Szappanos vázolta, hogy a 2013-ban indult fejlesztések várhatóan 2017 végére készülnek el, mely során a teljes eszköz- és épületparkot meg kell újítani. Elkészült egy irányított erjesztésre alkalmas hűtőtartálycsarnok, a jövőben pedig modernizálják az átvevő- és feldolgozóközpontot, a készáruraktárt, elkészül a hűtőtartálycsarnok második üteme, kialakítanak egy látogatóközpontot és épül új iroda, valamint palackozóüzem is.

 

 

A vezérigazgató tájékoztatása szerint januárban kerül a kormány elé az a négyéves üzleti terv, amely összesen 16,6 milliárd forint forrásigénnyel számol. Hozzávetőlegesen ekkora összeg szükséges ahhoz, hogy a beruházásokat befejezzük és az értékesítést felfuttassuk. Célunk, hogy 2019-re nyereségessé váljon a társaság - mondta Szappanos.

 

Az interjúban szó esik a 2014-es borhamisítási botrányról is. Erről a vezérigazgató úgy fogalmazott, hogy a cég elmúlt években termelt veszteségének gyökerei ide vezetnek vissza: egyrészt a készletáron 1,3 milliárd forint értékű borok zárolása is nagy veszteséget jelent, másrészt az elvesztett piacok is jelentős kiesést okoznak. Az új vezetés tavaly egy független szakértői bizottságot bízott meg, amely az összes pincekönyvet és dokumentációt átvizsgálva kiderítette, hogy melyek azok a borok, amelyekkel nem szakszerűen jártak el. A nyomozás tart, azok a borok zár alatt vannak, és tokajiként biztosan nem kerülhetnek majd forgalomba - mondta el Szappanos Péter.

Az exporttal kapcsolatban Szappanos Péter arról számolt be, hogy készült egy tíz országra kiterjedő piackutatás, amelyben 62 ezer embert kérdeztek meg a borfogyasztási szokásaikról. Ezen felmérés eredményei, valamint a vásárlóerő alapján határozták meg a célpiacokat. A következő években azonban szeretnénk nyitni a magasabb vásárlóerővel bíró piacok felé, azaz Kína, az Egyesült Államok, a skandináv országok és az Egyesült Királyság irányába - tette hozzá.