Főoldal / Fröccs / Cél: a magyar pálinka minőségének folyamatos fejlesztése

Fröccs

Cél: a magyar pálinka minőségének folyamatos fejlesztése

Június 24. 06:25
Folytatódik a tavaly elkezdett Nemzeti Pálinkakiválóság Program, amelynek alapvető célkitűzése a magyar pálinka, mint hungarikum minőségének folyamatos fejlesztése, ismertségének további növelése - jelentette ki a földművelésügyi miniszter hétfőn Budapesten, az Országházban, a 2. Pálinka Országkóstoló eredményhirdetésén. A pálinka országkóstoló segíti, hogy a pálinkát kedvevők minél több és minél jobb magyar pálinka közül választhassák ki az ízlésüknek legmegfelelőbbet - mondta el Fazekas Sándor.
 
A miniszter jelezte: az idei pálinka országkóstoló a korábbi pozitív kezdeményezések egyesítésével magában foglalja az országos pálinka és törkölypálinka, valamint a magán és bérfőzött párlatok versenyére érkezett mintákat, továbbá a pálinka kiválóságok kiválasztását. Magyarországon minden feltétel adott ahhoz, hogy kiváló minőségű pálinka készülhessen. Ehhez megvan az egyedi jó minőségű alapanyag - a sokféle zamatos kárpát-medencei gyümölcs -, valamint a főzőmesterek szaktudása is. A kiváló minőségű magyar pálinkát pedig már nemcsak itthon, hanem külföldön is egyre szélesebb körben ismerik és keresik.
 
Gál Péter, az FM eredetvédelemért felelős államtitkára azt emelte ki: a minisztérium három kiemelt programja közül az egyik a Nemzeti Pálinkakiválóság Program, mivel ezt a területet nagyon fontosnak tartja a szaktárca. A pálinka az ország első számú hungarikuma, e kincs megőrzése és továbbfejlesztése nagyon fontos - mondta. A minisztérium ezért fejleszteni akarja a területhez kapcsolódó intézményrendszert, így várhatóan rövidesen köztestület lesz a Pálinka Nemzeti Tanács - tette hozzá.
 
Növelni kell a magyar pálinka elismertségét, mind bel-, mind külföldön - mondta a Pálinkamesterek Országos Egyesületének alelnöke az MTI-nek az eseményen. Dúl Udó Endre szerint ehhez a mostaninál szélesebb körű és összehangoltabb marketing tevékenységre volna szükség Mindehhez Béli Géza, a Pálinka Nemzeti Tanács tagja, a verseny szakmai elnöke hozzátette: az elmúlt években a kereskedelmi forgalomba került pálinka mennyisége csökkent. Három éve még ez 780 ezer hektoliter fok volt, most 750 ezer hektoliter fok, vagyis 1,5 millió liter körül mozog évente.
 
A zsűri a Magyarország idei legjobb pálinkájának címét az 1 Csepp Pálinkaház Zenit Szőlő-kései meggy vegyes gyümölcspálinkájának ítélte oda. A legeredményesebb pálinkafőzdének járó elismerést ebben az évben az Árpád és Vadász Pálinkák - Kisrét Manufaktúra Kft. kapta. Emellett számos arany, ezüst és bronz minősítést, valamint 9 Champion díjat is odaítéltek.
(Forrás: MTI)

Melyik a legjobb ízesített sör?

Június 23. 17:46
Nem bonyolult műfaj az ízesített söröké. A kínálatból egy elég nagy merítést tesztelt a Dívány.hu. A képzeletbeli bronzérmet a Borsodi Friss málna, az ezüstöt az Arany Ászok mojito, az aranyat pedig a Young's double chocolate kapta.
 
Nem lennénk a tesztelők helyében, brrr. :)

Egy alapbor, ami 7 évesen is remekül dacol az idővel

Június 23. 15:46
A soproni Weninger Pincészet 2008-ban az ökológiai gazdálkodásra történő átállás időszakában volt. Ebben az évjáratban a birtok alapborát melrot, syrah és kékfrankos házasításából állították össze, amelyet „annak idején a borkereskedőknél, majd a hiperekben is kb. ezerötszáz forintért adták” -írja a Borrajongo.hu. A blog szerzője kóstolójegyzetében így ír a Weninger 2008-as Sopronról:
 
„Karimája már gránátos színezetet ölt, magja még talán inkább rubinba hajlik. Illatában eleinte némi animalitás, füstölt sonka, pici fenyőgyanta és tempera dominál (utóbbi kettő valamelyest végig meg is marad), majd fokozatosan nyílik, a pohárban eltöltött fél óra múlva pedig egészen széles spektrumot mutat: érett, illetve aszaltasba hajló meggy, egy kis földesség,  grafit, feketebors, csipetnyi édesfűszer, maraschino, konyakmeggy, halványan bevillanó málnalekvár. Másnapra sokkal letisztultabbá válik, maradnak az érett gyümölcsök, a fűszerek és bejön a képbe egy kis szárított virág is. Tökéletes egyensúlyt mutat, sima, gördülékeny.” A teljes bejegyzést itt olvashatod el.

Balaton: négy napon át fókuszban a hal és a bor

Június 23. 12:24
Június 25-én kezdődik a négy napon át tartó a Balatoni Hal- és Borünnep. A rendezvényre borvásárral, halkóstolóval, koncertekkel és gyermekprogramokkal várják az érdeklődőket az eseményen részt vevő négy Balaton-parti településre – tájékoztatta az MTI-t a balatonfüredi önkormányzat kulturális osztályvezetője.

A fesztiválon ingyenes koncertet ad majd a Csopak Demizson Allstars Orchestra, a Muzsikás együttes és barátai, és a szerb Trio Balkan Strings, lesz sárkányhajó roadshow, és közös koccintásra várnak mindenkit a magyar bor- és pezsgő napja alkalmából, szombaton – fejtette ki Cserép László.
 
A balatonfüredi Tagore sétányon a ”magyar tenger” halai és borai mellett a szekszárdi borvidék nedűit is meg lehet majd kóstolni. Csopakon horgász- és halászléfőző versenyekkel, Paloznakon kézműves foglalkozásokkal és halétel-főző versennyel, Tihanyban színes vásárral, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba szóló ingyenes belépéssel valamint folklór műsorokkal várják a vendégeket – fűzte hozzá.
 
A rendezvény Kristóf Attila, a közelmúltban elhunyt újságíró ötlete nyomán született azzal a céllal, hogy a balatoni halakra, a környékbeli vendéglátókra, és a kis családi pincékre hívja fel a figyelmet, az idei programsorozat fővédnöke Áder János köztársasági elnök lesz – közölte a kulturális osztályvezető.
(MTI)

Vége lehet a hazai pálinkabérfőzés aranykorának?

Június 23. 09:57
Az ország bérfőzdéinek forgalma nagyot esett a 2014-es évhez képest az év elei időszakban. A szeszüzemek eddig a tavalyi azonos időszak mennyiségének mindössze tizenöt százalékát állították elő - írja a Napi Gazdaság.
 
A Napi Gazdaság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adataira hivatkozva állítja: vége a pálinkabérfőzdék aranykorának. A lap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivőjétől, Suller Attilától megtudta: 2014 első négy hónapjában az ország főzdéi összesen több mint 5,2 millió liter ötvenfokos pálinkának megfelelő párlatot állítottak elő, idén alig nyolcszázezer litert.

A cefretulajdonosoknak ugyanakkor számolniuk kell azzal: amíg például tavaly csak a főzdés munkájának literenként pár száz forintos ellenértékét kellett kifizetniük, addig 2015-ben az előállítás költségei­hez – szeszadó címén – nagyjából nyolcszáz forintos újabb kiadás társul.

A lap szerint annyi bizonyos, hogy a visszaesés a közkasszának nem okozott különösebb gondot, éppen ellenkezőleg: 2014 januárja és áprilisa között a bérfőzés csupán ötmillió forint bevételt hozott az államkincstárnak, s az egész éves summa sem haladta meg a 17 millió forintot. Ehhez képest idén négy hónap alatt több mint 600 millió folyt be bérfőzési szeszadó gyanánt.
 
A drágulás miatt nagy jelentőséghez juthat az otthoni pálinkafőzés, de idén már be kell jelenteni, ha valaki desztillálóberendezést tart odahaza. A lap úgy tudja, eddig mintegy kilencezer ilyen készüléket vettek nyilvántartásba az önkormányzatok, két megyében - Zalában és Veszprémben - hivatalosan ezernél is több berendezést vásároltak a gazdák, miközben Hajdú-Bihar megyéből mindössze két bejelentés érkezett, Budapesten pedig az ötszázat sem éri el a regisztrált párlókészülékek száma. (Forrás: Napi Gazdaság)
 
Vége lehet a hazai pálinkabérfőzés aranykorának?
Forrás: Napigazdasag.hu

 

Az oroszok rudija nagyobb, mint a miénk

Június 23. 06:24
A Túró Rudi nem magyar találmány, és semmiképpen nem hungarikum, hanem egy orosz, vagyis szovjet édesség hazai változata - írja az Origo.hu. A lap kóstólóteszt keretein belül megvizsgálta a különbségeket, hasonlóságokat a mi Túró Rudink és az "ősi, szovjet" édesség között.
 
  • Hagyományosan túróból, vajból, cukorból áll, és vaníliával ízesítik. A bevonattal készülő kis desszertek 40-50 grammosak. A magyar rudik csak 30 grammosak.
  • Vastagabb, nagyobb, szögletesebb a miénknél, nem is rúd, inkább téglaforma. Harapásra krémes, a bevonat nem roppan, de jóval kakaósabb, intenzívebb ízű, mint a magyar változatok.
  • Sokkal édesebb a mi rudinknál.
  • Az orosz elfogyasztását követően egész délután nem vágytam már egyéb édességre, szépen telítődött tőle a gyomrom a vacsoráig.
  • A gyerekek, akik megkóstolták az orosz rudit, ezt mondták: ez nem Túró Rudi. Olyan, mint a jégkrém, csak nem annyira hideg. Finom.
  • Az itteni orosz élelmiszerboltban hétféle íz volt kapható, de még ennél is több verzió érhető el a termék hazájában, de már a paletta önmagában is sokban különbözik a nálunk árusítottaktól.
Magyar rudik összetevői:
 
A különböző márkák eltérnek egymástól, de általában a töltelék túróból (40%), vajból, cukorból, tejszínből áll, a bevonat pedig kakaós bevonómasszával és hidrogénezett növényi zsírral készül. Tartósítószerek és emulgeálószerek, keményítő és citromaroma is találhatók benne.
 
Jellegzetessége a roppanó bevonat és a töltelék enyhén savanykás íze, amit a citrom ad.
 
A szirok, orosz rudi összetevői:
Töltelék: 54% zsírszegény túró, vaj, cukor, vaníliaíz; 15,5% kakaós bevonat: pálmaolaj, kakaópor 17%, E322 emulgeálószer, ízesítőanyagok
 
A teljes cikket itt olvashatod el.

„A mi egyedüli marketingünk a szakmai munka”

Június 22. 20:29
A Magyar Nemzet készített interjút Szepsy Istvánnal, amelyben szó esett egy képzeletbeli borminisztréiumról, a magyar és a külföldi borok minőségéről, árszinvonaláról, szőlőfajtákról és marketingről. Néhány fontos gondolat Szepsy Istvántól:
 
„A politika szintjén pedig már kevés lenne bennem a kreativitás, hiszen az számomra idegen terület. Én elsősorban szőlészetben, vagyis fajtákban, dűlőkben, dombokban, talajösszetételben gondolkodom, ebben élek.”
 
„Az elmúlt száz év alatt olyan mértékben veszítette el az ország a szőlészeti-borászati tőkét, amely példátlan a világban. Kezdődött a filoxérával, majd jött az első világháború, melynek következtében nemcsak az ország területének, de a szőlőtermesztő területeinknek is elveszítettük a kétharmadát, aztán mára eltűnt ennek a maradéknak is a nyolcvan százaléka. (...) A vállalkozó típusú emberek zöme elhagyta Magyarországot, a rendszerváltást követően pedig minden magyar borász – kivétel nélkül – nulla tőkével indult.”
 
„Tartósan nem működhet a gyenge minőség magas áron. (...) Tulajdonképpen a piac mindent elrendez. A szabadpiacnak pont ez a lényege. Legfeljebb csak óriási reklámmal lehet szembemenni a fogyasztói tapasztalattal, de a borászatban senkinek sincs pénze óriási reklámra.”
 
„Ma már nem szigeteket vesznek, meg a holdon parcellát, hanem borászatot jó drágán. Ez felborítja a piacot, mert uralják a trendeket. Ám még így sincs igazság abban, hogy bemegyünk a multiba, és aprópénzért vehetünk külföldi bomba bort. Ha ez valóban igaz lenne, akkor a világon mindenki borászatot építene. Nincs minőségi bor olcsón.”
 
„Aki Magyarországon bormarketingről beszél, az nem tudja, hogy miről beszél, és legfeljebb egy feneketlen kútba önt – világviszonylatban – nagyon kevés pénzt. A mi egyedüli marketingünk a szakmai munka. És az, hogy hét és fél méter mély kőzetmintában kilenc ásványi réteget találtunk szédületes változatosságú kémiai összetétellel. A handabandázásnak vége. Ezekkel az adottságokkal szemben kevés a szubjektív minőségjelzők alkalmazása.”
 
A teljes interjút a Magyar Nemzet oldalán tudod elolvasni.
 

Leltár a szőlőben

Június 22. 17:35
Pflanzner Sándor agrármérnöknek tanult, majd elhagyta a pályáját és a Balaton-felvidéken vásárolt szőlőterületet, abban a dűlőben, ahol a dédapjának és nagyapjának is volt. Blogjából ismeretekre is szert tehetünk és bepillanthatunk a szőlőgazda mindennapjaiba.
 
„Krisztián csapata megrotálta és megkapálta a szőlők sorát, a sorközben pedig vidáman virít a gaz. Emiatt és az aszály miatt kissé nitrogénhiányos a szőlő, amit majd lombtrágyával pótlunk. Sajnos sok átoltáson tűnik gyengének, valószínűleg az alanytőke nem volt elég erős a furmint vesszőhöz. A jövő héten megpróbálom visszafogni ezeken a tőkéken a hajtásokat: kevesebb, de erősebb hajtást szeretnék. ”
 
„(...)megcsináltam a tőkeleltárat - azaz végigmentem a sorokon, és minden egyes tőkéről eldöntöttem, hogy 1.) létezik, 2.) egészséges, és várhatóan meg is marad, 3.) ki kell szelektálni, és újat kell tenni helyette. A leltár alapján meg tudom rendelni a nyári pótlást - és talán idén végre beáll néhány vágóm, azaz nem lesz benne tőkehiány, és lesz még néhány tartalék tőke is, a jövőre kihullók helyett.”
 
„A facélia gyökere átjárja a talajt, vírusölő hatású (bár nem hiszem, hogy ilyen ősgyepben túl sok szőlőkárosító vírus lenne), és zöldtrágyaként segíteni fogja a talaj nitrogénellátását.” A teljes bejegyzést a Szőlő.blog.hu oldalon olvashatod el.