A Daniel Craig alakított James Bond minden idők legtöbb alkoholt fogyasztó 007-es ügynöke a The Grocer Magazine kimutatása szerint.

 

A brit folyóirat munkatársai kiszámolták, mennyi alkoholt fogyasztott őfelsége ügynöke minden egyes James Bond-filmben. 

 

Több mint öt évtizeden át hat színész alakította a 007-es ügynök szerepét. Daniel Craig, aki eddig három alkalommal játszotta James Bondot, filmenként átlag 20 egységnyi alkoholt fogyasztott el szerepében. 

 

Craiget Pierce Brosnan követi a listán, aki filmenként 12 egységnyi alkoholt ivott. Sean Connery, az első James Bond és Roger Moore 11 egységnyi alkoholt fogyasztott, az ausztrál George Lazanby 9 egységnyit. Timothy Dalton, akit a legunalmasabb 007-es ügynökként tartanak számon, mindössze 4,5 egységnyi alkoholt fogyasztott.

 

 

A The Grocer Magazine, amely az új James Bond-film, a 007 Spectre: A Fantom visszatér novemberi premierje előtt hozta nyilvánosságra kimutatását, úgy véli, hogy a növekvő alkoholfogyasztás a szponzorok, mint például a Heineken egyre nagyobb hatalmában keresendő. A legújabb Bond-filmet a Belvedere vodkamárka támogatja.

 

"Ez számos ok miatt számít. A Bond a legerőteljesebb filmfranchise a világon". A legutóbbi film, a Skyfall minden idők legnagyobb bevételét hozó brit film volt.

A világ húsfogyasztási adatai információval szolgálnak egy-egy társadalom életszínvonaláról, étkezési szokásairól és a fogyasztói árakról. Ezt állítja az Organization for Economic Cooperation and Development (OECD) nevű szervezet, akik minden évben felmérik a világ országainak húsfogyasztását. 

 

Íme a ranglista az amerikai adatok szerint. A számok egy fő éves átlagos fogyasztására vonatkoznak.

 

1. Ausztrália: 93 kilogramm
2. Egyesült Államok: 91 kilogramm
3. Izrael: 86 kilogramm
4. Argentína: 85 kilogramm
5. Uruguay: 83 kilogramm

 

A magyarországi húsfogyasztásáról az amerikai cég nem közölt adatokat, így csak azt állíthatjuk biztosan, hogy nemzetközi viszonylatban nincs benne az élmezőnyben. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai 2013-ból valók, ezek szerint átlagosan 55,5 kilogramm húst fogyasztunk évente. Ez az adat azonban 2000 óta jelentősen csökkent, akkor még 70,2 kiló volt - írja az Origo.hu.

A Tokaji borvidék egyik legjelentősebb, aszút készítő pincészete a Disznókő. Az egyedülálló édes borra specializálódott borászat szeptember végén bemutatta 2011-es Kapi-dűlő 6 puttonyos aszúját a Gerbeaud Házban. A Kapi-dűlő felső parcelláinak legszebb terméséből 1999 és 2005 után 2011-ben is készítettek aszút. A Táncolómedve.hu így ír a tételről:

 

 

A csopaki Szent Donát Birtokon főszerepben van az oalszrizling és a furmint, mint szőlőfajta. Kovács Tamással készített interjút a Vinoport.hu, aki beszámolt arról, hogy a jövőben természetközelibb borokat szeretene készíteni. A csopaki látogatása során a Vinoport lekóstolta a jelenleg forgalomban lévő Szent Donát Birtok borait:

 

 

 

A teljes borsor kóstolójegyzetét itt tudod elolvasni.

 

Szeptember 28-án kezdődött meg a Hungarikum hét a milánói expo magyar pavilonjában, ahol az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) bemutatja a legnépszerűbb hazai mézeket a nemzetközi közönségnek. Magyarországon évente 20 ezer tonna mézet termelnek meg, amely kiváló minőségű élelmiszerbiztonsági szempotból is - írja az Élelmiszer.hu. 

 

A magyar méz keresett exportcikk, a nagy hagyományokkal és kultúrával rendelkező hazai méhészet pedig nagymértékben hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez – hangsúlyozta Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Milánói világkiállítás magyar mézeket népszerűsítő programján.

 

A Magyarországon megtermelt méz háromnegyede a nemzetközi piacokon, elsősorban Olaszországban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban talál gazdára. Az Unión belüli mézkereskedelemből Magyarország körülbelül 25 százalékban részesedik. A magyar méhészeti ágazat a 2013-2016-os időszakban 4,2 milliárd forintnak megfelelő euró támogatásban részesül, amelyből az uniós és a nemzeti rész aránya 50-50 százalék. A legnépszerűbb mézfajta továbbra is az akácméz, amely a megtermelt mézmennyiség – sokévi átlagban – 40-50 százalékát adja.

Szeptember 26-án a Gál Tibor - Fúzió bor élménycentrumban mutatta be a Fibula a 2015/16-os őszi-téli kollekcióját. A designvásárral és borvacsorával egybekötött rendezvényen a résztvevők megnézhették Nagy Dorottya bor ihlette ruháit. 

 

"Ahogy a borászatban izgalmas házasításokkal hoznak létre új íz világú borkülönlegességeket, úgy törekedtünk mi is bátrabb formai elemek és színek játékával egyedi hangulat létrehozására az idei kollekciónkban. Körbejárva a bor, a gyümölcs, a szüret és a borfogyasztás rituáléját, társítva a FIBULA jellegzetes stíluselemeivel egy nagyon nőies, letisztult kollekciót kaptunk" - nyilatkozta Nagy Dorottya a Pandarte.blog.hu.

 

 

A Fibula 2015/16-os őszi-téli kollekciója a Cuvée nevet kapta. 

Az eseményen készült fotókat itt tudod megnézni.

A növényvédelmi hatóság Karád környékén egy területen növény-egészségügyi zárlatot rendelt el, mert fertőzést mutattak ki a szőlőültetvényen. Ezen területnek az egy kilométeres körzetében megtiltották a szaporítóanyag ki- és beszállítását, és elrendelték a fertőzött tőkék megsemmisítését. A fertőzött szőlőültetvényeket, valamint a körülötte kijelölt három kilométer széles biztonsági övezetet a felügyelők újraszemlézik, a fertőzést mutató mintákat laboratóriumi vizsgálatra küldik - írja az Élelmiszer.hu.

 

A Somogy Megyei Kormányhivatal közölte: a növényvédelmi hatóság a fertőzött területen található elhanyagolt ültetvényekre három évre kötelező védekezést ír elő a terjedésében szerepet játszó amerikai szőlőkabóca ellen. Ha a földhasználó határidőre nem tesz eleget a védekezésnek, akkor közérdekű védekezést rendelnek el a növényállomány eltávolítására és megsemmisítésére.

 

A növény-egészségügyi zárlatot akkor oldják fel, ha a fertőzést követő két évben nem találnak fertőzött növényt az egy kilométeres körzetben zár alá vett területen.

Az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. Az európai szőlők szinte mindegyik fajtája fogékony a betegségre. Magyarországon először 2013 augusztusában észlelték Zala megyében. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet.