Itt a balatoni szezon vége, összefoglaljuk a tapasztalatokat. A KISOSZ által rendezett sajtótájékoztatón kiderült, hogy az utóbbi években csökkent a dél-balatoni vendéglátóhelyek száma, forgalma és munkaereje is. A strandételek mégis egyre sikeresebbek, közben pedig a magyar csárdakultúra is töretlen.
A dél-balatoni kereskedelmi és vendéglátó vállalkozásoknak a szeszélyes időjárás és a krónikus munkaerőhiány okozta a legfőbb gondot az idei nyári szezonban, forgalmuk a parti sávban átlagosan 15-30 százalékkal, a parttól távolabb 5 százalékkal csökkent tavalyhoz képest - hangzott el Balatonszárszón. Az északi part úgy tűnik, sikeresebb.
A KISOSZ (Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége) tagszervezete által tartott fórumon és sajtótájékoztatón Kertész Rezső, a szervezet társelnöke elmondta: a 15 dél-balatoni településen tavaly év végén 1645 kiskereskedelmi üzlet és 1454 vendéglátóhely működött. Az utóbbi években a számuk csökkent: az üzleteké 9 százalékkal, a vendéglátóhelyeké 3 százalékkal.
Eközben az elvándorló szakképzett munkaerő problémával is szembesülniük kellett, amihez a társelnök szerint szükség van állami szerepvállalásra. A jövő évtől ígért áfa-csökkentés talán végre javítani fog a vendéglátósok helyzetén – mondta bizakodva. Eközben azt is megtudtuk, hogy az idei szezonban a szálláshelyeken tapasztalt turistaszám-növekedés alig érződött a mikro- illetve családi vállalkozásként működő vendéglátóhelyeken, és a kereskedőknél. Ezt azzal magyarázták, hogy alapvetően csak a gyengébb fizetőképességű belföldi vendégforgalom nőtt.
A fogyasztási szokások is átalakulóban vannak – hívta fel a figyelmet Tóth László, a Siófokon 44 éve dolgozó étteremüzemeltető. Előbb vásárolnak a magyar fiatalok félkész vagy konyhakész termékeket, amit a nyaralóban grilleznek, vagy vesznek gyorskaját a strandon. A Balatoni Kör alapította Év strandétele díjat (a tavalyi Harcsa&Krumpli után) a Big Mekk, azaz a helyi kecskesajtos-bazsalikomos szendvics kapta, ami tovább erősíti a gyorséttermi trendet, miközben a csárdakultúra is rendületlenül erős; a Baricska csárda harcsapaprikásáért vagy a VígMolnár lassan sült mangalicatarjájáért továbbra is sokan térnek be a vendéglátóhelyekre.
Az állandósult munkaerőhiány miatt viszont kiszolgáltatottakká váltak a vállalkozások. Az alkalmazottak szakképzettségével, gyakorlatiasságával és teherbírásával is folyamatosan gondok vannak. Jellemzően a hatvan-hetven évesek és a tapasztalatlan fiatalok dolgoznak, a középkorú generáció tagjai mind Nyugatra vándoroltak – mondta el Szili József, zamárdi étteremtulajdonos a fórumon. Ez azért is probléma a vállalkozók szerint, mert eltűnt az a réteg, amelyiknek tovább lehet adni a vállalkozásokat. A szakemberhiányt a választék kurtításával orvosolták néhány helyen, illetve a hiányzó személyzet miatt később vagy egyáltalán nem nyitottak ki.