Václav Havel (Prága, 1936. október 5. – Vlčice, 2011. december 18.) cseh író, politikus, előbb csehszlovák (1989–1992), majd cseh köztársasági elnök (1993–2003). A "Visegrádi Négyek" egyik alapítója és a világpolitikát is befolyásoló európai gondolkodó volt (fotó: The Times)
A magyar ízek nem véletlenek, hiszen Kosíková, a csehek körében közismert Cirina, nem más, mint a dél-szlovákiai magyarok körében is népszerű Csirike, Václav Havel volt cseh köztársasági elnök kedvenc magyar szakácsnője.
A Varí Cirina (Csirike főz) címet viselő szakácskönyv immár a harmadik, amelyet a Csallóközből Prágába került Irena Kosíková jegyez.
Csirike azt állítja magáról, hogy a klasszikus konyha híve, nem kedveli, a szépen feldíszített, de félig üres tányérokat. „A férjem azt mondja, hogy a képzőművészetnek a falon a helye, a tányérnak teli kell lennie” – jelentette ki a könyvbemutatón. A főzés tudományát otthonról hozta magával: nagymamája Almássy gróf családjának volt a szakácsa Budapesten.
A rendszerváltás után került Prágába, ahol hét évig a görög nagykövet, majd két évig Havel szakácsnője volt. Később saját vendéglőt nyitott a Moldva-parti metropolisz központjában, amely sosincs híján a látogatóknak.
Az újságírók leggyakrabban Havelről kérdezik és Csirike szívesen válaszol. Azt állítja, Havel szerény kosztos volt, nem volt nehéz neki főzni.
„Amikor megkérdeztem, mit ne főzzek, rövid volt: nem akarok a házamban főtt lencsét kolbásszal, abból börtönéveim alatt ettem már éppen eleget” – mesélte újságíróknak a szakácsnő.
Ugyanakkor nagyon szerette a burgonyás ételeket, a töltött paprikát, a szegedi gulyást, a hortobágyi palacsintát és a rántott sajtot. „Imádta a töpörtyűt, és a töpörtyűs pogácsát is. Ha vendéglőmben ilyesmiket készítettem, s felhívtam, gyakran eljött” – fejtette ki a népszerű prágai magyar szakácsnő.