A borturizmus kerül a fókuszba az MTÜ őszi kampányában

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) évek óta átfogó és intenzív kampányokat folytat annak érdekében, hogy Magyarországról egységes és vonzó kép alakuljon ki a belföldi és külföldi turisták körében. A 2021-es őszi kampányukban a borturizmus kap központi szerepet, a tervezéskor az adatvezérelt eszközöket is segítségül hívták.

Az MTÜ nagyszabású őszi kampányáról a Magyar Bor Személyesen közösségi bormárka szakértőjét, Gál Zsombort, a borrégiók arculatának kialakításáról pedig Ipacs Géza grafikust kérdeztük.

Gál Zsombor

Miként jelenik meg a bor és borturizmus az MTÜ őszi kampányában?

G.Zs. Az idei nagy MTÜ kampányban a bor áll a fókuszban, a különböző médiafelületeken személyre szabott borturisztikai üzenetek jelennek meg, illetve a hat borrégió új arculata is bemutatásra kerül. A Magyar Bor Személyesen közösségi bormárka kommunikációjában ugyanis nem a borvidékekre, hanem a borrégiókra helyezzük a hangsúlyt. A kampányhoz hat különböző, borrégiónként más és más hirdetés készült, ezek jelennek meg az óriásplakátokon, nyomtatott és online felületeken, illetve a közösségi médiában.

A megújult Magyar Bor Személyesen kiadványportfólió már elérhető a Tourinform hálózatban

Mi a kampány legfőbb célja?

A fő cél a turisztikai szezon meghosszabbítása: fontos, hogy a kora tavaszi, késő őszi és téli hónapokat is bekapcsoljuk a turizmus vérkeringésébe. A borturisztikai helyszínek erre kiválóak, hiszen éppen ezekben az időszakokban, különösen ősszel, a szüret idején ugrásszerűen megnő a látogatottságuk. Ráadásul a borrégiók jól lefedik az ország különböző területeit, akár üzleti úthoz, akár kulturális, vagy aktív utazáshoz is megfelelő kísérőprogramot nyújtanak. A kampány során szeretnénk a borvidékek egyediségét, sokszínű kínálatát bemutatni az embereknek.

Mi a jelentősége annak, hogy nem 22 borvidék, hanem 6 borrégió szerepel a kommunikációban?

Egy ideje felmerült az igény ezek csoportosítására, a korábban az Agrárminisztérium által kigondolt borrégiók bevezetésére, mind a külföldi mind a belföldi kommunikációban. Így emellett döntöttünk, ez alapján terveztük meg az arculatot és a kampány üzeneteit is. Az ezeken belül található borvidékek már ismertebbek, benne vannak a köztudatban, a szekszárdi, a villányi, az egri, a tokaji vagy éppen a mátrai borvidékről a fogyasztók már tudnak néhány információt és jellegzetességet, tudják őket hová tenni.

Viszont 22 borvidéket nemzetközi kommunikációban nehéz hatékonyan képviselni: egy borbemutatón nem lehet ennyi borvidéket bemutatni, ha pedig kiemeljük a nagyobbakat, az nem fair a kisebbekkel szemben. Illetve, ha borturizmusban gondolkodunk, nem húzhatjuk meg a határokat egy-egy borvidéknél, hiszen ezek összeérnek, a turisták átjárnak egyikből a másikba: a bükki borvidékről az egri vagy mátrai borvidékre is ellátogathatnak. Ha összeállítunk egy borturisztikai kiadványt vagy ajánlót, akkor nem életszerű megállni a borvidékek határainál, nagyobb területre érdemes koncentrálni.

Mind a 6 borrégió új turisztikai logót kapott

Mennyire lesz könnyű bevezetni a borrégiók fogalmát a köztudatba?

Nehézséget okoz, hogy a borrégiók nevei többnyire ismeretlenek. A Felső-Pannon vagy Duna borrégió egy turistának egyelőre keveset mond, a borvidékek nevei sokkal ismertebbek. Munkánk fontos részét képezi tehát, hogy ezeket a régiókat népszerűsítsük a kiadványokban, a térképeken, az oktatóanyagokban, a hazai és belföldi rendezvényeken. Idén megszülettek a régiók önálló, borturisztikai arculata is. Saját logót, szlogent kaptak, ez is segíti a megerősödésüket a köztudatban. Az országos MTÜ kampány óriási lehetőség bevezetésükre, hiszen az új arculati elemek az összes médiafelületen megjelennek.

Mi a szerepe a kampányban a weboldalnak?

A bor.hu közösségi weboldal nyáron újult meg, már itt is az új, régiós elnevezésekkel dolgoztunk. A portál elsősorban a borvidéki utazások népszerűsítését szolgálja, amelynek segítségével megszervezhetők a boros utazások – a borrégiós és borvidéki túratippektől kezdve az eseménynaptáron keresztül a borászatok kiválasztásáig. A túratippek során nem kifejezetten borszakmai szemmel mértük fel a borturisztikai desztinációkat, hanem egy „átlag” utazó szemével. A boros attrakciókon túl egy csokorba gyűjtöttük a többi, családdal, gyerekekkel felkereshető látnivalókat is. A borászatkereső segítségével már közel 370 hazai borászat közül válogathat a látogató. Természetesen a borászatok regisztrációja és megjelenése továbbra is ingyenes a weboldalon.

Az új boros imázsfilmet is bemutatjátok a kampány során?

Igen, a tavaly elkészült imázsfilm is része a kampánynak, amelynek a bemutatását a járvány miatt halasztottuk mostanra. A film online és televíziós csatornákon is látható lesz, reményeink szerint új helyek felfedezésére inspirálja majd az embereket. A kampány során a film rövidebb, majd októbertől a hosszabb, szakmaibb változatát is rendelkezésre bocsátjuk a média és a borászok számára.

Tájak, borok, legendák imázsfilm

Ipacs Gézát, az arculat megalkotóját kérdeztük

Ipacs Géza

Gyakran egy-egy borfajtát, borstílust vagy termőhelyet szoktak népszerűsíteni a borok kapcsán. A Magyar Bor Személyesen márka arculatának megalkotásakor miért a borászokat állítottátok a középpontba?

I.G. Két éve született meg az az átfogó koncepció, amelynek fókuszába a hazai borászok kerültek. Abból indultunk ki, hogy egy-egy bort nemcsak a termőhely vagy a borstílus határoz meg, hanem maga a borász is, aki létrehozza. Nagyban függ ugyanis a bor attól, ahogyan a borász gondolkozik róla, az ő személye igazán lényeges abban a folyamatban, ahogyan a bor készül. Egy aszú például részben azért más most, mint évszázadokkal ezelőtt, mert mást gondol róla a borász, aki megalkotja. Így azt gondoltuk, hogy az alkotó személy előtérbe állítása egy érvényes üzenete lehet a Magyar bornak. Az is fontos szempont volt, hogy ez az elgondolás, vagyis a személyesség koncepciója olyan, ami mögé minden borász be tud állni, mert alapvetően egy 21. századi értéket közvetít: az embert helyezi a középpontba.

Az ősszel induló MTÜ kampányban ezúttal a borturizmus kap kiemelt szerepet, és a kommunikációban hat borrégió jelenik meg, mindegyik saját logóval és szlogennel. Minden szlogen végén szerepel az “és te személyesen” kifejezés. Mit jelent ez?

A borrégiók kommunikációjában a borászokról átkerült a fókusz a befogadóra, aki fogyasztja a bort. Amikor személyesen találkozol a borral, a borásszal és a vidékkel, ahol megalkották, akkor születik meg az élmény. Tehát ezek akkor válnak élménnyé, ha ott vagy személyesen. Mindkét szereplőre: a borászra és a befogadóra is szükség van ahhoz, hogy a borélmény létrejöjjön, ezt próbáltuk meg kifejezni ezzel a szlogennel.

Mesélnél az egyes borrégiók szlogenjeinek a megszületéséről?

A hat borrégió szlogenjében a boron kívül megjelenik két másik fogalom, amelyek önmagukban is jelentéssel bírnak. A Balatoni Borrégió esetében - Pezsgés, borok, vitorlák - a pezsgés jelenti egyrészt a szórakozást, másrészt arra utal, hogy a borrégió erős a habzóborok előállításában. A “vitorlák” pedig egyértelműen a Balaton unikális jellegét erősíti, erről valószínűleg mindenkinek a tó jut eszébe.

A Duna Borrégió “Ízek, borok, pincefalvak” szlogenje behoz egy őstermelői vonalat, ami jellemző a vidékre, illetve a pincefalvak mint turisztikai látványosságok jelennek meg. A Felső-Magyarország Borrégió “Hegyek, borok, történelem” szlogenje utalás ennek a vidéknek a magas hegyeire - akár Magyarország legmagasabb pontjára -, valamint arra, hogy itt erősen jelen van a történelem a mindennapokban.

Kampánykreatívok: Balaton-, Duna- és Felső-Magyarország borrégiók

A Felső-Pannon Borrégió “Hit, bor, kultúra” szlogenben míg a hit felidézi többek között Pannonhalmát és a szerzetesek borkultúrához kapcsolódó szerepét, addig a kultúra Sopront, mint kulturális ékkövet a borvidék másik szegletében. A Pannon Borrégió - Völgyek, borok, napfény - jelzi, hogy ez az ország leginkább napsütéses vidéke, és ahol völgy van, ott lennie kell hegynek is, érezni lehet, hogy ez egy dombos-hegyes vidék. A Tokaji Borrégió szlogenje pedig - Dűlők, borok, örökség - behozza a nevesített dűlőket, amely utal az évszázadokkal ezelőtt kialakított dűlőklasszifikációra, és mindenekelőtt mindannyiunk örökségére, az aszúra.

Ezek a borrégiók végső soron mozaikként egymás mellé rendezhetők, és így bemutatják, hogy mennyire sokszínű a magyar vidék, és ezzel együtt a magyar bor.