A magyar bor évszázadairól az MR1-en elhangzott majd egy órás beszélgetés hanganyaga egy klikkeléssel elérhető! Vajon miért írt oly sok bordalt Petőfi, aki a kutatók szerint nem volt borkedvelő? A művelődéstörténeti adalékokban gazdag riportműsor a hazai borkultúra hagyományait kutatja és igyekszik feltámasztani. Mi is meghallgathattuk!
A közepes francia bort magasabb áron veszi meg a nyugati borközönség, mint a kiváló minőségű villányi válogatást. A bor ugyanis nem csak ízekből, hanem legendákból is áll. A magyar borosgazdák azonban szorgalmasan a minőséget fejlesztik tovább, és nem fordítanak – nem csak pénzt, de – figyelmet sem a legendagyártásra. Pedig „jó borokkal töltett aranyos pohárok járjanak mi közöttünk” – írta már négy évszázada a kalandos életet élt költő. A magyar irodalomban nyakig érnek a bordalok. Hegyalja, Somló, Badacsony – legendás helyek... És sorakoznak a borlovagrendek, hogy az ízeket mítosszal házasítsák.
Molnár Pál szerkesztő beszélgetőtársai:
Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát
Lantos-Szabó István - Tinódi-lantos művész
Rábai László - a Pannonhalmi Apátság Pincészetének felügyelőbizottsági tagja
Liptai Zsolt - az Apátsági Pincészet borásza
Illés Tamás - az Apátsági Pincészet marketing vezetője
Rohály Gábor - borszakíró
Zelnik József - a Magyar Borakadémia alelnöke
Kovács Tibor - a Tokaj Hétszőlő pincészet birtokigazgatója
Mayer János - Tokaj polgármestere
KATTINTSON A PLAY-RE ÉS INDUL! A csúszka mozgatásával előre-hátra is közlekedhet a beszélgetésfolyamban!