A szőlőültetvények újratelepítése a közösségi jogszabályok alapján csak újratelepítési engedéllyel, vagy 2016 előtt szerzett újratelepítési joggal lehetséges. A 2016. január 1-től érvényes jogszabályok alapján sem az újratelepítési jog, sem pedig az újratelepítési engedély nem forgalomképes, ami azt jelenti, hogy ezeket csak tulajdonosuk használhatja fel a használatában lévő földterületen.

Ez rugalmasabbá teheti az újratelepítést, illetve lehetővé teszi a földterület pihentetését az újratelepítés előtt.

 

Ezen túlmenően a 2020-ban vagy 2021-ben lejáró újratelepítési engedélyek érvényességét a módosító rendelet meghosszabbította 2022. december 31-ig. A módosító rendelet arról is rendelkezik, hogy az új szabályokat az újratelepítésekre vonatkozóan 2021. január 1-től visszamenőlegesen kell alkalmazni.

 

Magyarországon az újratelepítések döntően a régi ültetvény helyén történnek, ezért ezeknek az új szabályoknak jelentős szerepük van akkor, ha az újratelepítéseket nem kívánják közvetlenül a kivágást követően végrehajtani. Ha az újratelepítésre közvetlenül a kivágás után kerül sor, abban az esetben a kivágást nem kell külön bejelenteni. A kivágást csak az újratelepítés végrehajtásának bejelentésével kell majd megtenni. Az összevont eljárásnak az a feltétele, hogy a telepítést követően az új ültetvény mérete ne nőjön a kivágott ültetvényhez képest. Ha ugyanazon földterületen kívánják az újratelepítést végrehajtani, de arra nem a kivágást követően közvetlenül kerül sor, abban az esetben a kivágás tényét be kell jelenteni, majd az újratelepítést megelőzően az újratelepítésre engedélyt kell kérni a kivágás alapján keletkezett újratelepítési jogosultság felhasználásával.

 

Magyarországon az utóbbi években a szőlőültetvények nagysága 65 000 hektáron stabilizálódott. Ez az ültetvényfelület a valódi árutermő ültetvényt jelenti, amelyről az ültetvényhasználók szüreti jelentést nyújtanak be. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a hegybírókon keresztül rendszeresen felülvizsgálja a területeket annak alapján, hogy azok még művelésben vannak-e. Ezek az ellenőrzések a szüreti adatokkal történő visszaélési szándék megelőzését is szolgálják. Az új nemzeti szabályok alapján a HNT-nek pontosabb rálátása lesz az ültetvények állapotára, használatára vonatkozóan, mivel az ültetvényről szüreti bejegyzést kell készíteni, illetve a szüret elmaradását okozó káreseményt be kell jelenteni közvetlenül a káresemény észlelését követően.

 

A szőlőültetvények hosszútávú fennmaradását több olyan tényező is befolyásolja, amelyekben jelenleg is komoly változások vannak. Az európai tendenciának megfelelően a fogyasztás struktúrája átalakul, jellemzően csökken. Az utóbbi években – különösen a koronavírus-járvány időszakában – sok kocsma, italmérés bezárt, érezhetően csökkentve a borfogyasztás mennyiségét. A szőlőültetvények gazdaságos, hosszútávú művelését az ágazat generáció-váltásának sikeressége is meg fogja határozni. A szőlőtermelésből élők többsége esetében ez a kérdés még nem megoldott. Ezen túlmenően a szőlőművelés rövidtávú lehetőségeit a szőlő árának alakulása is jelentősen befolyásolja. A szőlőtermelők többsége a jelenlegi szőlőárak mellett nem lát hosszútávú megélhetési lehetőséget a szőlőművelésben. Ezért is lesz jelentősége az életképes integrációk létrehozásának és megerősödésének, amelyben az utóbbi évek jogszabályi változásai is segíthetnek.