik, jelen esetben a HNT, amelynek nagy szerepe lehet abban, hogy az értékesítés során a borászok megtalálják az együttműködési lehetőségeket. Gál Péter szerint ezek a lehetőségek egyelőre még nem kiaknázottak.
A másik megoldást a termelői integrációs szervezetek (TISZ) jelenthetik, amelyeket a termelők értékesítési pozíciójának erősítése érdekében hoztak létre 2020 nyarán. Ennek keretében a termelők jogi egyesülés nélkül foghatnak össze, és közösen hozhatnak döntéseket a saját értékesítésekről (akár a szőlő felvásárlási árak minimumának meghatározásáról). Az államilag elismert TISZ felmentést kap egyes uniós szinten szabályozott versenyjogi előírások alól, és számos egyéb segítséget is nyújthat a tagjainak. “Az elfogadott rendelet a szőlőtermelőkre vonatkozik, de már elindult az előkészítése annak, hogy ezt az együttműködési formát a borászatok számára is lehetővé tegyük” - mondta Gál Péter. “A Minisztérium magas szinten képviselteti magát a HNT és kereskedelmi láncok között folyó tárgyalásokban, de a borászok összefogása a legfontosabb. Mostanra többen eljutottak arra a felismerésre, hogy az árverseny, amibe belementek, sem számukra, sem pedig az ágazat számára nem fenntartható. A piac nem egy fekete doboz, hogy kidob valamit és ahhoz alkalmazkodni kell. A piaci folyamatokat aktívan lehet és kell is alakítani.”
Borok, művészetek, pezsgő és aszú
Magyar Bor 2024: mozgalmas év idehaza és külföldön
Megszólítja az embereket: legyen akár ünnep vagy egy egyszerű hétköznap - Mi a pezsgő sikerének titka?
Boros ajándékötletek karácsonyra és Újévre
Robotok a szőlőben, mesterséges intelligencia a bormarketingben és 21. századi borélmény
A szomorkás novemberi napokon vidámsággal érkezik a Libabőr Fesztivál
20 éves a Vylyan Bogyólé - A bor október 18-án ismét egy grafikus hallgató címkéjével érkezik a boltok polcaira
Az olaszrizling a magyar lélek bora
Araz Étterem, Budapest
Borvacsora