Az Európai Bizottság jóváhagyása után Stéphane Le Foll, a francia agrárminiszter bejelentette, hogy országa a tejtermékeken és a húskészítményeken kötelező erejű eredetjelölő címkézési standardot fog bevezetni. Az államban 2017. január 1-től a produktumokon az EU egyes tagállamainak esetében is fel kell tüntetni a származási országot - írja a The Daily Meal cikkére hivatkozva az Éleliszer.hu.

 

A fogyasztók és a termelők támogatják a szabályozást, sőt, egy korábbi felmérésből kiderül, hogy az európaiak 90 százaléka támogatja a húskészítményeken elhelyezett és az eredetüket feltüntető címkék használatát. Ezek a vignetták a kistermelők számára lehetővé teszik, hogy a „portékájuk” megkülönböztethetővé váljon az Európai Unió más részein üzemelő, nagyobb mezőgazdasági termelők produktumaitól.

 

Az élelmiszeripar viszont ellenzi az intézkedést: szerintük ez igazságtalan előnyhöz juttatná a helyi gazdálkodókat és a jogszabály fel fogja hajtani az árakat, bizonyos országokból származó élelmiszereket pedig diszkriminálni fog.

 

Olaszország, Portugália és Litvánia szintén szemez a származási országot feltüntető címkékkel. Az egységes európai közös piacon mindez az egyes tagállamok termékeinek megkülönböztethetőségét idézné elő, amely egyes vállalati vezetők szerint a protekcionizmushoz való visszatérést jelentené.

Elindult a Nemzetek Sajtversenyének elődöntője, melyben 9 hazai sajt csap össze a megtisztelő feladatért, hogy a végső döntőben Magyarországot képviselje mintegy 15 európai sajt között. A 2013 óta megrendezett verseny több szempontból is egyedülálló, hiszen először választhatja ki a közönség, hogy melyik legyen az ország sajtja - írja az Élelmiszer.hu.

 

A kilenc magyar sajt összecsapásából a közönség kedvence kerül majd végül a nemzetközi mezőnybe: a különleges kóstoló tálakat a SZEGA Marketben lehet megvásárolni, majd a www.nemzeteksajtversenye.hu oldalon lehet szavazni a kedvencekre. Azonban nem csak közönség dönt, augusztus 27-én ugyanis hazánkba érkezik Franciaország első számú sajtlovagja, akinek elnökletével a szakmai zsűri egyénileg is értékeli a sajtokat – mondta el Olasz Virág, a versenyt szervező SZEGA Market marketing menedzsere.

 

A szavazás már elindult, és csakis a közönségen múlik, melyik ízletes sajt képviseli hazánkat a IV. Nemzetek Sajtversenyének döntőjében a Budavári Borfesztiválon, ahol az eddigi évekhez hasonlóan a legnagyobb sajtbirodalmak finomságai mérkőznek meg egymással.

 

A IV. Nemzetek Sajtversenyének hazai elődöntőjén résztvevő sajtok:

 

A földrajzi oltalom alatt álló magyar élelmiszerek 10,8 százaléka bizonyult hamisnak az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentése szerint.

 

Magyarországon 16 milliárd forintos, uniós szinten 4,3 milliárd eurós (1371 milliárd forint), ilyen jellegű hamisításból eredő gazdasági kárt regisztráltak 2014-ben, emellett a fogyasztókat további 2,3 milliárd euró (729 milliárd forint) értékű veszteség is érte - közölte a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület.

 

Magyarország a 17 vizsgált uniós ország közül a harmadik lett Luxemburg és Görögország után, ahol a földrajzi oltalom alatt álló élelmiszerek 25,4, illetve 21,9 százalékát hamisították.

 

Az unióban a legtöbb szabálytalanságot a szeszesitaloknál jegyezték fel, ezt követték a különböző zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék, a nyers húsok és húsipari termékek, a sajtok, majd a borok, végül a sörök.

 

Ugyanakkor a borok teszik ki az oltalom alatt álló élelmiszerek fogyasztásának több mint felét. A borok esetében a visszaélések 2,2 milliárd eurós (690 milliárd forint) kárt okoztak az európai piacnak, és további 1,35 milliárd eurós (427 milliárd forint) kárt a fogyasztóknak, ami abból ered, hogy hamis, azaz nem a földrajziárujelző-oltalomnak megfelelő helyen, illetve kritériumok szerint előállított termékért fizettek magasabb árat.

 

Az EUIPO jelentése szerint a földrajzi árujelzővel védett magyar termékek 71 százalékát a különböző bormárkák teszik ki, ezért a hamisítás is nagyrészt ezt a szegmenst érintheti érzékenyen.

 

A közlemény idézi Németh Mónikát, a HENT titkárát, aki szerint a földrajzi oltalom alatt álló, ugyanakkor hamis élelmiszerek exportálása nagy presztízsveszteséget jelent a magyar termelőknek és az egész élelmiszeriparnak, valamint az országimázsnak is. A HENT szorgalmazza a hazai és a nemzetközi hatóságok közreműködését és az egységes uniós fellépést.

 

Az unión belül a földrajzi oltalom alatt álló élelmiszerek 0,75 százalékát állítják elő Magyarországon, míg a fogyasztásból valamivel nagyobb arányban, 0,97 százalékban veszi ki a részét a magyar lakosság. Ugyanakkor a magyar fogyasztók az oltalom alatt álló termékek közül 94 százalékban a hazai készítésűt veszik, és mindössze 6 százalékban az importáltat, ezzel Magyarország Szlovákia után a második helyen van az Európai Unióban.

 

A földrajzi oltalom alatt álló termékek forgalma a tanulmány szerint az EU-ban elérte a 48 milliárd eurót (15 175 milliárd forint) 2014-ben.