A művész úr - bár nem igazán szereti ezt a megszólítást - szigorú időbeosztással él, hiszen két hivatása, a színészet és a polgármesterség helyszíne (a Nemzeti Színház színésze egyben Magyarföld polgármestere) egymástól 260 km-re fekszik. Előadás előtt érkezett az étterembe, hogy aztán borbeszélgetés után az ezerfejű szörnyet, vagyis a közönséget szolgálja. - Tulajdonképpen készen leszünk, de az egyház vezetői Pünkösdkor nem érnek rá, ezért június 19-én lesz az ünnepélyes avatás. Szép lett volna, ha Pünkösdtől Pünkösdig tart a munka íve, ha ott lesz majd három egyház képviselője, és ez már önmagában ünnep. Szeretném, ha a szakrális felavatás előtt mindenki, aki csak egyetlen szöget is bevert a templomba, részt vehetne az ünneplésben. Sebestyén Márta lesz a műsor fénypontja, egy évvel ezelőtt is mellénk állt a jótékonysági gálaest szervezésében. - Apáméknak volt szőlője, ahol a családban mindenki folyamatosan dolgozott. Minden gyerek utálja azt, ami kötelező - én is így voltam ezzel, de ekkor tanultam meg becsülni azt a munkát, amely a szőlőt övezi. Homoki borok voltak a jellemzők, és nekünk is volt házi borunk. Az első igazi kapcsolat a borral a főiskolás időkre esik, egy balatonboglári fehérborra emlékszem, amely bevált számunkra, és nagyobb összejöveteleinken ezt fogyasztottuk. Természetesen nagy választék nem volt abban a borkombinátos időszakban. - Ha jó a bor, akkor mindegy, hogy hol issza az ember. Ha már iszom, és ölöm az agysejtjeimet, akkor igyekszem azt jó nedűkkel tenni. Az egyik meghatározó borászom Lőrincz György, ő fantasztikus borokat készít. Nagy varázsló, szinte válogatás nélkül bármelyik borát szeretem fogyasztani, a Merengőt, az Áldást... Másik kedvencem Bussay, főleg a Szürkebarátja, amely egészen kivételes, nagyszerű bor. És ott van Nógrádi László, Lenti polgármestere, aki amúgy telekszomszédja Bussaynak. Nem nagyon palackoz, nem lépett ki igazán a nagyközönség elé boraival, de a Pinot Noir-ja fantasztikus. A Pinot Noir egyébként is a kedvenc fajtáim közé tartozik, káprázatos bor. Akit legutóbb megismertem, Szentesi József, igazi kézműves borász, nagyon izgat a csókaszőlője, nemsokára ki is megyek a pincéjéhez kóstolni. A Pannonhalmi Apátság boraival is jó barátságban vagyok, a Rajnai Rizlingjüket, Heminájukat szívesen fogyasztom. Nem akarok sorrendet felállítani, hiszen szinte minden pincében lehet jó minőséget találni. A Kadarka visszatérésének nagyon örülök, például Balla Géza Kadarkája teljesen elragadott, a testvérem mutatta ezt a bort is, aki orvos, és sommelier tanfolyamot is végzett. Ő nagyon érdeklődik a borkultúra iránt, az én tudásom tulajdonképpen az ő tudása, mert mindig ő mutat nekem újabb és újabb borokat. Természetesen magam is szeretek kísérletezni, új ízeket kipróbálni, például Sauskáék borait, de régebbről említhetem Árvayékat is, Jánossal jó barátságban vagyok. - Mindig megfogadom, hogy olajos magvakat eszem friss borok előtt, vagy gesztenyét, ahogyan azt Hamvas Béla említi, de erre ritkán kerül sor. Előfordult, hogy diót ettem borivás előtt, ám ez nálam nem vált szertartássá. Természetesen a bornak igyekszem megadni a tiszteletet, nem iszom például vizespohárból. Sokáig azt hittem, hogy a kecses üvegpohár használata sznobéria, de rájöttem, hogy a bor élvezetéhez valóban hozzátartozik ez is. A bor filozófiájában vannak kedves túlzások, például, hogy bizonyos borok előtt fürödjünk le, borotválkozzunk meg, és vegyük fel a szmokingunkat. - Legnagyobb gond a munkanélküliség, muszáj, hogy a helyi embereknek legyen megélhetése. Az ipar odatelepítve megölné a környezetet, de a táj szerencsére amúgy is kívül esik ezen a gazdasági érdeklődésen. Leginkább a turizmusban látok lehetőségeket, olyan szállások kialakításával, ahol diákok is megszállhatnak. A falu életében az energia is nagyon fontos: a természetes zöldenergiák bevezetése, a szél, a nap erejének kihasználása, függetlenedés a nagy ellátó rendszerektől. Ez most talán képtelenségnek hangzik, körülbelül annyira, mint a templom építése pár évvel ezelőtt.