Bodri Orsi egy hétre vihette el a Hondát, ami a köznyelvben "ufó Civic"-ként elhíresült modell legújabb változata. A futurisztikus élmények mellett persze a Bodri Pincészet aktualitásairól is faggattuk Orsit, miközben Rozé Teraszukon üldögéltünk, s a markológépek, munkások hadát figyelgettük.

„A rozék, a könnyed fehérek és a könnyed vörösek tekintetében egy remek évjáratról beszélhetünk 2013 kapcsán. Viszont a nagy vöröseknek nem igazán kedvezett a tavalyi mérsékelt napsütés, bár meg kell hagyni, nálunk a prémium cabernet sauvignon és kékfrankos, úgy tűnik, mire a piacra kerül, sikeresen hozza majd azt a szintet, amit az évek során már elvárunk tőlük” – kezdi mondandóját Bodri Orsi, aki közben gyorsan tölt is nekünk a friss tételekből, mintegy a mondandóját igazolandó. Behízelgően málnás illatú, vékony, kecses testű, és végtelenül buja. Mármint a rozé.

„Szekszárd nem áll túl jól a szálláshelyek terén, így már a kezdetektől fogva tudtuk mi is, hogy előbb-utóbb, ahogy a birtok növöget, nekünk is meg kell tennünk a szükséges fejlesztéseket. Az építkezések folynak és a tervek  szerint 2015-re a jelenlegiek mellett újabb két 5 szobás vendégházunkban is el tudjuk szállásolni vendégeinket.” A vendégszobák enteriőrje autentikus stílusú, régi, a paraszti hagyományokat felelevenítő, restaurált bútorokkal rendezték be. Az asztalokról a csipkés terítő és a friss vágott virág sem hiányozhat.

De látni még itt másféle építkezést is, mint Orsi mondja, rozé üzemet is létesítenek pályázati forrásból. Az üzem 4000 hektoliteres erjesztő- és tárolókapacitással fog rendelkezni. A rozéborokra Bodriéknál is jelentősen megugrott a kereslet, így a pince ezentúl már teljes mértékben képes lesz azt kielégíteni.

Közben egy jókora társaságra leszünk figyelmesek, akik a panzióhoz tartozó vendéglő teraszán foglalják el majd’ az összes ülőhelyet. „A Bodri család étterme, a zászlós borukkal azonos nevet viselő Optimus, tavaly májusban nyílt meg” – így Orsi. A szekszárdi borászatok közül elsőként ők büszkélkedhetnek á la carte étteremmel, ami a hét minden napján tudja fogadni a vendégeket. A vendéglátós csapat rutinos és összeszokott. Élükön Pölöte Norbert, mint vezető, Makk Norbertet pedig a konyha uraként tisztelhetjük, aki külföldön több Michelin-csillagos étteremben pallérozta szakács tudását. Az Optimus egyértelműen a házias ízeket kívánja reprezentálni, de szerencsére nem avítt módon, hanem kreativitással, frissességgel megspékelve, ahogy azt a nap során nekünk is volt alkalmunk megtapasztalni.

Bodriéknál mintegy évi 250.000 palack bor készül, aminek nem kevesebb, mint a fele a rozé, de az áruházak polcairól jól ismert könnyű vörös, a Bodrikutya is jelentős hányadát (40.000 palack) adja készletüknek. A faluhelyi birtok pedig az építkezések befejeztével eléri végre a kívánt komplexitást, hiszen amellett, hogy étteremet, szállást, borteraszt tudhatnak magukénak, ne feledjük, hogy a 2011-ben átadott kupolás pincéjük egyedülálló a környéken, lévén 300 ember kényelmesen elfér benne, legyen szó bármilyen jellegű rendezvényről. Az összbirtokméretük 100 hektár, aminek most még csak az egynegyedét tudták szőlővel betelepíttetni, így Orsiék ebben a szegmensben szeretnének még további fejlesztéseket eszközölni.

A beszélgetés végeztével megkértem Orsit, hogy tegyünk egy kört a birtokon az autóval, egyrészt mert engem is izgatott, hogy mit tud ez az új Civic, másrészt mert a Faluhely-dűlő talán az ország egyik legszebb természeti ékszerdoboza. „Az én autómban csak egy 1.2-es motor van, így ez az 1.8-ast elmondhatatlanul jó volt vezetni az autópályán. Hihetetlenül stabil az autó és nagyon halk. Néha olyan érzésem volt, mintha nem is kerekeken, hanem a földtől 40 centire lebegve utaznék, tisztára mint a Star Wars-ban. A tempomatot 130 km/h-ra belőve 5 liter volt egyébként az üzemanyag-fogyasztás, városban nem figyeltem, de gondolom ott legalább 2 literrel több. Ami teljesen meglepett, hogy kívülről nézve nem is gondolná az ember, hogy belül mekkora helyek vannak. A csomagtartó óriási, de ami miatt számomra egyedülálló volt ez a Civic-élmény, az a kényelem. Én ennyire kényelmes autóban még nem ültem. Az ülés jobb bármelyik relaxációs fotelnél, de a beépített tolatókamera is belopta magát a szívembe, bár én azért hadd tegyem hozzá, hogy nő létemre édesapám szerint is prímán parkolok” – mondja Orsi kacagva.

Látogatásunk végére hagytuk a Bodri vörösek kóstolását. A 2012-es évjáratokkal kezdtünk, s ezúttal, a szűkös időkeret okán csak 2009-ig vitt vissza az időbe bennünket Orsi.

A megszokotthoz képest sötétebb színű kadarkával van dolgunk, de ez is volt a borászat szándéka, mondja Orsi. Szép, érett tanninjaival, lehengerlő piros bogyós gyümölcsösségével, közérthetőségével, dinamikusságával igazi jolly joker lehet, mert nemcsak a gasztróban alkalmazható kiválóan, popularitása még a bort kevésbé szeretőket is könnyen megnyerheti.

A pincészet alap bikavére a 2012-es évjáratban 16%-os alkoholtartalmúra sikeredett. Meleg volt, így a cukrok könnyen elszálltak, teszi hozzá Orsi. Illata rendkívül mély: sötét bogyósok és fűszerek kavarognak benne erős intenzitással. Tanninjai még kissé szárítanak, ezért jó, ha még legalább egy évig pihentetjük, mielőtt végleg garatra küldjük. Teste nem robosztus, s az alkoholt sem érezni olyan kiugrónak, persze az optimálisnál hidegebb szervírozás azért nem árt. Lecsengésében fanyar kék bogyós gyümölcsöket és kávés jegyeket kapunk.

Csavarzáras, akár a Bodrikutya. Közepesen intenzív gránát színében bíbor bevillanásokat fedezni fel. A nyitány hűvös: lícium gyümölcs, zsálya kavarog illatában, s csak idővel, jó néhány pörgetés után kapjuk meg azt a bizonyos feketeszedres aromát, ami a Bodri kékfrankosokra olyannyira jellemző. A korty érett, de kissé laza struktúrát mutat, viszont ezt a bort nem is szabad komolykodva fogyasztani. Könnyed és itatja magát, a mindennapokban a helye.

Fanyar piros bogyós gyümölcsök és kis babérlevél az illatában. Savai szépen vibrálnak, tanninjai tömörek, bársonyosak, teste telt, és az eleganciából sincs hiány. Lecsengése hosszú, édes fűszerekkel teli. Aromaképében egyébként az édes fűszerek és a gyümölcsösség egyensúlyosan jelenik meg – szép hordóhasználat!

Szegfűbors, vanília, meggy és málnalevél az illatban. Ízében is az édeskés jegyeket kapjuk először, leginkább tejkaramella formájában, de a korty közepétől határozottan felpörögnek a gyümölcsök, s végül szépen beboltozzák az egész szájat. Az alkohol 15%, de soknak ezúttal sem tűnik. Sűrű, tartalmas bor, kivételes pillanatokra.

A pincészet bordeaux-i cuvée-je csak a legjobb évjáratokban készül el, s érlelésénél kizárólag első töltésű tölgyfahordót használ a pince. Illatát uralják az intenzíven jelentkező cseresznyés, meggyes aromák, részleteiben pedig feketeborsot, babérlevelet és egy kis sülthúsosságot is kapunk. A savak már igencsak kerekednek, de most még mindenképpen nagy élmény fogyasztani. Hosszú, aszalt meggyes, kapucíneres, kék bogyós lecsengéssel örvendeztet.