Ezt az érdekes kérdést kezdte el feszegetni A Művelt Alkoholistán megjelent cikk, ahol segítségül hívják Jamie Goodet, a növénybiológia doktorát.

„Közismert jelenség, hogy a több évtizedet megélt édesborok kevésbé hatnak édesnek, mint az ugyanakkora maradékcukrú fiatal édesborok. Jamie Goode szerint erről az illósavak tehetnek, illetve az általuk megtévesztett érzékelésünk. Dióhéjban: megtanuljuk, hogy az édesség bizonyos illatokkal jár együtt. Aztán amikor jönnek ezek az illatok, akkor azt is édesnek érezzük, ami nem az. Aztán ha eltűnnek ezek az illatok, azt sem érezzük édesnek, ami az.”

 

Egy bor érzékelt édessége vagy szárazsága nemcsak a maradékcukor mennyiségének függvénye, ahnem a savak is befolyásolják és az illatok is.

 

„Összegezve: bár nem zárható ki, hogy az idősebb édesborokban érzékelt “édességvesztésnek” valóban valamilyen kémiai folyamat során bekövetkező “cukorvesztés” az oka, könnyen lehet, hogy a bor mégsem “eszi meg a cukrot”, hanem az illósavak, a gyümölcsaromákért felelős tiolok alakulnak át, és ezek hiányában kevésbé érezzük édesnek a bort” - írja A Művelt Alkoholista.

 

A britek évente nyolcvan-száz, míg a németek, a hollandok és a dánok negyven-hatvan kilogrammnyi élelmiszert dobnak ki évente, ez az egy főre vonatkoztatott élelmiszerpazarlás az egyes országokban. A friss felmérés szerint ráadásul a kukába került élelmiszerek nyolcvan százaléka még alkalmas lenne emberi fogyasztásra.
  
Davy Vanham, a kutatás vezetője szerint nagyon fontos és sürgős lenne, ha a pazarlás megfékezésére irányuló elvek bekerüljenek az oktatásba. A felnőtteket nehéz átnevelni, de a gyerekek még fogékonyak lehetnek. Az élelmiszeriparnak is komoly felelőssége van, ugyanis csomó élelmiszer azért kerül kukába, mert a rajta található szavatossági idő szerint már nem fogyasztható – ez dátum azonban gyakran köszönő viszonyban sincs a valósággal: „Nagyobb odafigyelésre lenne szükség” – tette hozzá Vanham az Origo.hu értesülései szerint.

 

A Magyar Élelmiszerbank szerint Magyarországon 1,8 millió tonna élelmiszert dobunk ki évente. Azonban számos lehetőség nyílik arra, hogy a helyzeten változtassunk. Az Élelmiszerbank például újraindította tavalyi nagy sikerű Örökbefogadás programját, mely során vállalkozók kiválaszthatnak egy járást és biztosíthatják annak pénzügyi támogatását – ezzel az adott térség örökbefogadóivá válnak. A program segítségével tavaly 50 tonna élelmiszer jutott el a rászorulókhoz, aminek hozzávetőleges értéke 60 millió forint. 

Az idei, nyolcadik mézeskalács-fesztiválon, augusztus 15-én és 16-án Debrecen egyik legszebb terén, a Déri múzeum előtt kapnak majd ízelítőt az érdeklődők a mézeskalácsosság történetéből és termékeiből - hangzott el az esemény szerdai sajtótájékoztatóján.

 

A 2008-ban tartott első fesztivál azonnal bekerült a Guinness-rekordok közé, mivel több száz mézeskalácsot a kezében tartó résztvevő kart karba öltve alkotott élő láncot, "mézeskalács-kerítést" a Nagytemplom körül - mondta el Vajda Mária etnográfus, a fesztivál ötletgazdája. 

Debrecen a magyarországi mézeskalácsosság egyik jelentős központja: kiváló minőségű és messze földön híres mézeskalácsot készítettek itt évszázadokon keresztül, és készítenek napjainkban is. Az egyik jellegzetes debreceni mézeskalács neve - készítsék bár Európa más országában - ma is "debreceni tányér".

 

A vásárok, heti piacok, búcsúk, kisebb-nagyobb kulturális rendezvények elmaradhatatlan szereplői mind a mai napig a mézeskalácsosok - magyarázta Vajda Mária. 

 

A hétvégi mézeskalács-fesztivál a vidék jelentős méhészeti hagyományai révén nemcsak a mézeskalácsról szól, hanem a mézről, a méz kultúrtörténetéről, sokrétű felhasználásáról, fontos és előnyös élettani hatásáról, a méhészekről és a mézes csodák születéséről - fűzte hozzá Lakner Lajos, a Déri múzeum tudományos igazgatóhelyettese.

 

A mézeskalács, a méz és a mézzel készült termékek vására mellett változatos színpadi produkciók szórakoztatják majd az érdeklődőket a Déri téren, ahol a kicsiket népi játszótér és kézműves foglalkozások várják.

 

A hőség gyorsítja a sör „öregedését” - írja az Élelmiszeronline.hu. A sört hűvös, száraz helyiségben érdemes tárolni, 8-20 Celsius fok közötti hőmérsékleten, védve a naptól. Nem tesz jót a sörnek a gyakori és nagymértékű hőmérséklet-ingadozás sem, az extrém hideg vagy meleg zavarossá teheti.

 

A vendéglátóipari egységek hordós kiszerelésű csapolt sörei 15 Celsius fok alatti hőmérsékleten tárolva őrzik meg legtovább frissességüket. A világos sört pedig 5-8 Celsius fok közötti hőmérsékleten ideális csapolni. A különböző típusú sörök ízeit 8-15 Celsius fokon élvezhetjük a legteljesebb mértékben.

 

A kánikulában jól esik a hideg sör, azonban ideális kóstolási hőmérséklete nem a jéghideg, az ugyanis eltompítja az ízelemeket. 

 

A Magyar Sörgyártók Szövetsége célja, hogy a világszerte reneszánszát élő sör az őt megillető helyére kerülhessen a magyar fogyasztók asztalánál. A sörszezonnal együtt indult „Sör mi több” eseménysorozat célja, hogy elmélyítse a hazai sörkultúrát és új oldalairól mutassa be ezt a természetes italt. A rengeteg különböző sörfajta közül minden gasztronómiai fogás mellé kiválaszthatjuk a legmegfelelőbbet, mert az illatok és ízek sokszínűsége miatt az egyes sörök jól harmonizálnak az adott ételekkel, és együtt új, izgalmas íz-élményeket adnak. Mindenféle ételhez megtalálható a megfelelő sör, hiszen a sör lehet édes vagy fanyar, gyümölcsös, kesernyés, könnyeden friss, vagy éppen robusztusan telt, a lényeg, hogy kóstoljunk, kísérletezzünk.

A villányi Wassmann Pincészettel már találkozhattak a Terroir Club rendezvényen, ahol minidg nagy lelkesedéssel mesél a tulajdonos házastárs boraikról. A 2012-es évjárat óta Demeter certifikált borokat készítenek a birtokukon.

 

„Már az illatnál tudtam, hogy beletrafáltam a Wassmann 2012-essel. Kiváló fűszeresség, sötét gyümölcsök, eltalált hordóhasználat, pici földes jegyek kísérik. A rumosdiót félve írom le, mert nem érzem hordóhibának. Szájban vastag, de nem nehézkes, a tannin csiszolt, a savak jól tartják” - írja a Borravaló.hu kóstolójegyzetében a tételről.

A Bai Brands italgyártó cég egy Antiwater (Antivíz) nevű, antioxidánsokkal dúsított vízzel szándékozik a piacra lépni - írja az Élelmiszeronline.hu a The Daily Mealre hivatkozva. A termékére úgy tekint a cég, mint a „vízalapú hidratálás következő generációjára”.

 

A nano-szűréssel megtisztított víz kálium-citrátot (elektrolitok) és a Bai saját antioxidáns-keverékét tartalmazza. Ez utóbbi egyébként kávégyümölcskivonat, nátrium-aszkorbát és aszkorbinsav (C-vitamin) egyvelegéből jön létre. A felsorolt összetevők állítólag segítenek megvédeni az egészséges sejteket a szabadgyökök okozta károsodásoktól.

 

Kávégyümölcskivonat-tartalma ellenére az Antiwater koffeinmentes. A kávégyümölcskivonatban egyébként polifenolokat és klorogénsavat találunk, amelyek állítólag képesek kissé „újra feltölteni” a fizikumunkat.

 

„A szervezetünkre oly sok pozitív hatással bíró, intenzív testmozgásról úgy tartják, hogy egyben a szabadgyökök termelődését is felgyorsítja, ami a testünket oxidatív stressz alá helyezi” – fogalmazott egy sajtóközleményben Ben Weiss, a Bai Brands alapítója és vezérigazgatója. – „Az antioxidánsokban gazdag étrend segíthet ellensúlyozni az oxidatív stressz hatásait, és az antioxidánsok tudvalevőleg lebontják a szabadgyök-molekulákat, illetve megakadályozzák őket abban, hogy kárt okozzanak az egészséges sejtekben.”

 

Az Antiwater palackonként 1,99 dollárba kerül.

Tapas című, spanyol gasztrodizájn-kiállítás nyílt az Iparművészeti Múzeumban augusztus 6-án.

 

Az egész Konyha, asztal, Étel kiállítás az Acción Cultural Espanola művészeti szervezet, a budapesti Cervantes Intézet és az Iparművészeti Múzeum együttműködésének eredménye. Nem egyszeri, hanem vándortárlat, amely többek között Tokió, Miami, Washington, Toronto és Mexikóváros után került most éppen Budapestre. Esztétikai és ízérzékelésünket borzolják a sok hagyománnyal rendelkező spanyol ételkultúra dizájnmegoldásai. Október 4-ig van lehetőséged ellátogatni a Tapas kiállításra.

 

Íme pár hasznos tárgy fotója:

 

 

 

 

 

Elizabeth Gabay Master of Wine-nal készített e-mail interjút a Vinoport, amelyben a legutóbbi magyarországi látogatásáról, valamint a rozé borokról kérdezték.

 

„Őszintén szólva ritkán kóstolok magyar rozékat. Általában inkább a fehér- és vörösborokat ajánlják. Valószínűleg azért is, mert a legtöbb termelő nem tartja elég "komolynak" ezeket a borokat. (...) Annyit mondhatok, hogy most van néhány rozé, amely átlagos, és egy pár, amelyik valódi stílust mutat.”

 

„Talán Tokajnak nincs is szüksége több megjelenésre, és érdemesebb lenne inkább más borstílusokra fókuszálni. Abból a néhány rozéból ítélve, amelyeket én megkóstoltam, igen, biztosra mondanám, hogy van esélyük a világpiacon. A rozé jelenleg nagyon népszerű, és sokan folyamatosan új, különböző rozékat keresnek.”

 

„Az értéket hangsúlyozni kell az árral, a minőséggel, és az egyedi fajták jelentik az utat. A külföldiek számára furcsa szőlőfajták, mint a kékfrankos, piaci előnyt élveznek egyszerűen a nevük miatt.”