Évente négy alkalommal az újhegyi pincesor megnyitja kapuit az Etyekre érkezők előtt, jobbnál jobb borokat, fenséges ételeket, családbarát programokat kínálva. Félreértés ne essék, nem csupán ezeken a napokon térhetünk be a borászatokhoz, de ilyenkor a gőzölgő fazekak, a levegőben terjedő ínycsiklandó illatok, a vidám tömeg igazán fantasztikus légkört teremt.

 

Január ellenére, az időjárás igazán kegyes volt a nagy számban érkező látogatókhoz. Naivan azt hittük, hogy tél lévén sokak inkább az otthon melegét választják ezen a szombati napon, de az elméletünk hamar megdőlt. A Kelenföldi buszállomásra érve kacskaringózó sor fogadott minket a 760-as megállójánál. Tíz óra magasságában a második turnussal nekünk is sikerült elindulnunk a Gasztrosétány felé.
 

 

Kellemesen hűvös időjárás ide vagy oda, kezdésként betértünk egy lélekmelegítő pálinkáért az Erdélyi Ízek Udvarába, ahol az éppen készülőben lévő mics illata azonnal evésre késztetett minket. A falatozás során megkóstoltuk a Sobol Pincészet 2016-os Sauvignon Blanc és Rajnai Rizling tételét.

 

Következő megállónk csak pár lépésnyire volt. Árpás László Sonkamester Pincéje kilenc órától disznóvágásra invitálta a gasztronómia iránt érdeklődőket. Hétalvókként ezt sajnos lekéstük, de a nem kevésbé látványos malacsütést, hurka- és kolbásztöltést még éppen sikerült elcsípnünk.

 

Pohárral a kézben sétálva ledolgoztuk az ebédet, közben be-betértünk a helyi pincészetekhez, ahol a széles borválaszték mellet mindenféle toros disznósággal, szuper süteményekkel, sajtokkal, kézműves standokkal találkoztunk. Nem hagytuk ki a lilahagymával jól megpakolt tepertőkrémes kenyeret és az Etyeki Címeres Pálinkát sem.
 

 
Úgy éreztük eljött az ideje, hogy megdermedt végtagjainkat felmelegítsük a kiadós gyaloglás után. Választásunk a Rókusfalvy Birtok borteraszára esett, ahol a kandallóban lobogó fahasábok és az emberek jókedvű beszélgetése idilli hangulatot teremtett. A rendezvény családbarát légkörét fokozta a gyerekek részére kialakított kreatív sarok.

 

A Rókusfalvy Pincészettől remek borokat kóstoltunk. A menüsorukat elnézve kellőképpen beindult a nyáltermelésünk. Borscs leves marhapofával, currys lencsefőzelék sült malactekerccsel, desszertnek Rákóczi túrós. Kell ennél több az éhes szájnak?! Úgy döntöttünk, még nem jött el a vacsora ideje, így a helyiség vendégborászatának asztala felé vettük az irányt, ahol egy vörös szívmelengetőt választottunk Dúzsi Tamástól. A többi állomáson szintén nagyszerű nevekkel találkozhattak a borkedvelők: Tiffán Ede, Maurer Oszkár, Áts Károly, Balla Géza és még sorolhatnám.

 

Kilépve a fűtött rendezvényhelyszínről a táj csendjét csak az emberek önfeledt nevetése töltötte meg némi élettel. Pontosan ez az, amit annyira szeretünk a piknikekben. Minden évszakban új arcát mutatja a környezet. Így januárban a természet jól megszokott téli álmát alussza, felkészülve a tavaszi ébredésre. Kicsit gyönyörködtünk a szőlőtőkékben és felidéztük a tavalyi őszi piknik pokrócos élményeit.

 

A sétányon visszafelé bandukolva, a nagy bőségzavar közepette, megálltunk a Vabrik és a Lucza Pincészetnél. Megkóstoltuk mindkét borászat pinot noir borát és bizony mindkettőt szerettük. Szép élénk színük szó szerint berobbant a téli szürkeségbe.

 

A Sajtútállomás épülete előtt elhaladva nagy betűkkel virított egy táblán: raclette kapható! Sajtimádókként erre is beneveztünk. A mennyei falatok kellően meghozták étvágyunkat, így vacsora gyanánt elfogyasztottunk egy jókora adag friss malacsültet házi savanyúsággal a Sonkamesternél. A csapat nevében bátran mondhatom, ilyen csodálatosan roppanós bőrkét még életünkben nem ettünk. Utóirat: a hideg sonkatálat is vétek kihagyni.

 

Teli hassal jutottunk közös álláspontra az indulás időpontjával kapcsolatban. Beszereztünk pár palack nedűt a busz indulása előtt és a fűtött járaton megpihenve, elszenderedve hazaindultunk.

Az Etyeken töltött pár órácska kevés ahhoz, hogy mind a 23 helyszínt kényelmes tempóban végigjárja a publikum. Pánikra azonban semmi ok, hiszen tavasszal újra Etyeki Piknik, ráadásul mindenki örömére kétnapos kivitelben. Javaslom, addig is készítsétek a plédeket és a piknikes kosarakat, jöhet a dínomdánom április 6-7-én. Mi biztosan ott leszünk! Ismét köszönjük a nagyszerű hangulatot Etyek!