És ez a videó tuti meg fog győzni arról, hogy érdemes meglátogatni. Kasnyik Tamás, Sütő Zsolt és Mátyás András, környékbeli borászok ebben a videóban mondják el, miért...

 

A szakirodalom nem az ókori görögöket vagy a rómaiakat tartja az első borkészítőknek, sőt, nem is Mezopotámiából származik a szőlőlé erjesztése, a borivás hagyományának történeti gyökereit a Dél-Kaukázus termékeny völgyeiben, a mai Grúzia területén kell keresnünk - írja a Borkorzó.

A Dél-Kaukázus ősi népe kb 6000 évvel ezelőtt felfedezte, hogy a vadszőlő leve titokzatos átváltozással borrá alakul, ha a földbe teljes terjedelmükben beásott agyagedényekben, ún. kvevrikben, hagyják. Ezt a tudás aztán apránként fejlődött és finomodott az évszázadok során.

 

A kvevrik borkészítésre szolgáló speciális edények. A termelés és a fogyasztás különböző fázisait többezer év óta, mind a mai napig fejlesztik, de a Dél-Kaukázusban a kvevri még most is ugyanolyan fontos szerepet tölt be a borkészítésben, mint valaha.

 

A tervek szerint a megújuló Tokaj Kereskedőház projekt része lesz a szegi pincék felújítása is. Ez a Közép- és Kelet-Európában egyedülálló nagyságú és adottságú rendszer a borvidék egyik rejtett, pusztulóban levő értéke. A Heti Válasz videójában az idegenvezető Áts Károly.

 

 

A magas zsírtartalmú ételek megváltoztatják a bélben található baktériumháztartást, ezért nem tudjuk észlelni, hogy megtelt a gyomrunk. Az amerikai University of Georgia kutatói ötven patkányt vizsgáltak, kiegyensúlyozott étrenddel etettek néhányat, a többieknek viszont olyan ételeket adtak, amikről korábban már bebizonyosodott, hogy magas zsírtartalmuk miatt hízáshoz vezetnek. A patkányok a kísérletben annyit ehettek, amennyit csak akartak.

 

A tudósok két hónapig vizsgálták a patkányokat, az eredményeik pedig magukért beszélnek. A magasabb zsírtartalmú diétán lévő patkányok 25 százalékkal súlyosabbak lettek, mint a másik csoportban lévő, normális étrendet kapó patkányok. Ezt az Élelmiszer.hu írja, az Indexre hivatkozva.

 

Magyarul: a zsíros ételeket akkor is tovább esszük, ha már valójában jóllaktunk. A kutatók szerint a patkányok és az emberek bélrendszeréi-agyi kommunikációja nagyon hasonló, ez magyarázhatja, miért nem tudunk leállni a zsíros kajákról.

 

(Habár a csülök is zsíros, de olyat nem láttunk még, aki négyet megevett volna...)

Tudományos alapokon vizsgálják a Tokajit - a kutatást és az oktatást is érintő együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetem és Mád önkormányzata. A tokaji borokat vizsgálják, a cél hogy tudományosan alátámasszák a térség borainak különlegességét - olvasható a Hegyalja.info oldalán.

 

Az együttműködést ismertető sajtótájékoztatón, a Debreceni Egyetemen Tatárka József, Mád polgármestere elmondta, hogy a település az infrastruktúra biztosításával járul hozzá az egyetemi kutatásokhoz és az oktatáshoz, hogy a Tokaj-hegyaljai borvidék ötödét magában foglaló terület borai a nemzetközi piacon is erőteljesebben jelenhessenek meg.

 

Kutatóink azt elemzik, hogy milyen biológiailag aktív komponensek hasznosulnak akkor, ha például furmintot vagy hárslevelűt iszunk. Ezeknek a boroknak számos népbetegség gyógyításában lehet fontos szerepe, ilyenek többek között az elhízás, a cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedések – sorolta Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora.