1953 óta összesen 366 férfi és nő tett sikeres vizsgát és lett Master of Wine. Jelenleg 312 Master of Wine, él, 24 különböző országban. Ezek a szakemberek a borvilág ünnepelt sztárjai, előszeretettel hívják őket előadásokat tartani, szakértőnek, vagy épp tanácsadónak. Több magyar is próbálkozik jelenleg, hogy bekerüljön közéjük, de ez a feladat legendásan nehéz.
Hogyan lehet valaki Master of Wine?
Az intézet honlapja azt írja, ahhoz, hogy valaki Master of Wine legyen, három próbatételt kell kiállni: létezik egy gyakorlati, egy elméleti vizsga és egy dolgozatot is le kell adni. A képzés előfeltétele a WSET diploma, és minimum 3 év szakmai tapasztalat, borászati vagy kereskedelmi vonalon.
A záróvizsga három részből áll. A gyakorlati részen napi 12 bort, összesen 36-ot kell vakon megkóstolni. Fel kell tudni ismerni, hol készült a bor (országra, klasszikus borvidékeknél akár termőhelyre szűkíteni), kell írni a borászati technológiáról, a meg kell tudni mondani a szőlőfajtát, és kereskedelmileg is „el kell tudni helyezni” a tételt.
Az elméleti vizsgán a borok készítésével, kezelésével és kereskedelmével kapcsolatban kapnak bonyolult kérdéseket a hallgatók, 14 esszét kell írni négy nap alatt. Hogyha ezek megvannak, hátra van még a disszertáció, amely egy 10 000 szavas dolgozat, egy választott témában.
Nagy boros önképzőkör
Úgy tudjuk, hogy a képzésben jelenleg négy magyar – Herczeg Ágnes, Romsics László, Bodorkós Norbert és Kielmayer Kristian – vesz részt. A Master of Wine tanulmányi program alapvetően önálló tanulást igényel. A „tanév” szeptember közepén kezdődik, és május végén fejeződik be. A diákokra egyhetes bentlakásos szeminárium vár az év során, és vannak egynapos tanfolyamok is (kb. hat darab egy év alatt), valamint mindenki kap egy mentort, egy végzett MW személyében. A szemináriumok három kontinensen: Európában, Ausztráliában és Észak-Amerikában kerülnek megrendezésre.
Szóval utazni kell, rengeteget, és az intézet valójában – az évi 3 300 font (kb. 1 270 000 Ft) tandíjért – cserébe nem sokat ad. Romsics László elmondta, hogy a mentortól rengeteg függ, de alapvetően önálló felkészülésre, tanulásra van szükség. Ezt Kielmayer Kristian is megerősítette, szerinte ideálisan három év alatt lehet befejezni a MW sulit, de ez nagyon keveseknek sikerül.
„Kutass, mint egy detektív, érvelj, mint egy ügyvéd”
Romsics László szerint, mint annyi minden máshoz is az életben, egy sikeres Master of Wine vizsgához is kell szerencse. Nem szabad elkeseredni, hogyha nem sikerül, hiszen ehhez idő kell – tette hozzá Kielmayer Kristian.
Mind a négy hallgató egyöntetűen úgy nyilatkozott, hogy a Master of Wine vizsgához nem elegendő a hatalmas boros tudás. Első sorban egy vizsgatechnikáról van szó. Arról, hogy egy adott helyzetben mi az, amit a borról el tud mondani a vizsgázó. Nem biztos, hogy egy MW tudja a legtöbbet a borokról, de bizonyos tulajdonságaival kapcsolatban a legjobban ő van képben.
A legfontosabb, hogy tudj úgy gondolkozni, ahogy ők szeretnék – foglalta össze a lényeget Kielmayer Kristian is. Herczeg Ágnes szintén úgy vélekedett, hogy kell egy stílus, amit szükséges elsajátítania a hallgatóknak. Szerinte a stratégiailag átfogó gondolkodás a kulcs. Egy MW kozmopolita személyiség, aki képben van, utazik, globális látásmóddal rendelkezik és nemzetközi példákon keresztül képes bemutatni szinte bármilyen bort - mondta.
Romsics László tapasztalatai szerint, hogyha valakinek sikerül az elméleti vizsga, akkor már könnyebb rájönni arra, mi lehet az, amit az intézmény szeretne. Tiszta, logikus, mély érvrendszerre van szüksége annak, aki labdába szeretne rúgni a megmérettetésen.
Régen minden jobb volt?
Nem csak itthon terjedt el az elmúlt években az a vélekedés, hogy régen könnyebb volt megszerezni a Master of Wine címet. Jancis Robinson - az egyik legismertebb MW - egyszer nyilatkozott úgy állítólag, hogy ő ma már nem tudna levizsgázni. Többen is elismerik a nagy öregek közül, hogy szigorúbbak a követelmények.
Az összeesküvés elméletek hívei előszeretettel hangoztatják, hogy direkt buktatnak jó vizsgát tévő hallgatókat is, valamint azért nehezítik a próbatételt, hogy kevés MW maradjon, megtartva ezzel a presztízst. Ezzel szemben azonban erős érvnek tűnik, hogy mégis évről évre több ember végez.
Abban egyetértettek a magyar hallgatók, hogy nehezednek a vizsgák, de – ahogy arra Herczeg Ágnes felhívta a figyelmet – a borvilág folyamatosan fejlődik. Új technikai megoldásokat kell felismerni és tudni, új borvidékek jelennek meg a színen, nem csak sokkal nagyobb mennyiségű, hanem több féle bort is készítenek világszerte.
Lehetséges, hogy sokkal inkább a borok stílusa, jellege, karaktere és minősége lesz fontos a jövőben, kevésbé a származása. A szempontok változnak, nagyon képben kell lennie annak, aki nem szeretne lemaradni, hiszen a vizsgán – ahogy Kielmayer Kristian fogalmazott – „bármilyen bor előkerülhet a világból”.
Együtt könnyebb?
A magyar hallgatók persze nincsenek könnyű helyzetben, legalábbis mondjuk egy londoni aspiránssal szemben. A borvilág Londonban van, a boros tudás ott koncentrálódik. Itthon a nemzetközi témákról sokszor nem is tud kivel beszélgetni a vizsgára készülő.
Romsics László rámutatott, hogy rengeteg bor itthon be sem szerezhető azok közül, amelyek eséllyel kerülhetnek elő a vizsgákon. Ehhez pedig az is hozzá tartozik, hogy egy-egy izgalmasabb tétel ára is igen magas, megvenni, megkóstolni egy személynek óriási luxus lenne.
Volt már rá példa, hogy a magyarok összeültek kóstolni, tanulni, így megoszlanak a költségek, de mindegyiküknek megvan a maga munkája, időbeosztása, így nehéz összeszervezni a találkozókat, ráadásul, lehet együtt tanulni, de mindenkinek magának kell tudnia, hogy miben kell fejlődnie, hol vannak a gyenge pontok – mondta Romsics.
De mi lenne, ha valakinek sikerülne?
Ausztriától keletre Európában csak egy görög MW él. A környező országokból bolgár és román próbálkozókról bizonyosan tudunk, de meglepődnénk, ha senki sem dédelgetne MW ambíciókat Horvátországban és Szlovéniában.
(Update: olvasóink jelezték, hogy él egy MW Magyarországon, mégpedig Ronn Wiegand, Tokajban. Wiegand 1986-ban tett siekres Master Sommelier vizsgát, 1991-óta pedig a MW cím is az övé. Így tulajdonképpen mondhatjuk, hogy "nekünk is van egy Master of Wine-unk", de cikkünk természetesen a magyar származású szakemberekről szól.)
Mihelyst valakinek sikerül a vizsga, meglesz neki a Master of Wine cím, felgyorsulnak a dolgok – véli Herczeg Ágnes. Szerinte egy, már sikeresen levizsgázott szakember sokat tudna segíteni az itthoniaknak. De elsősorban persze az a folyamat lenne az érdekes, ahogy a magyar MW vinné az itthoni borok hírét a világban. Ahol ott van egy MW, kicsit ott van az országa is, ahonnan származik – mondta Herczeg.
Egyelőre azonban nem tartunk még itt. Június első felében lesznek legközelebb Master of Wine vizsgák, az eredményeket pedig szeptemberben szokták közölni, van még majdnem egy évünk szorítani a négy magyar hallgatónak.