Az Európai Bizottság arra hivatkozva indított kötelezettségszegési eljárást, hogy az uniós jog a pálinka esetében az általános jövedékiadó-kulcs mellett legfeljebb egy másik adókulcs alkalmazását teszi lehetővé, és az nem lehet kisebb, mint az általános adókulcs fele. A bírák pedig úgy ítélték meg, hogy az ügyben a bizottságnak van igaza.

Az ítéletről készített sajtóközlemény ismerteti, hogy az uniós jog szerint a pálinka esetében a tiszta alkohol hektoliterére minimum 550 euró (mintegy 168 ezer forint) jövedéki adót kell kivetni, és azokra a párlatokra adható adókedvezmény, amelyet a gyümölcstermesztők a saját gyümölcsükből saját fogyasztásra szeszfőzdében főzetnek, és ez nem lehet több háztartásonként 50 liternél, tiszta szeszben mérve. 

 

Ezzel szemben Magyarország a gyümölcstermesztő által főzdében főzetett, saját fogyasztásra szánt pálinkára legfeljebb 50 literig 0 forintos jövedéki adót vetett ki, amit a bíróság gyakorlati értelemben adómentességként értelmezett, az ugyanilyen célra otthon főzött pálinka esetében pedig konkrétan kimondta annak adómentességét.

Ítéletében a bíróság arra a következtetésre jut, hogy Magyarország a kérdéses párlatfőzésre és pálinkafőzetésre az uniós jog által meg nem engedett, túl nagy adókedvezményt adott. A vonatkozó irányelv tételesen meghatározza, milyen esetekben adható adómentesség, és ez alapján nem jogszerű, hogy Magyarország a házi, saját célú pálinkafőzést maximum 50 literig jövedékiadó-mentessé tegye - közölték.

"A bíróság megállapítja tehát, hogy Magyarország nem teljesítette az alkoholtartalmú italok jövedéki adójára vonatkozó uniós jogszabályokból eredő kötelezettségeit" - fogalmaz a luxembourgi uniós bíróság közleménye.