A fesztivál pár napja véget ért, de a tállyai ritmusból nem könnyű, és nem is nagyon akaródzik kilépni – aki szívesen és gyakran jár fesztiválokra, azoknak a rendkívül színvonalas line up és az összművészeti programkavalkád nyújtott maradandó élményt, a tömeget, hangzavart és szokványos fesztivál díszleteket szándékosan kerülők számára pedig a borvidéki hangulat, a szinte családias, tülekedéstől mentes, valódi kikapcsolódást kínáló légkör biztosított három napnyi fesztiválfrásztól mentes fesztiválozást.

 

 

arra, hogy ráérősen üljünk a borunkkal egy lugas alatt, vagy megegyünk egy tányér eredeti tállyai babérost a falucska patinás vendéglőjében, az Oroszlánosban, esetleg kifeküdjünk a dűlőtetőre napnyugtakor egy vezetett dűlőtúra után – persze mindezeket egy színházi előadás és mondjuk egy Szabó Balázs Bandája koncert között. Mi, akik ott voltunk, még mindig dúdolgatunk, beakadt egy-két dallam. „Fönn van a sorsunk az ég tetején, nappal ki sem derül, csak éjszaka látni fényeit, mikor a józanság szenderül…” – zenélte bele a tállyai éjszakába a banda, és úgy rémlik, láttuk is ezeket a fényeket a Kerekdomb Fesztivál legfényesebb pillanataiban.
 

Bár az ember hajlamos a nagy nevekre koncentrálni egy fesztiválprogramban, amiben a Kerekdomb sem maradt el a többi fesztivál mögött, a tállyai összművészeti kavalkád értéke éppen a kisebb, de nagyon különleges programokban rejlett, amelyek felvillantották Tállya művészeti hagyományait.

Aki ott volt a Maillot kastély kertjében, ahol a hatalmas tölgyfák alatt, szabad téren rendezte be a Nemzeti Színház a Psyché előadásának díszleteit, valószínűleg soha nem fogja elfelejteni ezt a színházi élményt. A történet minden helyszíne és szereplője ehhez a vidékhez, ehhez a településhez, sőt ehhez a kastélyhoz kötődik – igazi libabőr élmény volt látni a fiatal Maillot bárót megelevenítő színészt, amint fel-le sétál a több száz éves Maillot kastély kertjében, ahol egykor a valódi báró élt.

 

Ugyanilyen katartikus volt hallgatni Palya Bea Psyché lemezének dalait vagy végignézni Vető János fotóinak egészen egyedi, szabadtéri kiállítását, mely Bódy Gábor Tállyán forgatott Psyché című filmjéhez kapcsolódik. Vezetett sétákon lehetett a mélybe szállni vagy toronyba mászni: a Hosszúlépés csapata ódon pincéket, korhadt falépcsőn elérhető templomtornyokat, régi nemesi kúriákat bemutató helyismereti kalandra vitte a vállalkozó kedvűeket.

 

 

Egy egész filmfesztivál is helyet kapott a programban: a Malter Filmfesztivál versenyprogramjának vetítéseire a kastély egyik termében lehetett beülni. A római katolikus templom igazi komolyzenei csemegék helyszíne volt: Rákász Gergely orgonaművész, Anastasia Razvalyaeva hárfaművész és a Virtuózok is hallható volt. Ezek a programok is megmutatják, hogy Tállyán igyekeznek kibontani a fesztivál helyszínének mélyebb értékeit, történeteit, nem csak populáris dolgokban gondolkodnak. Esténként persze táncolni kell: Fábián Juli és a Zoohacker-re, Antonia Vai-ra, Jónás Verára, The Bits-re, Belau-ra, kifulladásig, a gyönyörűen fényfestett templom lábánál, tokaji bortól bearanyozott, könnyű lélekkel.
 

 

Nincs még egy település a környéken, ahol ilyen sűrű pincelabirintus futna a föld alatt, és ilyen ígéretes dűlők ontanák az érlelnivalót. A kis családi pincészeteknél a hagyományos borkészítéssel, a hordós érlelés varázsával és a hagyományos tállyai ételekkel ismerkedhettünk, a nagyobb és modernebb tállyai birtokok kóstolói pedig egy új minőséget, új szemléletet mutattak be dűlőszelektált borokon keresztül. A TállyaWines településfurmintja természetesen kihagyhatatlan, és nagyon szerettük a Márton Birtok madárneves borait is.
 
A fesztivál kifejezetten gyerekbarát, a kicsiket Ringató foglalkozásokkal, játszóházzal, alkotóházi fúrás-faragással lehetett elvarázsolni, amíg el nem kezdődtek a gyerekkoncertek: a Kaláka, Szalóki Ági és Rutkai Bori is visszatérő vendégekként zenéltek a legfiatalabb fesztiválozóknak. Igazi teltházas előadásokból is akadt bőven: Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Katona László előadása, a Nézőművészeti főiskola teljesen megtöltötte az Oroszlános pincetermét, ahogy a Nyáry Krisztián Így szerettek ők című, nagy sikerű könyvéből készült előadásra is rengetegen voltak kíváncsiak, Gryllus Dorka, Simon Kornél, Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter szereplésével. Az irodalmi programokat egyébként is sokan látogatták az Oroszlánosban: különleges élmény volt a Szabó T. Anna – Dragomán György házaspár estje, Kemény Zsófi és Pion István slam poetry előadása vagy az Instavers projekt bemutatkozása, de sokan ültek be a Nagy Kata által vezetett versműhelyre is. 
 
A fesztivál legmozgalmasabb időszaka kétség kívül a szombat délelőtti sportprogramok idejére esett, hiszen ekkor startolt az idei Kerekdomb Félmaraton – egy kis pormentesítő eső után az indulók nekivágtak a pazar útvonalnak a dűlők között, és nem is láttuk őket, csak 1 óra 39 perccel később – már ami az első helyezettet illeti. Amíg a felnőttek a félmaratonnal és a hegyaljai természeti elemekkel küzdöttek, a gyerekek is lefutották az immár hagyománnyá vált Ludas Matyi Futamot, a gyerekek vidám, párszáz méteres futóversenyét. Délután biciklivel is neki lehetett vágni a domboknak az első Kerekdomb Dűlőbringa Futamon.

 

 

A Kerekdomb Fesztivállal valami olyasmi valósult meg Tállyán, amin a helyi és társági társadalom meghatározó közösségi szereplője, a Tállyáért Egyesület már évek óta dolgozik a helyszínen, a szervezőcsapat másik fele, a Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány pedig a Művészetek Völgye szervezése során. Tállya mindig is a művészetek központja volt, az egykori mezőváros nemesi kúriáit költők látogatták, udvarházaiban írók szálltak meg regényeket írni, kastélykertjeiben festők állították fel festőállványaikat. Már a modern időkben, a 90’-es években itt működött a Közép-európai Művésztelep is. Az Egyesület kezdeményezései nyomán újra egyre jobban kirajzolódik a település szerepe:

 

 

Márton-Kováts Krisztinával, az Egyesület egyik alapító tagjával több helyen is lehetett találkozni a fesztivál ideje alatt, és lelkességét nem lehetett kétségbe vonni: ő lőtte el a startpisztolyt a Kerekdomb Félmaratonnál, és amikor nem épp borral kínálta a betérőket az Oroszlánosban, akkor vidám sárga biciklijével kerekezett a dűlőbringa futamon, vagy Gryllus Vilmos gyerekközönségét vitte el egy Tállya-körre.

 

"Nehéz szavakba önteni azt az örömet, amit ezekben a napokban érzünk itt Tállyán. Olyan sokat olvastunk már a régi anekdotákról, amelyekben csak úgy röpködnek a nagy nevek: Weöres Sándor, Mikszáth Kálmán, még régebbről Rákóczi, Görgey… Itt régen valóban pezsgett az élet, a nemes kisasszonyok aszúval csöppentett teát ittak, az urak pedig színház után – mert színházterem is volt ám a tállyai nagyszállóban, ahol egyszer Ferenc József is megszállt – bevették magukat a borospincékbe. A Kerekdomb Fesztivál alatt kicsit úgy érezzük, ez a régi Tállya is megelevenedik az újjal együtt. Hosszú út vezetett eddig, de most nagyon boldogok vagyunk, hogy Tállya utcáin újra művészetekre és jó borokra – na meg egy kis testmozgásra – szomjazó urak és kisasszonyok sétálnak" – hangsúlyozta Márton-Kováts Krisztina.